Kemény politikai csata alakult ki Szudánban Beshir elnök legitimitása körül, amelyben mind az elnök, mind ellenfelei igyekeznek újjászervezni erőiket. Beshir számára hatalmas siker, hogy az AU úgy döntött, tagállamai számára a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az elnök elfogására felszólító döntésének figyelmen kívül hagyását javasolja. Így Beshir nyugodtan utazgathat Afrika-szerte. A döntésnek azonban komolyabb nemzetközi következményei is lehetnek, ugyanis az AU 30 tagállama egyben az ICC-t megalapozó római szerződés aláírója is, most pedig ezek az országok nyíltan szembemennek vele, mintegy az általuk érzékelt "neokolonializmusra" adott válaszként. A lövészárok másik oldalán Kairóban alapegyezményt írt alá a legnagyobb szudáni ellenzéki párt, az Ummah, valamint a legfontosabb darfúri lázadócsoport, a JEM (Justice and Equality Movement). Az Ummah vezetője az a Sadiq al-Mahdi, aki Szudán utolsó demokratikusan megválasztott miniszterelnöke volt a hadsereg puccsa előtt. A két szervezet szerint július 9-én megszűnik a mostani kormányzat legitimitása, ekkor kellett volna ugyanis az észak és dél közti béketerv (CPA) szerint választásokat rendezni. Az ellenzék most egységkormány létrehozását javasolta, ami garantálhatná a kormányzati legitimitást a jövő év elején esedékes választásokig. Erre kevés esély látszik, és valószínűleg Khartoum roppant dühösen reagál majd két ellenfele kirajzolódó szövetségére. Közben Darfúrban elraboltak két segélymunkást: az ír és ugandai férfi a Goal nevű szervezetnek dolgoztak.
10 milliárd dolláros projektről írt alá szerződést Algéria, Niger és Nigéria. A Transz-Szahara gázvezeték (TSGP) ez utóbbiból vezetne Európáig, és kiépítésében az orosz Gazprom is szeretne részt venni, ezt a nigériai olajvállalattal (NNPC) közösen létrehozott leányvállalatán keresztül lehet majd megvalósítani. A projekthez most befektetőket keresnek, mielőtt a több ezer kilométeres vonal kiépítéséhez valóban hozzá lehetne fogni.
