Bár úgy néz ki az ország legalább a puccsot megússza, Guinea-Bissau kemény 24 órán van túl. Mint kiderült, a tegnapi robban(t)ásban meghalt a hadsereg parancsnoka, Waie tábornok. A reggeli órákban azután renegát katonák (bosszúból?) megrohanták az elnöki rezidenciát, és lelőtték a menekülő Joao Vieira államfőt. A politikust legutóbb novemberben akarták megölni, akkor még nem sikerült, a vezérkari főnök kocsijára pedig januárban lőttek ismeretlenek. A kijárási tilalom és zűrzavar közepette Gomes miniszterelnök a hadsereg (lefejezett) vezetésével találkozott, akik kijelentették: a gyilkosságokról nem tudnak semmit, nem készülnek puccsra és engedik hogy az alkotmány alapján a parlament elnöke, Raimundo Pereira legyen az ideiglenes elnök. Vieira és Waie tábornok riválisok voltak: a nyolcvanas években az elnök a katonát több évre egy lakatlan szigetre száműzte, ezért nem csoda, hogy sokan már a novemberi merénylett mögött is Waiét sejtették. A két vezető halála most veszélyes hatalmi vákuumot okoz, amit könnyen a drogkartellek használhatnak ki - Guinea-Bissau napjainkban a kokain legfontosabb tranzit-országa Dél-Amerika és Európa között, Vieira elnököt sokan azzal vádolták, része van a bizniszben. A másik veszélyt a katonai puccs jelentheti - jó lenne, ha a katonai vezetés tartaná a szavát és Gomes miniszterelnök partnere lenne a rendezésben.
Úgy tűnik, szerdán a nemzetközi büntetőjogi bíróság (ICC) kiadja a körözést Beshir szudáni elnökkel szemben népirtásért és járulékos bűncselekményekért. Ha így történik, nehéz körre lehet számítani: Beshir már most hergeli a khartoumi tömegeket, valamint szimbolikusan kiutasítottak egy brit újságírót az országból. Az országban állomásozó ENSZ-csapatoknak mindenesetre van kontigencia-terve, ha harcokra kerülne sor: erre komoly az esély, lévén hogy a kormányzatnak a darfúri (JEM, SLA) és dél-szudáni (SPLA) ellenzék haragjával is szembe kell néznie, ha nem működik együtt az ICC-vel.
Aktívak a Hawiye törzs vezetői Szomáliában: a Mogadishu-környéki klánok vezetői elérték, hogy a Hizbi Islamiya ellenálló csoport kivonja a csapatait a főváros körzetéből, ezzel adva egy esélyt a békének és a helyi menekültek visszaköltözésének. Találkoztak Sharmake miniszterelnökkel is, őt az iszlám törvénykezés (Sharia) bevezetésével kapcsolatban puhították - bár a kormányzat a jelek szerint egyébként is ezt tervezi. Két független hír az országból: a radikális Al-Shabaab kijárási tilalmat vezetett be Baradheere városában, biztonsági okokra hivatkozva, az ok egy vallási ünnep körüli vita; valamint 9 kalózt adott át az amerikai flotta Puntland régió kormányzatának.
Felrobbantották a Shell egyik olajvezetékét Nigériában: a hadsereg szerint azok a tolvajok lehettek, akiknek a készleteit már többször lefoglalták a hetekben. Bár a kormánynak vannak lokális sikerei, egészben vesztésre áll az olajháborúban: a szakszervezetek sztrájkra készülnek, a külföldi munkások és cégek pedig csapatostul hagyják el az országot a megnövekedett veszélyek miatt.
Algériában a hadsereg vasárnap 16 iszlamistát ölt meg Blida provincia hegyei között; egy társukat már hétfőn utolérte a sorsa. A katonák Sulahane környékén kutakodtak fegyveresek után, amikor belefutottak ebbe a csoportba.
Szabadult 5 zimbabwei ellenzéki aktivista, akiket még decemberben börtönöztek be. A fejlemény pozitív lépés az egységkormány elfogadtatása felé: a nemzetközi közösség örül, de gyanakvó.
Eritreából ritkán érkezik hír és általában jelentős késéssel: most arról szól a fáma, hogy február 25-én Haikota város egy éttermében bomba robbant, két ember meghalt, 8 megsebesült. Az incidensről nincs bővebb információ, a terrorizmustól a leszámolásig sok minden állhat a dolog mögött.
