afrika harcban

Letartóztatták a nigeri ellenzék vezetőjét, Mahamadou Issoufou ugyanis puccsnak nevezte azt, hogy Mamadou Tandja elnök feloszlatta az ország legfelsőbb bíróságát. Tandja mandátuma végéhez közeledik, és alkotmány-módosítással igyekszik lehetővé tenni újraválasztását, ebben azonban útjában állt a bíróság, amit most "rendkívüli" intézkedéssel sikerült kiiktatni. Issoufou letartóztatásán kívül egy ellenzéki rádiót is lecsuktak a kormányerők. A krízis ennek ellenére folytatódhat, Issoufou ugyanis szerdai sztrájkra szólította fel a főváros, Niamey lakóit.

Újabb két kongói katonát öltek meg az országban aktív hutu FDLR lázadók. A gerillák ezúttal a Kivu régióbeli Kisheguru falura támadtak rá, mintegy 20-25 házat felgyújtottak, két katonát megöltek, valamint egy további katonát és egy nőt megsebesítettek. A napokban több összecsapás is volt Észak-Kivu tartományban, ahol a hutukon kívül helyi Mai-Mai önvédelmi milíciák is beszálltak a harcba a kormánycsapatok ellen.

Nyolc embert öltek meg Jie törzsbeli marhatolvajok Uganda Kaabong körzetében. A Jie harcosok eredetileg túszul ejtették későbbi áldozataikat, azonban végeztek velük, amikor a hadsereg a nyomukba eredt. A katonák most hajtóvadászatot indítottak a tettesek ellen, és folyamatos rajtaütéseket ígértek a dzsungelben menekülő ellenségen.

Gránátot dobtak kormánykatonák közé Mogadishu Dharkenley körzetében, egy katona meghalt, öt civil megsebesült. A városban máshol katonai járművet megcélzó akna robbant, itt egy civil halt meg, két másik pedig megsebesült. Az iszlamista lázadók közben a felkelésük kiterjesztését ígérték: a Kismayuban lévő frakciójuk Etiópia és Kenya elleni támadással riogatnak, hozzátéve: nem fogják megvárni amíg ezen országok a szomáliai kormányzat segítségére sietnek, inkább saját maguk viszik a háborút el hozzájuk.

A szomáliai Mogadishuban folytatódik a tüzérségi összecsapás az elnöki palota (Villa Somalia) környékén a kormánykatonák és az őket támogató AU-békefenntartók, valamint az iszlamista lázadók között. Először ez utóbbiak zúdítottak aknatüzet az épületre a Hodan körzetben lévő bázisukról, amire a palotából tüzérségi válasz érkezett. A párbajban 5 civil meghalt, 14 pedig megsebesült a lövedékek által.

Ismét a már eddig is súlyosan érintett Shell olajvállalat egyik létesítményét támadták a nigériai MEND gerillák. A vízben létesített Forcados terminál a fegyveresek támadása után lángba borult, és a MENDnek (talán) sikerült elsüllyesztenie az azt őrző egyik katonahajót is. Szakértők szerint nem túlzás kijelenteni, hogy a három nagy (Chevron, Agip, Shell) termelésének kiütése után a Niger-delta nyugati részében per pillanat gyakorlatilag nincs olajkitermelés.

Törzsi összecsapások rázták meg Kenya Kuria East körzetét, ahol két klán a körzeti székhely elhelyezéséért harcol. Az elmúlt két hónapban eddig 20 ember halt meg, 1000 házat pedig felégettek a jelenlegi székhelyt, Kegongát megtartani akaró Nyabasi, és az azt Getongoromába áthelyezni akaró Bairege harcosok. A kormányzat most az indulatok csökkentése miatt kirúgta a körzeti adminisztrátort, de kérdés hogy leendő utódjának mennyire sikerül lehiggasztani a feleket.

A nagykoalíció elhagyásával fenyeget az egykori zimbabwei ellenzéki párt, az MDC. Tsangvirai miniszterelnök embereinek az a fő panasza, hogy Mugabe elnök önkényesen és a hatalommegosztást megszegő módon nevez ki embereket fontos posztokra, valamint hogy az ellenzék embereit folyamatosan zaklatják a hatóságok. Az MDC a figyelemfelkeltés céljából bojkottálni fogja a kabinet következő ülését, és ha Mugabe képtelen a kompromisszumra, kiszállhatnak a négy hónapja kötött megegyezésből - az potenciálisan visszataszíthatná a krízis utáni felkapaszkodás első jeleit mutató országot.

Komoly sikert értek el a nigériai "olajlázadók", a Shell ugyanis bejelentette, hogy beszünteti tevékénységét a Delta-régió nyugati részében (Delta és Bayelsa államok). A döntés mögött az egyre rosszabbodó biztonsági helyzet és a létesítményeiket érő támadások növekvő száma áll. A cég 2006-ban már volt hasonló helyzetben, akkor végül a fokozatos visszatelepülés mellett döntött.

Szórványos harcokról érkeztek hírek Szomália több részéből is. A fővárosban, Mogadishuban Hodan körzetben négy ember halt meg és hét megsebesült amikor iszlamista lázadók aknavetőkből nyitottak tüzet a kormánycsapatok irányába. Karan körzetben is harcok voltak, itt hatan sérültek meg. A Middle Shabelle régióban fekvő, Mahadayhoz közeli El-Baraf faluban ellenzéki Al-Shabaab és kormánybarát ICU csapatok csaptak össze, legalább öt ember meghalt. A szintén ebben a régióban fekvő Adale körzetben kláncsapatok vívtak harcot, nyolc ember meghalt, a környék lakói menekülőre fogták. A határ etióp oldalán, az ország Szomália tartományában is szomáli klánmilíciák keveredtek harcba Mustahil városában, ott 10 ember halt meg. Külön-külön is kemény incidensek, de együtt, egyidejűleg, térben elszórva az ország és a nagyobb régió teljes szétesését mutatják (nem nagy meglepetés). Hogy ne feledkezzünk meg a kalózokról sem: szabadult a belga Pompei, amely 2 hónapja állt az ország partjainál. A körülményekről keveset tudni, én váltságdíjra tippelnék.

Újabb törzsi összecsapások voltak Szudán instabil Dél-Kordofán tartományában, ahol a Nuba és Misseriya törzsbeli harcosok feszültek egymásnak. A Lagowa település környékén lezajlott harcokban hat ember halt meg. Kordofán régió észak és dél között fekszik, arab és fekete-afrikai törzsekegyaránt lakják, ami nagyban instabillá teszi. Májusban ugyanitt egy emlékezetes incidens során 244 ember halt meg egy hasonló törzsi konfliktus miatt.

Elnökválasztást tartottak Guinea-Bissauban, azonban a rossz közbiztonság és a puccstól való félelem miatt csak kevesen mertek az urnákhoz járulni. A győztes három volt elnök közül kerülhet ki (Sanhá, Yalá, Rosa), az eredményről majd beszámolunk.

Lefogta a Muszlim Testvériség négy prominens tagját az egyiptomi rendőrség. A hivatalosan betiltott, ám mégis kvázi nyíltan működő ellenzéki csoportnak a közelmúltban már mintegy 140 tagját vették őrizetbe. 2005-ben a Testvériség függetlenként jegyzett emberei szerezték meg a parlamenti mandátumok ötödét, ezzel a szervezet a legfontosabb ellenzéki csoporttá vált.

Letette a fegyvert és ezzel a nigériai amnesztiaajánlat első haszonélvezőjévé vált az "Osama Bin Laden" néven is ismert Solomon Ndigbara lázadóvezér. Ez a lépés jól mutatja, hogy nagy a megosztottság a Niger-delta összes lázadóját tömörítő Joint Revolutionary Council (JRC) tagjai között a jövőképpel kapcsolatban. A JRC magját alkotó MEND szervezet elutasította a terv elfogadását, és így tett a JRC felsővezetése is, azonban több önálló figura is annak elfogadása mellett döntött vagy fontolgatja azt. "Osama Bin Laden" kiválása Ogoniland régióban gyengítheti meg a lázadók erőit.

Formálisan is lemondott Mauritánia augusztusban puccsal elmozdított elnöke. Sidi Cheikh Ould Abdallahi azért döntött így, hogy a július 18-án rendezendő választásokat egy ügyvezető kormány bonyolíthassa le a most hatalmon lévő katonai junta helyett.

Törzsi háborút vívnak egy földterület birtoklásáért két település lakói Libériában. A konfliktus a Grand Kru tartományban lévő Nifa és Patey határán lévő szakasz miatt robbant ki, ami formálisan Nifához tartozik, Patey azonban szeretné megművelni azt. A hetek óta egyre intenzívebb összecsapásnak eddig csak sérültjei vannak, bár az több is, a kormányzat pedig úgy tűnik, nem akar beavatkozni az eldurvuló küzdelembe.

Formálisan is aláírta a Niger-delta gerilláira vonatkozó amnesztiaajánlatát Umaru Yar'Adua nigériai elnök. Az augusztus 6 és október 4 között érvényes ajánlat olyan nagy formátumú figurákra is kiterjed, mint a MEND szervezet fogságban lévő egyik vezetője, Henry Okah, vagy éppen a szökésben lévő Tompolo gerillavezér. A MEND azonban elutasította a tervezetet, kamunak nevezve azt, és a Niger-delta helyzetének tényleges rendezését követelte. A helyzetet a Henry Okah elengedése körüli nehézségek is bonyolítják, pedig az ő szabadsága az abszolút minimum a MEND számára bármilyen terv átgondolásához. Nem ennyire elkötelezett azonban több más gerillavezér, az Ateke Tom, Farah Dagogo, Soboma George és Boyloaf nevű főnökök által vezetett csoportok már a napokban asztalhoz ülhetnek a kormánnyal. Közben a MEND folytatja támadássorozatát az olajlétesítmények ellen: ezúttal a Shell Afremo olajmezőjén robbantottak fel egy olajkutat, tovább növelve a cég már eddig is jelentős veszteségeit.

Egy feltételezett terrorista sejtet semlegesítettek a marokkói hatóságok. Az öt fős, marokkói állampolgárokból álló csoport a Salafiya Jihadia szervezethez tartozott, és tagjai a formálisan Spanyolország részét képező afrikai Ceuta enklávéban élnek. A csoportot vezető Abou Racine álnevű figura 2006 és 2008 között már ült börtönben egy másik csoport, az Ansar el Mahdi feloszlatása után, akkor szabadon eresztették. A marokkóiak szerint a terrorista sejt bombamerényletekre specializálódott, és épp paramilitáris kiképzés alatt állt.

Az amerikai kormányzat beismerte, hogy - az ENSZ-BT határozataival összhangban - fegyverszállítmányt küldött a szomáliai kormány megsegítésére. A hadsereg emberei emellett a szomszédos Dzsibutiban szomáliai tiszteket és katonákat képeznek ki. A cél egyértelmű: a jelenlegi mérsékelt erők teljes összeomlásának megakadályozása. Nem látja azonban ilyen súlyosnak a helyzetet Etiópia. A szomszédos ország szerint a Sharif Ahmed sejk vezette kormányzat összeomlása nem tűnik valószínűnek, bár az etióp csapatok biztos, ami biztos készek a beavatkozásra az oldalukon. A szintén szomszédos Kenya is csapatokat vonultatott fel a közös határ mellé, az ő feladatuk azonban a bevalottan csak defenzív, a beavatkozás lehetőségét Nairobi kizárta.

Csak idén 1200-ra teszik az ugandai LRA lázadók által megölt kongóiak számát az ország északkeleti részében. 1500 helyit elraboltak, további 220.000 embernek kellett elhagyni otthonát, és 1200 nemi erőszakot is jelentettek, bár az ilyen esetek valós száma nyilván ennek többszöröse lehet.

Nigériában 60 napos amnesztiaprogram kezdődhet a Delta-vidék gerillái számára. A kormány a becslések szerint 20.000 fő (!) részvételére számít, Yar'Adua elnök pedig a teljes krízis fél éven belüli megoldását ígérte. Az már most látszik, hogy nem mindenki lesz hajlandó az amnesztia elfogadására, Alhaji Dokubo-Asari és "Boyloaf" lázadóvezérek például már most elutasították azt. A legnagyobb lázadó szervezet, a MEND amnesztia helyett pénzügyi föderalizmusban látná a megoldást. A csoport újabb támadással vetette magát észre, ezúttal a Shell egyik vezetékét robbantották fel a Bonny terminál környékén, Rivers államban.

Gondot okoz a Mai-Mai néven ismert önvédelmi milíciák egyik csoportjának a hadseregbe való integrációja Kongó keleti Kivu tartományában. Az APCLS csoport tagjai rangokon és fizetéseken vesztek össze a hadsereggel, és az elmúlt napokban többször is összecsaptak azzal. A térségben állomásozó békefenntartók (MONUC) attól tartanak, hogy a fegyveresek esetleg azokhoz a hutu FDLR lázadókhoz csatlakozhatnak, akiket hónapok óta nem sikerül megrendszabályozni. Per pillanat a csaták a katonák és a Mai-Mai milíciák között az ENSZ közvetítési szándéka ellenére folyamatosak.

Nigériai útja után most Namíbiában tárgyalt Dmitri Medvedev orosz elnök. A tárgyalásokon elvileg az ország uránkészletéről is szó esett, ennél fontosabb lehet azonban a szimbolikus érték: az oroszok hosszú csend után újra megjelentek Afrikában, és megkezdték a szövetségeik építését.

Nigériába látogatott Dmitri Medvedev orosz elnök, aki a két ország által közösen létesítendő Trans-Sahara gázvezeték építésének megkezdéséről tárgyalt, és többmilliárd dolláros befektetést ígért. A vonalnak a nigériai lelőhelyeken keresztül 4000 km hosszan, Nigeren és Algérián keresztül kellene Európába futnia, ahol az orosz részről érintett Gazprom alkuhelyzetét lenne hívatott javítani. Nigéria azonban problémával nézhet szembe a vonal biztonságának garantálásakor a Niger-deltában folyó konfliktus miatt. Jó hír lehet, hogy megkezdődött egyes gerillacsoportok tárgyalása a kormányzati amnesztiáról. Ateke Tom lázadóvezér egy közvetítő útján tárgyalt a részletekről és jelezte, ha minden jól megy, pénteken lerakja a fegyvert. Közben tegnap este a hatóságok lefogták a külföldről visszatérő Alhaji Mujahid Dokubo-Asari egykori gerillavezért, azonban a deltabeliek széles körű tiltakozása miatt Yar'Adua elnök már ma elrendelte szabadon bocsájtását. Dokubo-Asari korábban kiegyezett a kormányzattal, komoly belpolitikai vihart kavart volna újbóli őrizetbe vétele.

Szudánban halálra ítélték azt a négy férfit, akik 2008 január elsején az országban meggyilkoltak egy amerikai állampolgárt. John Granville-nek azért kellett meghalnia, mert a csoport amerikai állampolgárok likvidálásával akart tiltakozni a nemzetközi békefenntartók telepítése ellen.

Tárgyalások kezdődtek a szomáliai Hiiraan régióban az összeomlófélben lévő kormányzat és az iszlamista lázadók között. Ez stratégiai irányváltást jelenthet a mindkét fél oldaláról, ugyanis eddig a radikálisok elzárkóztak a békés megoldástól, a kormány pedig inkább külföldről remélt segítséget. A tárgyalások jövője természetesen erősen kérdéses.

Rendkívüli állapotot hirdetett a szomáliai kormány, arra hivatkozva, hogy "külföldi harcosok" veszélyesen közel kerültek ahhoz, hogy megdöntsék hatalmát. Külföldiek alatt az iszlamista ellenzéket támogató, Al-Qaeda közeli veterán önkéntesek áradatát kell érteni, akik az utóbbi hetek során érkeztek Kismayu kikötőjébe és most az iszlamista milíciákat támogatják. A nap során Mogadishuban tüntetés is volt, amit éhező menekültek tartottak, ételsegélyt követelve. A fővárosban tomboló harcok elől menekülők többtíz kilométer hosszan laknak a főút mellett, kis tákolt házakban. A harcok pedig továbbra is folytatódnak, ezúttal az északi Karan körzetben, ahol 3 ember sebesült meg. Közben az Al-Shabaab egykori szóvivője és helyi parancsnoka, Mukhtar Robow azon füstölgött Baidoában, hogy Mohamed Ibrahim Habsade miniszter/hadúr Bay és Bakool régiók kormányzati visszafoglalását szervezi. Habsadét az Al-Shabaab elfogta, amikor elfoglalta Baidoát, azonban később elengedte, már akkor sem értettem, hogy miért. Robow szerint akkor "amnesztiát" kapott az iszlamistáktól, amivel most visszaélt, ezért parancsot adtak megölésére.

Két fegyveres megpróbált elrabolni egy amerikai számítógépes szakembert a mauritániai Nouakchottban, azonban nem tudták legyűrni őt és ezért sziplán lelőtték. A férfit valószínűleg túszként szerették volna "használni", váltságdíj kicsikarására vagy propagandavideó forgatására, Mauritániában több ilyen eset történt az utóbbi években.

Nemzetközi bizottság dönthet a szudáni Abiyei régió hovatartozásának sorsáról, miután mind a déli, mind az északi adminisztráció kötelező és végleges érvényűnek fogadta el magára a most felálló washingtoni szakértői csapat határozatát. Abiyei olajban gazdag, és a két régió határán fekszik, stratégiai fontosságú. A diplomáciai áttörésben nagy szerepe van Scott Gration amerikai különmegbízottnak, aki azt is bejelentette, a döntés július 18 és 22 között kerül bejelentésre.

Az AU áldását adta rá, hogy tagállamainak csapatai a szomáliai kormányzat segítségére siessenek. Erre maga a mogadishui kormányzat kérte a környékbeli országokat. Kenya azonban máris kijelentette: hajlandó segíteni, de nem katonák bevetésével (Odinga elnök nem sokkal korábban ennek ellentettjét mondta). Etiópia ennél bátrabbnak tűnik, csapatai Szomália területén, Kalabeyr környékén végeznek felderítő akciókat, a fontos Beledweyne város közvetlen közelében. Az ijedtség az iszlamista lázadók előrenyomulásától annál nagyobb, hogy az Al-Qaeda jelenléte az ország déli részében napról napra erősebbnek tűnik, fegyveresek sora érkezik az AfPak régióból és kiképző táborok létesültek az iszlamisták által uralt területeken. Egyesek azt is tudni vélik, hogy egy Al-Muhajirun nevű 180 fős nemzetközi kontingens harcol az Al-Shabaab lázadók oldalán, melynek tagjai ugandaiak, szaudiak, európaiak és amerikaiak, vezetőjük pedig Saleh Nabhan, jól ismert kenyai Al-Qaeda aktivista. Legalább kalóz-fronton van egy némileg jó hír: a portugál Corte Real hadihajó lekapcsolt egy kalózhajót, amint az egy amerikai teherhajóra támadt. A portugálok a nyolc kalózt lefegyverezték, majd... elengedték.

A június 6-ai után újabb támadás érte a Közép-Afrika északi részén, Biraóban állomásozó kormánybarát egykori lázadó csoportot, az UFDR-t. Az egykori gerillákat bázisukon támadták meg ismeretlen fegyveresek, 10 ember halt meg (köztük civilek). A támadások mögött a Kara etnikai csoport tagjait sejtik, akik harcban állank az UFDR tömegét adó Goula törzsbeliekkel. Közép-Afrika ezen része nagyrészt izolált, az UFDR és a hadsereg helyi egységei jelentik az autoritást, közellátás gyakorlatilag nem létezik, az emberek az alapvető cikkeket a közeli Szudánból szerzik be.

Tart az ugandai hadsereg (UPDF) a Karamoja régióban aktív törzsi harcosok lefegyverzését megcélzó akciója. Ez a művelet aránylag sikeresnek mondható, bár egyben meglehetősen véres is: az elmúlt 6 hónapban 622 fegyvert foglaltak le a 3. hadosztály katonái, ám közben 80 harcos meghalt. A fő cél a civilek elleni erőszak teljes visszaszorítása, ennek megfelelően az akció a továbbiakban is folytatódni fog.

Miközben folytatódik a hutu FDLR lázadók elleni kongói offenzíva ("Kimia II."), a gerillák is érnek el sikereket. Egy támadásban sikerült megölniük két tisztet, egy másikban pedig 6 sorkatonát. A fegyveresek barrikádokat húznak a környékbeli faluk köré, hogy a civilek ne tudjanak elmenekülni, ezzel növelve a kormányoffenzíva kollaterális vesztségeinek számát.

Úgy tűnik, ismét külföldi beavatkozás lehet Szomáliában a kormány tegnapi segélykérése után. Bár az iszlamista ellenállás egyik vezetője, Aweys sejk óvva intette Etiópiát és Kenyát a bevonulástól és véres harccal fenyegetett, az etiópok máris felvonultak Hiiraan tartomány határára, Ferfer és Kalabeyr központtal (a "szokásos" felvonulási központjaikról van szó), és a kenyaiak is megkezdték a határmenti csapatösszevonásokat. A két állam erői valószínűleg elsöpörhetik az iszlamista csapatokat, a nagyobb baj azonban csak az után kezdődhet - a gerillaellenállást és terrorháborút nehéz lesz kontroll alatt tartani a külföldi erőknek, akiket a helyiek amúgy sem túl szívesen fogadnak. Közben Jowhar városban 3 ember halt meg két klán közti leszámolásban: a hosszú ideje húzódó klánharcnak csak az elmúlt hónapban 12 áldozata volt Middle Shabelle tartományban.

Újabb támadásokat vitelezett ki a nigériai MEND lázadó szervezet, és ezúttal a Shell olajcég 3 állomáshelyét támadták meg. Az akciók Rivers államban voltak, két olajvezeték felrobbant, valamint az Afremo nevű tengeri olajmezőt is csapás érte, ami lángba borult. A Shell eddig nem nyilatkozott, de nyilván jelentős kár érhette kitermelését. Úgy tűnik, a MEND most ezt a társaságot célozza meg, miután az amerikai Chevron kitermelését sikerült harmadával lecsökkenteniük egy koncentrált támadássorozattal.

A szomáliai parlament még annál is komolyabb bajban lehet, mint ami kifelé látszik. A parlament elnöke, Adan Mohamed Nur "Madobe" ugyanis a testület nevében arra kérte a szomszédos országokat (Etiópia, Kenya, Dzsibuti) hogy 24 órán belül küldjenek katonai segítséget Szomáliába. Ez nagyon dramatikus bejelentés, azonban nem előzmények nélküli. Csütörtökön egy öngyilkos merénylet végzett a védelmi miniszterrel és további 35 emberrel. Mogadishuban folyamatosak a harcok, és úgy tűnik a kormányerők olyannyira visszaszorulóban vannak, hogy a parlament immár nem is az eredeti helyén ülésezik, hanem az AU-békefenntartók által védett elnöki palotába vonult vissza. Etiópia, amely 2006-ban már egyszer alányúlt a kormányzatnak és visszaverte az iszlamista lázadókat, csak nemzetközi mandátummal lenne hajlandó visszatérni az országba, ahonnan az év legelején vonult ki. Kenya bejelentette, nem fogja ölbe tett kézzel nézni a szomáliai helyzet romlását. A kormányzat hajlandóságát azonban csökkentheti az Al-Shabaab fenyegetőzése, akik Nairobi elleni támadást ígérnek egy beavatkozás esetén.

Folytatódik az egykor Kongóban harcoló, de eredetileg ruandai hutu FDLR-lázadók visszatérése hazájukba. A folyamatot az ENSZ helyi missziója (MONUC) felügyeli, akik a lefegyverzés mellett a reintegrációra is hangsúlyt fordítanak. Az elmúlt héten a MONUC 57 embert küldött át a határ túloldalára, ami rekordnak számít. Az ENSZ abban bízik, a ruandai erők lefegyverezése és hazatérése növelheti a közbiztonságot a határ kongói oldalán.

Újabb olajvezetéket robbantottak fel a nigériai MEND lázadók. Ezúttal az Agip egyik csövét vették célba, a Bayelsa állambeli Nembe Creek környékén. Az akció az olasz cég kitermelését jelentősen visszavetheti olaj és földgáz tekintetében is. Talán a gerillák ugyanazon csapata támadta meg a környékbeli Ubieku falut is, ott két katona eltűnt, a helyiek pedig menekülni kényszerültek. A MEND azt is állítja, hogy robbanószerek segítségével tönkretette a katonaság egyik hajóját és lefegyverezte a rajta lévő 7 katonát, ez utóbbit a hadsereg persze tagadja. Közben bonyolódik a tegnap lefoglalt, fegyverekkel teli repülő ügye: úgy tűnik, az Ukrajnából induló szállítmány a lázadókhoz tartott, méghozzá Egyenlítői Guinea érintésével.

Az utóbbi három nap harcaiban 32 ember halt meg Kongó Kivu tartományában. A küzdelem szerdán kezdődött, amikor a hutu FDLR lázadók egy csoportja lerohanta Nyabiondo városában lévő helyőrséget. Az ENSZ-erők által is támogatott katonáknak pénteken sikerült kiszorítani a gerillákat a településről egy ellentámadásban, a lázadók közül 27-en estek el.

Miközben a tegnapi beledweynei robbantás halálos áldozatainak száma immár 35-re tehető, az esetnek nem várt hatása lehet a szomáliai iszlamista csoportok közti belső dinamikára. Aweys sejk, a Hizbul Islam vezetője ugyanis elítélte a támadást, amit a velük szövetséges Al-Shabaab csoport követett el, és azt mondta, az "ellenség" követte el ezt a támadást. Aweysről a napokban röppent fel a hír, hogy kész tárgyalni korábbi szövetségesével, Sharif Ahmed elnökkel. A Hizbul Islam a kormány oldalára való átállása pedig eldönthetné a polgárháború sorsát. Ebből azonban a terepen még nem látszik semmi, a nap során ugyanis Mogadishu Yaqshid, Karan és Shibis körzeteiben összecsaptak egymással az Al-Shabaab által támogatott Hizbul-milíciák és a kormányerők. A sajtó 4 halottról és 10 sebesültről tud, a halottak közt van Mohamed Husein Addow parlamenti képviselő is.

Ismét megbicsaklottak a szudáni kormányzat és a darfúri JEM-lázadók közti, a katari Dohában február óta zajló béketárgyalások. Az ok ezúttal a kormány fogságában lévő lázadók sorsa körüli kompromisszumképtelenség, a JEM a halálra ítéltek tucatjainak szabadon bocsájtását szeretné. A tárgyalások talán 2 hónap múlva folytatódhatnak.

Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a szomáliai Hiiraan tartomány fővárosában, Beledweyne-ben. A Madina hotel ellen elkövetett akcióban legalább 20 ember halt meg, köztük egy kormánydelegáció tagjai, amit az elhunytak közé tartozó Omar Hashi Aden ezredes védelmi miniszter vezetett. Úgy tűnik hogy a politikus volt a közvetlen célpontja a pusztító támadásnak, amit az Al-Shabaab radikális iszlamista szervezet vállalt magára. Hashi nemrég tért vissza az országba Etiópiából, és a Hiiraan tartománybeli ellenállás megszervezésén dolgozott épp.

Úgy tűnik, a Chevron olajcég elleni magánháborúja utána a Shell ellen fordulhat a nigériai MEND lázadó csoport. A Chevron immár 350 emberét evakuálta a létesítményei elleni folyamatos és eredményes támadások miatt. A MEND most a Shell egyik olajvezetékét robbantotta fel Bayelsa államban. A vezeték a cég Forcados termináljához tartozik, amelynek beígért termelési mennyiségét a Shell így képtelen tartani. Közben az ország északi részén egészen más jellegű sztori borzolja a kedélyeket: Kano repterén egy fegyverekkel teli ukrán gépet fogtak le. A repülő eredetileg Egyenlítői Guineába tartott, ám "technikai problémák miatt" leszállt a városban. Még tart a kivizsgálás, ki-kinek-miért küldte a szállítmányt.

19 ember halt meg Algériában, amikor iszlamista AQIM-lázadók támadtak meg egy konvojt az épülő autópályán El Mehir közelében. Paramilitáris rendőrök egy csoportja épp kínai építőmunkásokat kísért az építkezésre, amikor útszéli bombák robbantak, valamint kézifegyverekből is tüzet nyitottak rájuk. A halottak túlnyomó többsége rendőr, de van egy civil is. A hadsereg most hajtóvadászatot indított a rajtaütés elkövetői után.

Ismét kemény harcok voltak Szomália fővárosában, Mogadishuban. Az összecsapás azzal kezdődött, hogy kormánycsapatok (köztük ICU-milíciák) megtámadták a lázadó Hizbul Islam csoport állásait a város Hodan körzetében. A harcokba az AU-békefenntartók tankjai is bekapcsolódtak Karan körzetben. A halottak számát eddig 20-ra, a sebesültekét legalább 65-re teszik (köztük 2 újságíró is van). A halottak között van Benadir régió rendőrparancsnoka, Ali Said ezredes is. A harcok miatt a Bakara piac ki sem nyitott, a lakosság az iszlamisták ellencsapására számít a támadás miatt. Jó hír lehet, hogy törzsi vezetőknek sikerült meggyőzniük a Hizbul Islamot vezető Aweys sejket, üljön asztalhoz az elnökkel, Sharif Ahmed sejkkel. Aweys a lázadás ikonikus figurája, és eddig semmiféle tárgyalásra nem tűnt hajlandónak.

Az ENSZ-békefenntartók bázisára lőttek kongói kormánykatonák az észak-kivui Pingában, ezzel tiltakozva amiatt, hogy hónapok óta nem kaptak fizetést. A katonák pénzelése a kormányzat számára jelentős gondokat okoz, és a kifizetetlen fegyveresek könnyen még jobban destabilizálhatják a régiót. A lövöldözésnek nincs áldozata.

Vitatja a CPJP-lázadók állításait közép-afrikai kormány. Szerintük a hét eleji, Ndele-beli összecsapásokban 15 lázadó és 3 katona halt meg, míg a lázadók szerint a katonai áldozatok száma 24. A CPJP közben levelet írt a csádi elnöknek, kérve az országban fogságban lévő vezetőjük, Charles Massi szabadon bocsájtását. Aki szeretne többet olvasni az országban aktív fegyveres szervezetekről, annak a blog jobb oldali rovatán kívül ajánlom ezt a rövid összefoglalót.

Ismét amnesztiatervezettel próbálja befejezni az országa déli részét sújtó "olajháborút" a nigériai elnök. Az érdeklődés a tervezet iránt azután kezdődött el ismét hogy Ateke Tom lázadóvezér, a Niger Delta Vigilante Force (NDVF) nevű gerillacsoport vezetője bejelentette, kész a fegyverletételre egy jól körülírt ajánlat esetén. Umaru Yar'Adua elnök egy hetet kért ajánlata részleteinek kidolgozására és közzétételére. Ateke Tom a legnagyobb lázadó szövetség, a MEND eseti szövetségese, tevékenysége azonban gyakran pusztán opportunista. Nem csoda, hogy máris sokan megkérdőjelezik szándéka őszinteségét. Közben a MEND birtokába jutott egy videószallag, amelyen katonák két fegyvertelen foglyot végeznek ki. A szervezet szóvivője, Jobo Gbomo háborús bűnről beszél, a hadsereg pedig (szokás szerint) tagad és fabrikációt sejt.

Ismét harc tört ki Szomália fővárosában, Mogadishuban az iszlamista lázadó csapatok és a kormányhadsereg között. Az Al-Shabaab az északkeleti Galgalatóban lévő katonai bázist támadta meg és szóvivőjük szerint el is foglalta azt; a hadsereg természetesen az ellenetettjét gondolja. Az viszont biztosnak tűnik, hogy kivételesen nincsenek civil halottak, a harc ugyanis ezúttal elkerülte a lakórészeket. Galgalato fontossága abban rejlik, hogy keresztül halad rajta a várost az északi részekkel összekötő part menti út.

Feladták a közvetítési kísérletet a két madagaszkári elnök között a nemzetközi szervezetek. A puccsista Andry Rajoelina és a száműzött, ám magát még mindig elnöknek tartó Marc Ravalomanana ugyanis képtelennek mutatkoztak a kompromisszumra. A tekintélyes nemzetközi szervezetek (ENSZ, AU, SADC) most visszavonták képviselőiket, ezzel tovább nehezedhed a megbékélés és a demokratikus átmenet az utcai demostrációk segítségével vívott harcok két fele között.

Egy hónap alatt az ötödik támadását intézte a nigériai MEND gerilla-szervezet az amerikai Chevron olajtársaság Niger-deltabeli létesítményei ellen. Ezúttal a cég Abiteye-i telephelyét gyújtották fel a lázadók. A MEND sietett kijelenteni: a célpont nem az immár kapacitása negyedét elvesztő Chevron, hanem a teljes olajipar. A cég létesítményei csak "rosszkor voltak rossz helyen". A MEND közben arra kérte a FIFA-t, ne hozza az országba az U17-es focivébét, mert a kormány képtelen szavatolni a résztvevők biztonságát (mármint saját maguktól, nyilván...). A katonai akciók persze folytatódnak a régióban, legutóbb például fegyvereket foglaltak le, effektivitásuk azonban a fokozódó intenzitású akciók miatt erősen kérdéses.

Az utóbbi napokban alábbhagyott az iszlamisták és kormánycsapatok közti harc Szomáliában, ezért a köd mögül újra előtűntek a folytatódó klánok közötti viszályok. A Balanbal környékén lévő Durwale faluban az Ahlu Sunnah Waljamaa szervezetnek kellett békét tenni két harcoló klánmilícia között. Hiiraan régióban tradícionális vezetők közvetítenek az Elbaras és Elkoriole falvak között harcoló két fél között. Több helyen olvastam már, hogy előnye a mostani iszlamista-mérsékelt szembenállásnak, hogy áthidalja az országot eddig sújtó klánviszályokat. Én ezt nem így látom, a vallási harc csak újabb réteget ad a konfliktushoz, ami alatt nem szűnnek meg a klánharcok, maximum átmenetileg láthatatlanná válnak.

Az LRA-lázadók támogatással vádolja a szudáni kormányzatot Dél-Szudán. Erre a bizonyíték szerintük az, hogy levegőből ledobott északi ellátmányokat találtak egy az LRA-által frekventált zónában. Khartoum tagadja a vádakat, szerintük 2005 óta nincs kapcsolat Szudán és az LRA között. Az autonóm régió hadserege (SPLA) mindenesetre megerősítette a régió déli határvidékének védelmét, ahol a helyiek az LRA folyamatos támadásainak vannak kitéve, az általuk alakított Arrow Boys önvédelmi milíciák felszereltsége és szervezettsége pedig nem elég, hogy effektíven vegyék fel a harcot az ugandai gerillákkal.

Szomáliában változatlanul a határmenti Balanbal városba bevonult etióp csapatok témája uralja a médiát. Ez nem csoda, hiszen 2006 vége és 2009 eleje között az etiópok szinte az ország teljes területét (baráti) megszállás alatt tartották. Most azonban ilyenről szó sincs: a katonák a Szomália destabilizációjával próbálkozó külföldi elemeket keresik a város környékén. Az iszlamisták figyelmeztették Etiópiát: nem lesz könnyű dolguk, ha ismét komolyabb beavatkozással próbálkoznának. Közben a déli Dolow városában (Gedo régió) kormánycsapatok készülnek offenzívára a helyben uralkodó Hizbul Islam milíciák ellen, az iszlamisták máris dzsihádra hívták fel a környék lakóit. Mintha a kormányzatnak nem lenne elég baja, most a katonái fegyelmezetlenségével is meg kell küzdenie: Mogadishutól délre, az Afgoiból a városba vezető úton lévő ellenőrzőpontnál kormánykatonák között tört ki fegyveres vita egy konvoj által nekik adott jatt miatt. Az elmérgesedő vita végül tűzharcot eredményezett, amiben 3 katona és egy civil meghalt, teljesen feleslegesen.

Megkerült az Ugandában hetek óta eltűnt Patrick Ojim újságíró. Mint kiderült, a férfi a katonaság vendégszeretetét élvezi, akik több társával együtt Gulu környékén kapcsolták le, ahol elvileg egy új fegyveres felkelés megszervezésében vett volna részt. A dolog azért hangzik veszélyesen, mert Gulu volt a pusztító LRA-lázadás egyik központja is. A hadsereg most körültekintően jár el és igyekszik még csírájában elfojtani egy újabb potenciálisan elhúzódó harcot. Hogy az újságíró ártatlan áldozat vagy valóban gerilla-jelölt, innen nehéz megmondani.

Legalább 40 ember halt meg Dél-Szudánban, amikor a Jikani Nuer törzs fegyveresei lőni kezdtek egy 27 hajóból álló segélykonvojt. A hajók a rivális Lou Nuer törzsnek szállítottak élelmiszert; a Jikanik azt követelték, kutathassák át a járműveket fegyvereket keresve, azonban az első átvizslatása után valamiért mégis tüzet nyitottak a dél-szudáni katonák (SPLA) által kísért ENSZ-hajókra. Az áldozatok nagy része katona, egyes források szerint akár 66-an is meghalhattak. Dél-Szudán borzasztó évet él át: már több százan haltak meg törzsi csatákban, amik általában élelmiszerről szólnak, keménységüket pedig a polgárháború során felhalmozott fegyverek számossága és elérhetősége adja.

Lázadók és kormánykatonák csaptak össze Közép-Afrikában. Ndele városában a CPJP-csoport szerint 24, a hadsereg szerint 2 katona halt meg, amikor gerillák támadtak rájuk. Az ország északi részében aktív CPJP vezetője Charles Massi egykori miniszter pár hete börtönben van, a hatóságok szervezetének szétesésében bíztak - úgy tűnik, hiú ábránd volt.

A Chevron olajcég újabb létesítményei estek a MEND lázadószervezet áldozatául Nigériában. Egy telephely és egy vezeték után a gerillák most 3 olajkutat semmisítettek meg Delta államban. A hadsereg annak ellenére is képtelen megakadályozni az iparágat sújtó rendszeres támadások végrehajtását, hogy a múlt hónapban hosszú és kemény tisztogató hadműveletet indított az államban a lázadók ellen.

Bár Etiópia tagadja, helyszíni beszámolók szerint csapatai ismét behatoltak Szomáliába és a határtól 30 km-re lévő Balanbal városban rendezkedtek be. Etiópia elismerte, hogy csapatai felderítő missziók sorát hajtották végre a határ mentén, ezúttal azonban fabrikációnak nevezte a híreket, amik ha bebizonyosodhatnak, az erősen etiópellenes iszlamista lázadók támogatottságának jelenthetnek pluszpontokat. Közben klánmilíciák ütköztek meg egymással Hiiraan és Middle Shabelle régiók határán. A két csapat már régóta rivalizál egymással Elbaras és Elkoriole falvak környékén, ami a helyieket nem érinti pozitívan. Most úgy tűnik, megint visszaállt a viszonylagos nyugalom.

20 ember ellen emeltek vádat drogügyletekkel kapcsolatban Guinea(-Conakry)ban. A katonai junta kommunikációja szerint az országot behálózó drogmaffia ellen harcol, szándékaikat azonban ködössé teszi, hogy a vádlottak többsége a puccsal megdöntött egykori rezsim magas rangú katonája. Persze valószínűleg a vádlottak tényleg részt vettek az állam legfelsőbb szintjeit is átható drogbizniszben, a 20 ember kiválasztása azonban erősen politikai elvek alapján történhetett.

Újabb támadás érte a Chevron olajtársaság infrastruktúráját Nigéria déli részén. A MEND lázadó szövetség ezúttal az egyik olajvezetéküket robbantották fel, valószínűleg Delta államban. A MEND most azzal fenyeget, hogy a következő támadás a cég Escravos telephelyét érheti majd - bátor kijelentés, meglátjuk mi igaz belőle. A szervezet közben elengedte brit túszát, Matthew Maguire szeptember óta élvezte a gerillák vendégszeretetét, olyannyira, hogy legutóbbi nyilatkozatában kiállt a MEND mellett és tiszteletbeli tagnak nevezte magát. Közben persze hadsereg sem tétlenkedik: Port Harcourt városában lekapcsolták Bernard Wilcox lázadóvezért, aki egy Bregede Camp nevű, Bonny szigetén lévő gerillatábor vezetője volt eddig. És egy teljesen más sztori az országból: Borno államban 17 ember halt meg, amikor egy temetésen a Malam Mohammad Yusuf muszlim vallási vezetőt követő szekta tagjai összetűzésbe kerültek egy rendőrjárőrrel. Az "Operation Flush" néven futó közös katona-rendőr akcióban részt vevő rendőrök néhány motorost igazoltattak, majd a feszültség fokozódása után tüzet nyitottak rájuk. A környék most a krízis eszklációjától tart.

Féltételezett lázadók két csoportját tartóztatták le Ugandában. Északon, Achililand régióban 5 ex-LRA-harcost vettek őrizetbe Gulu környékén, nyugaton pedig 6 felfegyverzett egyént kapcsoltak le Masindi környékén. Az első társaság Pader börtönébe tervezett betörni, és megszöktetni régi harcostársaik egy részét. A másik csoport ellen árulás és egy új lázadó csapat megszervezése a vád.

Ismét újságírókra támadtak Szomáliában. Ezúttal Bardhere városában vertek meg baseballütőkkel két független rádióst az Al-Shabaab radikális szervezet fegyveresei. A Shabaab az elmondások szerint azt szeretné, hogy az ellenségességgel vádolt sajtó összes munkatársa elhagyná az általuk irányított várost.

Visszaenged 4 segélyszervezetet a szudáni kormányzat Darfúrba, igaz kicsit megváltoztatott névvel és logóval. A 4 szervezet annak a 13-nak a része, akiket a kormányzat márciusban tiltott ki, most azonban egy megegyezés alapján mégis folytathatják a munkájukat. Ez jó hír a nehéz humanitárius helyzettel küzdő régió lakóinak, akiknek ellátása március óta akadozott. A térségben háborúzó felekben látszik szándék befejezni az ellenségeskedést: Szudán új megbízottja, Ghazi Salaheddin a konfliktus végét keresi, a legfőbb lázadó szervezetnek tartott JEM pedig az ENSZ-szel egyeztet. A két fél között a katari Dohában változatlanul zajnak a tárgyalások, azonban eddig csak kétes értékű előrelépéseket sikerült felmutatni.

Átállt az iszlamisták oldalára kormánykatonák egy 30 fős csoportja Mogadishuban, magukkal véve két járművet is. Az eddig a kikötőben állomásozó egykori ICU-milicisták most a Hizbul Islam erőihez csatlakoztak, Yaqshid körzet rendőrállomásán, ami több ütközet súlypontja is volt. Önmagában ez a hír nem annyira jelentős - kivéve, ha ez nem csak egy elszórt eset, hanem a korábban meglévő átállási tendencia kiújulására utal.

Közép-Afrika északi részén, Birao városában ismeretlenek megölték a Vörös Kereszt egyik emberét. A pontos körülmények eddig ismeretlenek, annyi biztos, hogy a múlt héten a városban összecsapások voltak a Kara etnikum tagjai és kormánypárti, főként Goula nemzetiségű UFDR milíciák között, amelyekben többen (a halottak számára olvastam kettőt és 27-et is már egyaránt) többen meghaltak. Birao és környéke szinte teljesen el van vágva az ország többi részétől, infrastruktúra nincs, az orvosi szolgáltatásokat is a Vörös Kereszt és hasonló segélyszervezetek kénytelenek ellátni.

A nigériai MEND lázadó szervezet azzal vádolja a katonaságot, hogy megölt 7 ártatlan civilt egy vízi ellenőrzőpontnál. A civilek elvileg csónakban utaztak, amikor tüzet nyitottak rájuk. A katonaság tagad, és könnyen lehet hogy a sztorinak nincs is valóságalapja: a MEND-ről nem egyszer derült már ki, hogy történeteket fabrikál, és az utóbbi időben többször is volt eset hasonló álhírek terjesztésére.

Támadást hajtott végre a nigériai MEND lázadó szervezet a Chevron olajtársaság Otuanában lévő állomása ellen. A létesítmény a hírek szerint lángokban áll, ami újabb csapást jelenthet az ország olajkitermelésére. A MEND és a hadsereg már hónapok óta harcban áll az ország déli Niger-deltájában, a mostani támadás elvileg az elmúlt hetekben lefolyt katonai offenzívát próbálta megbosszulni. A gerillák közleményük szerint újabb támadásokra is készülnek a közeljövőben.

Dél-Szudánban megkezdődött a régió autonómiáját az északkal szemben kiharcoló és azóta hivatalos hadseregként működő egykori lázadó csoport, az SPLA részleges lefegyverzése. 35000 fegyverest akarnak újra integrálni a társadalomba, és ehhez Dél-Szudán az ENSZ segítségére is számithat. Az SPLA nagyobb részé persze fegyverben marad, hiszen a térség közel sem problémamentes - elég ha csak a déli határ mentén portyázó és évek óta elpusztíthatatlan LRA-bandák kérdésére gondolunk. Ez utóbbi probléma megoldására egyébként épp a napokban került nyilvánosságra Franciaország radikális álláspontja: szerintük a párbeszéd ideje lejárt és katonai erővel kell elpusztítani ezt a "bűnöző csoportot". Washington álláspontja is hasonló, úgyhogy előfordulhat, hogy újabb, a decemberinél is nagyobb erejű, a nyugat által támogatott ugandai offenzíva indulhat a gerillák ellen a közeljövőben.

Átmeneti köztársasági elnökké iktatták a szenátus eddigi elnökét, Rose Francine Rogombét Gabonban, ahol a hét elején hunyt el a 42 évet "uralkodó" Omar Bongo elnök. 45 napon belül kellene választásokat rendezni Bongo utódjáról, meglátjuk sikerül-e az országnak elmozdulni a demokrácia irányába.

Újabb 17 kalózt adott át az amerikai haditengerészet Kenyának, ahol bíróság elé kerülhetnek. Eddig 101 embert vettek át a mombasai hatóságok, ebből 10 tárgyalása kezdődött meg a mai napig.

Szinte teljes hírszünet van Szomáliában, miután az újságírók a Shabelle Media Network igazgatójának vasárnapi meggyilkolása után tiltakozásképpen beszüntették a munkát. Mukhtar Mohamed Hirabe nem véletlenül halt meg: a radikális iszlamisták végeztek vele, munkája miatt. Az újságírók mellett a segélymunkások helyzete sem könnyű, Gedo régióból például épp most utasította ki őket a helyi iszlamista adminisztráció, kémkedéssel vádolva őket. A humanitárius helyzet kritikus, az elmúlt hónapban csak Mogadishuból 100.000 ember menekült el a harcok elől. Hírforrások hiányában csak annyi lehet tudni, a fővárosban az elmúlt 3 napban csend van, a kormánykatonák és a lázadók azonban változatlanul farkasszemet néznek egymással.

Etnikai villongások törtek ki Nigéria középső részén, Plateau államban Chara törzsbeli farmerek és Fulani pásztorok között. Először ez utóbbiak öltek meg egy Chara nőt egy földterülettel kapcsolatos vita után, majd az utóbbiak bosszulták ezt meg két gyilkossággal. Ez az eset csak a jéghegy csúcsa: az elmúlt 50 évben a Nigéria északi részén lévő 11 állam megművelhető területének 35%-a sivatagosodott el, délre űzve ezzel onnan mintegy 15 millió pasztorális életmódot folytató lakost, köztük a Fulanikat is. A migránsok azonban destabilizálják a befogadó közösségeket: nem véletlen, hogy Plateau állam Wase városából április végén 2000 Fulanit utasítottak ki. Ennek a kérdésnek hosszú távú megoldást kell találni, ha a kormányzat el szeretné kerülni az ilyen és hasonló harcok állandósulását.

Tűzharc tört ki a hadsereg és Matheniko Karimojong törzsbeli harcosok között Ugandában, Ayanyang falunál. A tűzharcban 5 harcos meghalt; céljuk marharablás volt, ezt a hadsereg megakadályozta és 300 jószágot vezetett vissza tulajdonosaikhoz.

Rálőttek a mozambiki MDM (Democratic Movement of Mozambique) elnökjelöltjére Nacala városában. Daviz Simango épp hívei között hajtott át, amikor két férfi elvette egy rendőr fegyverét és azzal a politikus kocsijára lőttek. Két civil és a rendőr megsebesültek, Simango azonban sértetlenül megúszta a támadást. A gyilkossági kísérlettel az MDM a konkurens Renamo pártot vádolja, amelyből csak pár hónapja szakadt ki ez a formáció.

42 évnyi uralom után meghalt Gabon elnöke. A 73 éves Omar Bongo már egy hónapja Spanyolországban volt kezelésen, a kormányzat azonban mindeddig tagadta, hogy az elnök beteg lenne. A hatalmat most a szenátus vezetője vette át, akinek 45 napja van új választások kiírására - az esélyes az elnök fia, Ali Ben Bongo védelmi miniszter. A kormányzat láthatóan puccstól tart: lezárták a repteret valamint az ország tengeri és szárazföldi határait, Libreville középületei és energialétesítményei előtt pedig katona-osztagok állnak. 42 év után nem csoda, hogy pánik van, és ez alól a lakosság sem kivétel: mindenki tartalék készleteket gyűjt, biztos ami biztos. Néhány napon belül kiderül, sikerül-e a demokratikus átmenet.

Sajtótájékoztatót tartott a Hizbul Islam szervezet vezetője, Hassan Dahir Aweys sejk. Aweysnek tegnapelőtt keltették halálhírét, azonban úgy tűnik, kutya baja. Ez rossz hír a szomáliai kormányzatnak, hiszen a sejk a radikális iszlamista ellenzék szellemi atyja és egyik vezetője. A rémhírnek köze lehet a Shabelle Media Network vezetőjének halálához: Mukhtar Mohamed Hirabe-t tegnap gyilkolták meg Mogadishuban, a pletykák szerint pont azért mert Aweys halálhírét keltette. (Megjegyzés: a wabhoi összecsapások halálos áldozatai között elvileg Hassan Turki sejk, egy másik prominens iszlamista vezető is ott volt. Ezt a hírt eddig nem cáfolta senki.)

Csendben folytatódik a nigériai katonaság harca a Niger-delta lázadói ellen. Az összecsapások fókusza most Rivers államban van, Port Harcourt és a Bonny-sziget környékén. Hasonló sors várhat Bayelsa államra is: ott 12 lázadó-táborról tudnak a jól értesültek. A helyi hatóságok eddig pénzzel szorították vissza az erőszakot, ennek a megoldásnak azonban most a kormányzat bekeményítésével vége lehet.

Ismét Kongóban hajtottak végre támadást az ugandai LRA lázadók. A fegyveresek Dakwa falut rohanták le, kifoszották azt majd elraboltak 200 embert, köztük gyerekeket is, egy rendőrt pedig megöltek. Az LRA-t decemberben az ugandai hadsereg támadása súlyosan meggyengítette, a katonák azonban márciusban kivonultak Kongóból és azóta a lázadók újjászervezték magukat. A kinshashai kormányzat most a hadsereg és a rendőri alakulatok a térségben való megerősítését tervezi, hogy szavatolja a lakosok biztonságát.

Úgy tűnik, a Szomália közepén fekvő Wabho városkáért folytatott öldöklő csata végül a radikális iszlamisták győzelmét hozta, miután azok ilyen értelmű nyilatkozatot tettek, a mérsékelt Ahlu Sunnah Waljamaa pedig nem cáfolta azt. A tegnapi híresztelésekkel szemben nem halt meg a radikális Hizbul Islam milíciákat vezető Aweys sejk sem, bár valóban megsebesült. Meghalt viszont az egyik legfontosabb szomáliai hírcsatorna, a Shabelle Media Network vezetője. Mukhtar Mohamed Hirabe-ra a mogadishui Bakara piacon nyitott tüzet három fegyveres, több célzott lövést adva le a férfira aki helyben meghalt, egy közeli munkatársa pedig súlyosan megsebesült. A Shabelle Media idén már elvesztett két riportert, vezetője halála nagy csapás a független médiára, jómagam is gyakran tájékozódom ebből a forrásból.

Május eleje óta saját bevallása szerint 100 embert ölt meg az Al-Qaeda észak-afrikai szárnya (AQIM). Az áldozatok között van 10 algériai ejtőernyős, akiket a múlt héten öltek meg egy csatában, öt rendőr akit két hete lőttek le, az e heti merénylet 10 áldozata valamint a Maliban kivégzett Edwin Dyer brit túsz is. A terroristák által közölt számadat felfújtnak tűnik, egyre erősebb jelenlétük a térségben azonban kétségbevonhatatlan.

Kőkemény és potenciálisan sorsdöntő harcot vív a Szomália központi Galgaduud régiójában lévő Wabho városáért az Ahlu Sunnah Waljamaa nevű kormánypárti milícia valamint az Al-Shabaab és Hizbul Islam szervezetek által alkotott radikális koalíció. A csata két napja alatt a hírek szerint 123 ember halt meg, többségük pénteken. A radikális milíciák a mai nap során először elfoglalták a várost, azonban az ASW csapatai nem csak hogy visszaszorították őket, hanem még a Hizbul parancsnokát, Aweys sejket is megsebesítették. Aweyset Elbur városba szállították kórházba, és az is lehet hogy már nem él - halála nagy csapás lenne a radikális mozgalomra, hiszen annak ikonikus alakjának számít, és a két szervezet közti koalíció de facto vezetőjének. Ha meghal, írok róla többet is. Jelen pillanatban csend van a városban, azonban a csata folytatódni fog, hiszen eddig mindkét fél kitart. Harcok voltak Hiraan tartomány fővárosában, Beledweyne-ben is, ahol a város nyugati részét uraló Hizbul Islam és a maradék részben berendezkedett kormánypárti ICU-milíciák csaptak össze, három ember megsérült. Kalózfronton pedig szabadult a leghosszabb ideje elrabolt hajó: a nigériai Yenagoa Ocean 10 hónap után térhet haza.

Két ember halt meg és 10 sebesült meg, amikor Közép-Afrikában eddig ismeretlen támadók lerohanták az UFDR-milíciák egyik bázisát. A 2007 óta kormánybarát UFDR emberei a katonasággal együtt verték vissza a mintegy 60 fegyverest a Birao-i táborból. Eddig csak találgatások vannak, ki lehetett az elkövető: talán az UFDR-ben kisebbséget alkotó Kara etnikumhoz tartozó gerillák lehettek, akik ellenzik a 2007-es békekötést és azt a többségben lévő Goula nemzetiségűek nyakába varrják.

Újabb két gerillatábort semmisített meg a nigériai hadsereg Delta államban. A Bulobala és Iroko Camp Annex nevű létesítményeket a Tompolo nevű lázadóvezér emberei használták kiképzési célokra. Az államban megsemmisítettek egy illegális olajfinomítót is. A rendőrség emellett letartóztatott néhány Ijaw etnikumhoz tartozó vezetőt is, akiket erőszakos cselekményekkel vádolnak. A lázadókat tömörítő MEND szervezet újabb fenyegetést tett közzé, amelyben 72 órát adott a menekülésre offenzívája előtt: a közlemény azonban akár üres beszéd is lehet, a csoport fenyegetései nem nagyon jöttek be az utóbbi időben.