Komoly balhét okozott a Hizbul Islam ellenzéki szervezet szellemi vezetőjének, Aweys sejknek a visszatérése Szomáliába. A kormányzat most azzal vádolja az Aweyset támogató Eritreát, hogy fegyvert csempész az országba, mire Eritrea azzal válaszolt, hogy szerintük az Ahmed sejk féle kormány illegitim. Ehhez jött a vád, hogy a kormánykatonák egyébként is a radikális Al-Shabaabbal üzletelnek a fővárosban. A kórushoz Aweys sejk is csatlakozott, aki szerint a Nyugat amúgy sem engedne egy iszlamista kormányt hatalomra jutni az országban, ergó Ahmed sejk kormánya sem az. Ahmedék Eritrea vádjait nevetségesnek titulálták. Mogadishu tésztagyári negyedében közben komoly harcok dúlnak: az Al-Shabaab és a Hizbul Islam korábbi szövetségesük, Inda'ade hadúr ott állomásozó milíciáira támadt rá, ha lehet hinni a híreknek azonban visszaverték őket. Inda'ade múlt hónapig a Hizbul Islamhoz tartozott, Ahmed sejk elnökké választása után azonban visszatért korábbi harcostársa zászlója alá és ha minden igaz ismét kormányzati zsoldban van. Csata volt Bakool régió Huddur városában is, ahol ismeretlen fegyveresek félórás harc után rövid időre kiszorították az Al-Shabaab embereit, a település megtartására azonban nem volt erejük vagy szándékuk így később visszahúzódtak. És hogy legyen szó a kalózokról is: dél-kóreai hadihajó mentette meg azt az észak-kóreai teherhajót, amit kalózcsónakok támadtak meg a Szomália körüli vizeken. A két ország között az utóbbi hónapokban különösen feszült a viszony, jót tehet ez a gesztus.
Szándéknyilatkozatot írt alá Katarban az egymással gyakran háborúzó Csád és Szudán arról, hogy vezetőik asztalhoz ülnek a hosszú távú rendezés céljával. Sokan a darfúri krízist is ennek az ellentétnek a kiterjesztéseként értelmezik, az egész alatt pedig egy "arab afrikai-fekete afrikai" konfliktus húzódik meg. Szudán kormányzata arab, ám délen és Darfúrban fekete afrikaiak élnek. Csád kormányzata fekete afrikaiakból áll, ám északon és keleten jelentős arab populáció van. Nincs azonban egyértelmű ok az optimizmusra: csapatösszevonásokat jelentettek a határ mindkét oldalán. Reméljük a sztori ezúttal asztal mellett dől el, és nem áll be ismét hadiállapot a két ország között (legutóbb tavaly volt rá példa).
Elengedte utolsó túszát is a legfőbb niger-i tuareg lázadó szervezet, az MNJ. Mamane Louali 2007 közepe volt túsz, szabadulása újabb gesztus a központi kormányzat irányába. Nem hiába: az elnök az évek óta tartó lázadás során először találkozott a héten a tuaregek vezetőivel, a megbékélés pedig karnyújtásnyira lehet az ENSZ szerint. A lázadók fő követelései az ásványkincsekből befolyt jövedelmek igazságosabb elosztása, valamint a hadseregbe való integrálódás lehetősége.
Javulás után rosszabbra fordult a szituáció Kongó Kivu tartományában: az év elején visszaszorított FDRL hutu lázadó csoport ugyanis most a helyi lakosságon bosszulja meg veszteségeit, terrorizálva korábbi vendéglátóit. Az alulpénzelt kongói hadsereg úgy tűnik képtelen megoldani ezt a problémát, ráadásul a harcok Észak-Kivuból fokozatosan Dél-Kivuba is átterjednek.
