afrika harcban

Megköszönte Osama bin Laden kedves szavait a szomáliai Al-Shabaab iszlamista csoport. Bin Laden a múlt héten publikált egy hangfelvételt, amin a szomáliai dzsihád támogatására szólította fel a muszlimokat, aminek új célja az árulóvá vált Ahmed sejk elnök kormányzatának likvidálása. Laden szavaitól Aweys sejk, egy másik ellenzéki vezető sem határolódott el. Közben a kormány belső problémáit növeli az is, hogy a tekintélyes Hawiye törzs vezetői nem értenek egyet azzal az elképzeléssel, hogy újabb afrikai békefenntartók érkezzenek az országba. A külügyminiszter ezirányú kérésére reakciójuk az volt, hogy az etiópokhoz hasonlóan a békefenntartókat is ki fogják verni az országból. (Azok egyébiránt önszántukból vonultak ki.) Etiópia most egyébként is magyarázkodni kényszerül, miután Mogadishuban az egyik volt bázisukon feltártak egy tömegsírt, amelyben 5 szomáliai halott nyugszik. Ez már a második eset január óta, és könnyen lehet hogy még továbbiak lesznek.  A kormányzat pozíciója délnyugaton, Bay és Bakool régiókban is gyengülni látszik, miután a Hudur városában összpontosított kormányerők jelentős része dezertált és csatlakozott az Al-Shabaabhoz, meghiúsítva ezzel a Baidoa visszafoglalására tervezett offenzíva megindítását. És még egy hír: szokatlanul alakult a tegnap kalózok által elfoglalt indiai hajó sorsa: már ma szabadult, de előtte megverték a legénységet, elvették a mobiltelefonjaikat és elloptak 25 hordó olajat is. Ez minden valószínűség szerint azt mutatja, hogy nem a nagy kalózhálózatok valamelyike, hanem helyi, "maszek" eltérítők munkájáról van szó. Nem lenne jó fejlemény, ha már önálló kis csoportok is beszállnának a kalózbizniszbe.

Szudáni vallási vezetők fatwát (vallási rendeletet) adtak ki, arra szólítva fel Omar Beshir elnököt, ne vegyen részt a hónap végi katari Arab Liga ülésen. A határozat indoklása szerint félő, hogy vagy már úton odafelé a levegőben, vagy pedig Dohába érkezve lekapcsolná őt a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapokmányát aláírt államok egyike (például Katar). Ez jelentős nemzetközi bonyodalmakhoz vezethetne. Közben Darfúrban két kormánypárti törzs, az arab Habaniya és a fekete-afrikai El-Falata csapott össze, 34 ember meghalt, 9 megsebesült. A két törzs már decemberben is egymásnak feszült (lásd az aznapi blogot), akkor 30 ember halt meg. A dolognak nincs köze a darfúri szituáció alakulásához, ugyanis mindkét nomád csoport Khartoum zsoldjában van. Az ok sokkal inkább a föld körüli vita lehet, a két törzs ugyanis szomszédos és nomadizáló mozgásuk miatt gyakran alakul ki súrlódás köztük.

A szomáliai kormány ENSZ-békefenntartók kiküldését kérte országukba, ami a pillanatnyilag 3400 fős AU-missziót (AMISOM) válthatná. Emellett az országra 17 éve érvényes fegyverembargó feloldását is kérték, hogy felszerelhesség az újjáalakult hadsereget (Joint Security Force, JSF). A JSF az iszlamista ICU milíciák és a kormányzati hadsereg maradványainak összeolvasztásából jött össze. A kérések sorsa egy április 22-én esedékes brüsszeli konferencián dőlhet el. A kormány kijelentései azonban belföldön már most is ellenállásba ütköztek egyes iszlamista vezetők részéről.

Beiktatták Madagaszkár új elnökét, a puccsal hatalomra került Andry Rajoelinát. A fejlemény gyakorlatilag alkotmányellenes, Rajoelina ugyanis csak 33 éves az előírt 40-nel szemben. Ráadásul sem az afrikai országok, sem a nyugat nem ismeri el az új elnök legitimitását. Az új kormány nagyon gyorsan nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Az ugandai határnál fekvő dél-szudáni Nimule városában lázongó SPLA-katonák (ez Dél-Szudán autonóm hadserege) okoznak bajt: a pénzt követelő fegyveresek lezárták az Ugandába vezető utat: autók és emberek százai most a csoport túszaivá váltak. Az SPLA által a helyszínre küldött ezredest elkergették, a helyiek pénzét nem fogadták el, fosztogatnak és erőszakoskodnak. A krízist Dél-Szudán kormányzatának kell majd megoldania, akiknek ez pont most, amikor a világ szeme Szudánra irányul, ez nagyon nem hiányzott.

A nigériai olajipari munkások két fő szakszervezete (NUPENG, PENGASSAN) három napos sztrájkot hirdetett meg szerdára. Az ok a munkások rossz biztosítása, az őket ért támadások megnövekedett száma, amit a hadsereg képtelennek tűnik kivédeni. A sztrájk újabb csapást jelenthet Nigéria egyébként is küszködő olajiparára.

A guineai junta, vezetője, Dadis Camara igazi tévésztár lett országában: este 9kor kel, és utána élő adásban vegzálja politikai ellenfeleit főhadiszálásán. A "Dadis Show" az elmondások szerint egyedülálló és lebilincselő élmény, érdemes róla elolvasni ezt a ma megjelent cikket.

Bajban lehet Kongó: miután immár mind Uganda, mind Ruanda kivonta szövetséges csapatait az ország területéről, az általuk szétvert LRA ill. FDRL lázadó csoportok újraszervezték erejüket, és akcióba léptek. Főként a keleti Kivu régióban jelentenek problémát a hutu FDRL megújult támadásai, ami miatt egész faluk ürülnek ki. Az ENSZ szerint az elmúlt hetekben 30.000 ember menekült el ismét a térségből. A kongói hadsereg vagy összeszedi magát és visszanyesi a kiújuló erőszakhullámot, vagy pedig megint visszatérhet az az áldatlan állapot, ami a szövetséges erők év eleji akció előtt volt.

Közép-Afrika északi részén kormánycsapatok lázadókkal csaptak össze. A CPJP milíciát vezető Charles Massi egykori védelmi miniszter azt mondta: a fennálló tűzszünetet a katonaság szegte meg, amikor két óráig támadta állásaikat. Az ország északi részén az összecsapások szinte állandóak, bár sokszor alacsony intenzitásúak, a menekültek tömegei pedig Csád belső stabilitására rónak nagy terheket.

A Madagaszkáron puccsal hatalomra kerülő Andry Rajoelina növekvő nemzetközi nyomással néz szembe: a SADC (Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség) szankciókat fontolgat, az AU felfüggesztette az ország tagságát és a pénzjuttatások megvonásával fenyeget, Norvégia után az USA is a segélyek befagyasztása mellett döntött, és Franciaország valamint Németország is elítélte Marc Ravalomanana elnök elüldözését. Nemzetközi segítség nélkül Rajoelina aligha fogja tudni megoldani a szegénykérdést az országban, ami könnyen bázisának elapadásához vezethet. Addig azonban még sok szenvedés lehet hátra.

Véget vetett a szudáni kormánnyal való béketárgyalásoknak a JEM darfúri szervezet, okként a 13 nemzetközi segélyszervezet a térségből való kiutasítását jelölve meg, ami kockára teszi kb 1,5 millió darfúri menekült túlélését. A fekete afrikaiakból álló JEM évek óta vívja felkelését az arab kormányzat ellen, a katari tárgyalások során felcsillanó reményt a békére úgy tűnik, végül a Beshir elnök elleni nemzetközi elfogatóparancs politikai utójátéka teszi taccsra.

Az ENSZ-BT elismerte a szomáliai kormányt, ami fontos lépés Sharif Ahmed sejk elnök, egykori iszlamista vezető legitimitásának szempontjából. Közben az országból a szokásos, erőszakos hírek érkeznek: az Al-Shabaab lefejezett két, a rivális Ahlu Sunnah csoporthoz tartozó sejket, miután azok sebesülten fogságba estek. Kalózok pedig elfoglaltak egy görög hajót az ország északi tengerein, tovább növelve a partoknál vesztegelő túszok számát. A hajón 24 fős legénység utazott.

Nigéria Delta államában az Amai és az Umuebu közösségek összecsapásában 5 ember halt meg, köztük egy helyi uralkodó. Az Amai fiatalok egy földvita miatt hajtottak végre meglepetésszerű támadást a másik közösség ellen, ami során több házat felgyújtottak. A helyzetet a hadsereg fellépése rendezte, az Umuebu-k azonban bosszút esküdtek, ami semmi jót nem vetít előre.

Lelőtték a World Food Program (az ENSZ világétkeztetési szervezete) egyik vezető alkalmazottját a szomáliai Mogadishuban. A férfi nem véletlen áldozat volt, a jelek szerint célzottan vadásztak rá. A WFP az ország egyes helyein többször felfüggesztette a ténykedését a munkatársait ért -többször halálos- attrocitások miatt, ami emberek ezreinek jelentette a napi kenyér kiesését. A gyilkosságok oka az lehet, hogy az iszlamista ellenállók így próbálják fékezni az országban lassacskán beinduló újjáépülési folyamatokat, távoltartva a nyugati segélyeket. Reméljük nem fog sikerülni nekik.

Bajban lehet a madagaszkári átmeneti államfő. A katonaság által segített puccsal hatalomra kerülő Andry Rajoelina első lépése az volt, hogy feloszlatta a parlamentet és a kormányt, azokat a két éven belülre igért választásokig ideiglenes szervezetekkel helyettesítve. Az EU, az AU, az ENSZ, az USA és a regionálisan fontos SADC (Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség) is elítélte a hatalomátvételt, puccsnak nevezve azt, és máris elkezdődött a segélyek befagyasztása: Norvégia évi 14 millió dolláros támogatása leáll. A külföldi pénzek nélkül Rajoelina bajban lehet: az ország ugyanis hatalmas szegénységgel küzd, és az új államfő az ez elleni harc szlogenjével hívta az utcákra a tüntetőket. Pénz nélkül pedig nehéz lesz onnan hazaküldeni őket.

Zimbabwe pénzügyi reformot jelentett be, valamit 5 milliárd dolláros támogatásért és a nemzetközi szankciók feloldásáért folyamodott. Az USA azonban jelezte: bár az egységkormány jó jel, nem kaptak még elég bizonyítékot arra, hogy a korlátozások eltörlését komolyan megfontolják. Úgy tűnik, a gazdasági összeomlással és hiperinflációval küszködő ország még egy darabig magára marad, de talán már kicsit jobb az útirány mint eddig.

Szomáliában összecsapások törtek ki kormánypárti csapatok és az Al-Shabaab iszlamista milíciái között a nyugati Bakol régióban; Rabdhure városában az iszlamisták szerint 17 ember halt meg, zömében klán-milicisták, amikor azok megpróbálták átvenni az irányítást az Al-Shabaab uralta település felett, úgy tűnik sikertelenül. Az iszlamisták az év elején foglalták el a parlament egykori székhelyét, Baidoát is magában foglaló régiót. Közben Mogadishuban bomba robbant a reptér környékén, a hírek szerint hat ember megsebesült, köztük egy AMISOM-békefenntartó is. És hogy a puntlandi kalózokról sem feledkezzünk meg: hétfőn "halászok" elfoglaltak egy iráni hajót, amit illegális halászattal vádolnak. Ez ugyanolyan kalózkodásnak tűnik, mint az eddigiek, kifinomultabb ideológiával. Az ENSZ meglátása szerint pillanatnyilag két kalózhálózat is működik az országban: az egyik Haradheere, a másik Eyl kikötőjét használja bázisul.

Megint Darfúrba utazott Omar Beshir szudáni elnök, aki ellen változatlanul nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Beshir Rizeiget törzsbeli, lándzsákkal felfegyverzett arab lovas és tevegelő milicisták 10.000 fős csoportja előtt tartott gyűlést - a darfúri mészárlások jelentős részét pont az ehhez hasonló, Janjaweed-nek nevezett szabadcsapatok követték el. Az elnök felszólította a darfúri lázadókat a fegyverletételre, ami a közönségét elnézve nevetséges kérésnek tűnik. Közben Obama elnök különmegbízottat nevezett ki a szudáni kérdés kezelésére. Szudán jelezte, hajlandó tárgyalni Gration tábornokkal - az ár sejthetően a Beshir elleni körözés feloldása lenne majd.

Nigériában a katonaság (JTF) lekapcsolt egy 18 tagú bandát, akik épp három teherautónyi gázolajjal igyekeztek lehúzni a Shell egyik telephelyét; a héten ez már nem az első katonai siker az "olajmilíciák" ellen, félő azonban, hogy a hasonló helyi akciók csak kozmetikázásra elegendők.

Madagaszkár új vezetőjét Andry Rajoelinának hívják. Az antananarivói expolgármester azután került hatalomra, miután Ravalomanana elnök több hetes küzdelem végén meghajolt a fegyveres alakulatok és az ellenzék nyomása alatt, és átadta a hatalmat Ramaroson admirálisnak, a katonaság vezetőjének. A hadsereg azonban nem tartotta magánál a hatalmat, és még a nap során továbbpasszolta azt az azért január óta küzdő Rajoelinának. Úgy tűnik, ezzel véget érhetnek a január óta folyó utcai harcok, Ravalomanana ismeretlen helyre menekült. Akad azonban egy probléma: Rajoelina csak 33 éves, az alkotmány pedig 40-et jelöl meg minimális életkorként az elnök számára. Ráadásul, az ENSZ sem boldog az újabb puccs miatt. Szóval, folyt. köv., de immár a tárgyalóasztal mellett.

Darfúrban meghalt egy békefenntartó, amikor hattagú őrjáratára nyolc fegyveres nyitott tüzet Nyala település közelében. A túlélők szerint a támadók kifejezetten az ENSZ-katonákra vártak, és meglepetésszerűen támadtak. Ez már a második hasonló incidens a Beshir szudáni elnök elleni nemzetközi elfogatóparancs kiadása óta, ám az első esetnek nem volt halálos áldozata.

Legalább két (egyes források szerint négy) algériai katona halt meg, amikor konvojuk mellett bomba robbant a keleti Tadmait közelében. Hétfőn egy másik bombatámadásban két civil, apa és fia hunyt el a szintén keleti Tébessa környékén. Az algériai iszlamisták fokozott tevékenysége nem meglepő az április 9-edikei választások előtt.

Nigériában a Chevron olajvállalat jelentette, hogy pénteken robbanás történt az egyik vezetékénél, ami miatt napi 11500 barrellel kevesebb olajat tudnak kitermelni a cég telephelyein. Tegnap pedig a Nembe telephelyet támadta meg öt motorcsónaknyi fegyveres, az azt védő katonák azonban sikeresen visszaverték őket. Nigéria olajkitermelését, és ezáltal teljes gazdaságát súlyosan hátráltatják a fegyveres csoportok támadásai, ahogy a csempészek és szabotőrök állandó tevénykesége is.

Mozambikban a feldühödött tömeg megölt három egészségügyi dolgozót valamint egy katonát Quinga körzetében, miután elterjedt, hogy a Vöröskereszt dolgozói terjesztették el a kolerát a környéken. Az őrizetben vett lincselők között a börtönben verekedés tört ki, és 12 további ember (!) halt meg. A Vöröskereszt dolgozói, köztük 5 sebesült, elmenekültek a környékről.

Szomália Beledweyne városában 2 ember halt meg, 3 megsebesült amikor a kormánybarát ICU-milíciák között lövöldözés tört ki eddig ismeretlen okokból. Az incidens részleteit homály fedi. Közben délen egyre magabiztosabb az Al-Shabaab uralma: megadta magát Abbas Ibrahim, az egykori kormánybarát jubaföldi csapatok egyik vezetője. A Shabaab most elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy kimondta a halálos ítéletet az összes szomáliai képviselő felett. Sokan azonban azt gondolják, a szervezet bázisa egyre szűkül, miután az etióp csapatok elhagyták az országot, Ahmed sejk kormányzata pedig az iszlám törvénykezés bevezetésére készül.

Madagaszkáron az elnöki hatalomra pályázó Andry Rajoelina-hoz hűséges lázadók katonák elfoglalták az elnöki palotát. A lépés nagyrészt szimbolikus, Marc Ravalomanana államfő ugyanis már napok óta egy másik palotában tartózkodik, amit saját szimpatizánsai vesznek körül. Rajoelina a nap során Ravalomanana letartóztatására szólította fel a katonaságot és a rendőrséget, azonban úgy tűnik, a katonasággal szemben az elnöki gárda még kitart az államfő mellett. Az ENSZ természetesen elítélte a puccskísérletet, de nem valószínű, hogy diplomáciai próbálkozásaiknak nagy kihatása lenne az események menetére.

Szomáliában órákon belül szabadult az a 4 segélymunkás, akiket a radikális Al-Shabaab által igazgatott, délnyugati Wajid városában raboltak el fegyveresek. Az incidens során nem került sor semmiféle erőszakos beavatkozásra. Közben véget ért a csata a központi El-Bur körzetében, ahol 35 ember halt meg és legalább 50 ember sebesült meg, 30.000 civil pedig menekülni kényszerült. Nem meglepő módon mind az Al-Shabaab, mind ellenfele, az Ahlu Sunnah Waljamaa saját győzelmét hirdeti. Az Al-Shabaab megköszönte a közreműködést az őket támogató Hizbul Islamiya milíciáknak. A két frakció a nyugati Bardhere városában is rivalizál, ott a Shabaab dominál, és újabban vegzálja az ellenfél szimpatizánsait.

Az Algéria keleti részén fekvő Chatabia városában iszlamisták öt emberrel végeztek. Először vasárnap este elvágták egy pásztor, valamint 300 birkája torkát, majd pedig másnap reggel egy bomba végzett 3 a helyszínre tartó családtaggal és egy hivatalos személlyel. Az április 9-én esedékes választások előtt hasonló támadások sora várható, a szélsőségesek így próbálják a közvéleményt az ellenük keményen fellépő Bouteflika elnökre való szavazástól eltántorítani.

17 embert fogott el a nigériai rendőrség Rivers államban, többüknek köze volt két rendőr korábbi meggyilkolásához. A művelet során két ellenállást tanúsító fegyverest le is lőttek. A rendőröket egy "Big Joe" nevű bandita vallomása vezette nyomra, a részletek a linkelt oldalon olvashatóak.

Súlyos összecsapások voltak a hétvégén Szomáliában a kormánypárti Ahlu Sunnah Waljamaa milíciák és a radikális Al-Shabaab fegyveresei között. A központi Galgaduud régióban fekvő Wabho városában szombaton nyolc fegyveres és egy civil, ma hat fegyveres halt meg, amikor az ASW csapatai megtámadták az Al-Shabaab által uralt várost. Galgaduud hónapok óta a két szervezet közti harc fókuszpontja. Ha lehet hinni az ASW szóvivőjének, Wabho már az ő kezükben van, a következő célpont pedig a Shabaab fő bázisa a környéken, El-Bur. Közben fegyverviselési tilalmat vezetett be a kormány Mogadishuban. Az intézkedés a város fokozatos rendeződését próbálja elősegíteni.

Marc Ravalomanana madagaszkári elnök nem hajolt meg az ellenzék nyomása alatt, és nem mondott le a nap során. Viszont választásokat igért, ahol megmutathatja, hogy a nép még mindig őt támogatja. Ravalomanana székhelye körül 5000 baráti tüntető van, a helyzet puskaporos, Rajoelina ellenzéki vezetőnek ugyanis legalább ennyi embere van utcán, ráadásul még a hadsereg nagy részét is sikerült ellenőrzése alá vonnia. A polgárháború lehetősége ijesztő, és egyben ijesztően közeli.

ENSZ-csapatok váltják a Csádban és Közép-Afrikában állomásozó EU-kontingenst. A MINURCAT misszió mától formálisan is ENSZ-alakulat, az eddigi 3500 EU-katonát most 5200 nemzetközi békefenntartó váltja (egyenruhaváltás szintjén). Az alakulat fő feladata a térségben lévő többségében szudáni menekült védelme. Erősek a félelmek, hogy a két országra és ezáltal a misszióra hamarosan jelentős terheket róhat a darfúri helyzet romlása.

Megkezdte kivonulását Kongó területéről az LRA-lázadókra vadászó ugandai hadsereg, miután lejárt a kinshashai kormányzat által adott határidő. December óta becslések szerint 100 lázadót öltek meg, 200-at pedig elfogtak, nincs meg azonban a lázadókat vezető Joseph Kony, és az LRA számos kis csoportja terrorizálja változatlanul a helyieket. Az üldözést most a kongói hadsereg (FADRC) veszi át.

Most már egyértelműnek tűnnek a hatalmi vonalak Madagaszkáron: a hadseregben puccsot végrehajtó ezredesek Rajoelina ellenzéki vezetőt támogatják Ravalomanana elnökkel szemben. Rajoelina most két hét bújkálás után előkerült, és beszélt a híveihez, elnöknek kiáltva ki magát, 4 órán belüli lemondásra szólítva fel riválisát. Ravalomanana azonban nem adja fel: 2000 fős tömeg előtt (sokan ezek közül fel is voltak fegyverezve) azt mondta, még mindig ő az államfő. A mérleg nyelve a per pillanat Rajoelina mellett álló, tankokkal is felfegyverezett hadsereg magatartása lehet, az ellenzék esélyei azonban még soha nem néztek ki ilyen jól.

Újabb bomba robbant a szomáliai Mogadishuban, ezúttal Wadjir negyed vezetőjének kocsija volt a célpont. A politikus csak megsérült, azonban meghalt 2 biztonsági őr, 7 további pedig sérüléseket szenvedett. Bár Mogadishu a hetekben egyre nyugodtabb, az már a második, hatósági vezetőket célzó robbantás a napokban. Közben az Al-Shabaab lázadók Baidoa városában egy tömegsírt találtak, amiben 12, az etióp katonák által megölt ember fekszik, iszlamistákra utaló ruházatban. Abu Mansoor, a szervezet egyik szóvivője kijelentette, ez háborús bűnökre utal, amiért valaki felelni fog.

A guineai junta megkezdte az országot átszövő droghálózat látszólagos felgöngyölését. Az állami tévében leadott műsor kemény tényeket közölt: a Kolumbiából repülőn érkező kokaint az elnöki gárda rakta ki, majd pedig a first lady rezidenciáján, vagy az elnök VIP-részlegében zajlottak a drogügyletek. Az ország diplomáciai mentességet élvező gépjárműveit csempészetre használták Európában belül. Az elhúnyt Conté ex-elnök fia beismerte, hogy részt vett az ügyletekben. A Dadis Camara vezette junta azonban nem teljesen következetes tevénységében: a saját berkeiben nem végez tisztítást. Egyébként az ENSZ becslései szerint Nyugat-Afrikán tavaly 46 tonna kokain ment keresztül, főként Európába, a térség államai (különösen Guinea-Conakry és Guinea-Bissau) egyre inkább ún. "narkoállamokká" vállnak, teljes gazdasági és társadalmi struktúrájukat átszövi a drogcsempészettől való függés. Ebből a szempontból a junta tevékenysége áldásosnak mondható, kivéve ha ez nem más, mint csupán az üzletben részt vevők cseréje.

Madagaszkáron tovább folytatódik a hadsereg zendülése, a Ndrianarijaona ezredes vezette csapatok immár a tankokat is birtokba vették. Eddig nem avatkoztak be a kormány és az ellenzék között, utcai tüntetéseken zajló viszályba, de sokat mondd, hogy Ravalomanana elnök arra figyelmeztette a hadsereget, ne öljék meg őt, mert azzal csak nagyobb bajba keverik az országot. Nem világos, hogy a zendülő katonák Rajoelina ellenzéki vezető pártján vannak-e, valószínűleg nem, az azonban biztos, hogy a jelenlegi elnök eltávolítása szerepel a céljaik között.

Szabadultak a szerda este Darfúrban elrabolt segélymunkások. Ha minden igaz, még váltságdíjat sem kellett fizetni, ez a kormányzat kezét sejteti a dologban. Az elrabolt külföldiek az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezethez tartoznak, amelyik egyike az országban felfüggesztett immár 16 segélyszervezetnek. Az MSF a támadás hírére azonnali hatállyal kivonta embereit Szudánból (ez lehetett az elrablók megbízóinak valódi célja). Egy szudáni segélymunkás ismeretlen okokból változatlanul az elrablók markában maradt, az okokról csak találgatni lehet(ne).

A nigériai hadsereg (JTF) csapatai két embert vettek őrizetbe, miután Rivers államban azok fegyvert ragadtak ellenük egy átvizsgálás során. A milicistának gondolt két férfitól két AK-47est (kalasnyikovot) is elkoboztak. A JTF tegnap óta új, egyesített parancsnokság alatt igyekszik leszámolni a Niger-deltát terrorizáló, az olajvállalatok ellen harcot vívó milíciákkal.

Három külföldi és két helyi segélymunkást raboltak el fegyveresek Darfúrban; az Orvosok Határok Nélkül (MSF) dolgozóiért váltságdíjat követelnek. A darfúri lázadók szerint a dologban a térségben lévő arab milíciák keze van; Szudán közölte, dolgozni fognak a túszok kiszabadításán. Mint ismeretes, Szudán 13 segélyszervezetet utasított ki az országból, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűnök miatt vádat emelt Omar Beshir elnök ellen. Könnyen lehet, hogy ez az incidens egy újabb figyelmeztetés a nemzetközi közvélemény számára. Közben arab és ázsiai segélyszervezetek igyekeznek átvenni a kiutasítottak helyét, és talán engedik is őket. Szudánhoz kapcsolódó hír, hogy a vitatott Abiyei városából kivonult mind az északi (SAF), mind a déli hadsereg (SPLA), átadva a helyüket a közös csapatoknak (JIU). Abiyei múlt éven fegyveres harcok színhelye volt, a várost Dél-Szudán szeretné az autonóm régió részeként tudni, Khartoum azonban erről hallani sem akar.

Meghalt egy rendőr Algériában, miután két fegyveres tüzet nyitott rá és társaira, amikor le akarták tartóztatni őket a keleti Barika városában. A gépfegyverekkel felfegyverzett, iszlamistának gondolt támadók ezek után elmenekültek. A hadsereg szerdán 3 iszlamistát ölt meg Tizi Ozou környékén egy tűzharcban; a környéken több véres incidens is történt a napokban.

Három hónappal meghosszabbították a szomáliai AU-misszió (AMISOM) mandátumát az illetékesek. A 3750 főt számláló, ugandai-burundi-i kontingenset az AU reményei szerint majd egy nemzetközi misszió válthatja. Az AMISOM egyébként ma is összecsapott Mogadishu déli részén az iszlamista lázadókkal, egy fegyveres meghalt. Közben a városban először ült össze az új szomáliai parlament. Bay régióból pedig arról érkezett hír, hogy az Al-Shabaab iszlamista szervezet úttorlaszokat bontott el és banditákat ugrasztott szét Dinsoor környékén. Az iszlamisták év eleje birtokolják ezt a régiót.

Szabadult Roy Bennett: Morgan Tsangvirai zimbabwei miniszterelnök segédjét terrorizmussal vádolták egy koncepciósnak tűnő perben. Bennett ügye az ellenzék és Mugabe elnök közötti kiegyezés próbájának számított, és úgy tűnik, a dolog a jó irányba mozdult el.

Átszervezik az olajháborút vivó dél-nigériai hadsereg vezetését: az eddig két részből összetevődő Joint Task Force (JTF) közös parancsnokság alá kerül. A hadsereg azt reméli, a jobb koordináció segítheti a fegyveresek elleni effektívebb fellépést.

Újabb aggasztó fejlemény Madagaszkáron: a katonaság tegnapi ultimátuma után most egy lázadó ezredes kijelentette, hogy immár ő a hadsereg feje. Ndrianarijaona ezredes találkozott a vezérkari főnökkel, és az egy órás, "testvéries" megbeszélés után azt mondta, az egész hadsereg mögött áll, és immár ő a parancsnok. Egyenlőre nem világos, ez hogy fogja befolyásolni az elnöki posztért harcoló két tábor viszályát, valamint hogy az ezredes is be akar-e avatkozni a csatába, mint elődje.

A szomáliai Mogadishuban az Al-Shabaab radikális milícia ferobbantott egy autót, annak 4 utasa meghalt, köztük egy magas rangú rendőr, több arra járó civil pedig megsérült. A robbantás célzott volt, és irányított aknával követték el. A Shabaab-ot az sem tette boldoggá, hogy a kabinet tegnap az iszlám Sharia törvénykezés bevezetése mellett döntött, képmutatásnak nevezve azt. A szervezetet viszont fenyegeti, hogy elveszti hívei jelentős részét, ha valóban sor kerül a Sharia alkalmazására. Közben a központi Galgaduud régióban két ember sebesült meg, amikor klánmilíciák csaptak össze egymással. A fegyveres rablásból kiinduló harc végül a térséget uraló Ahlu Sunnah Waljamaa szervezet békítő beavatkozása után maradt abban.

Helyzetjelentés Kongóból: Kivu régióban a ruandai hadsereg kivonulása után most a kongói katonák (FADRC) igyekeznek felszámolni a hutu FDLR milícia maradványait, helyenként sikerrel. Miközben az ENSZ-misszió folytatja a rendőri erők kiképzését, a FADRC előtt még egy fontos feladat áll: bár Észak-Kivu többé-kevésbé tiszta, Dél-Kivuban még jelentős ellenséges erők vannak. Ezen erők felszámolását segíthetik a térségbe vezényelt erősítések is. Közben az ország északi részén tevékenykedő ugandai hadsereg újabb LRA-lázadó sejtet számolt fel a Garamba nemzeti park területén: 17 fegyverest megöltek, köztük egy parancsnokot, valamint kiszabadítottak 19 túszt (=rabszolgát). Az LRA parancsnoka, Joseph Kony azonban változatlanul nincs meg.

A rendőrségnek kellett feloszlatnia egy keddi diáktüntetést a kenyai Nairobiban: több száz diák a múlt héten meggyilkolt két jogvédő halála ellen tiltakozott, kövekkel dobálva meg a likvidációban érdekeltnek tartott rendőrség képviselőit. A rendőrök végül könnygáz segítségével szórták szét a fiatalokat.

Omar Beshir szudáni elnöknek van barátja: Eritrea. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által körözött Beshir találkozott a Szudánba eritreai delegációval, akik elítélték a hágai szervezet döntését, és "baráti útra" hívták el az ICC 108 tagországában körözött elnököt. Eritrea megbízható, ha USA/ENSZ/EU/Etiópia ellenes PR-megjelenésekről van szó.

72 óra. Ennyi időt adott a madagaszkári hadsereg főparancsnoka a viaskodó Ravalomanana elnöknek és Rajoelina ellen-elnöknek, hogy politikai megoldást találjanak küzdelmükre, más különben a hadsereg fog beavatkozni. Ma ugyanis megint összecsapások törtek ki a két politikus tábora között a francia követség előtt, ahol Rajoelina most meghúzta magát. Ráadásul lemondott a védelmi miniszter is, miután a hadsereg egyes elemei nem hajlandóak fellépni az ellenzéki tüntetők ellen. Ravalomanana azonban a hadsereg nélkül is nyerő lehet: az utóbbi években a rendőrséget párhuzamos és hasonló erejű szervezetté futtatta fel, és a rendőrök lojalitása az elnök iránt töretlennek tűnik.

A tegnapi fegyveres támadás után ma ismét a politika volt a főszereplő Szudánban. Miközben az ENSZ a térségben maradt szervezetei minden követ megmozgatnak a 13 száműzött segélyszervezet pótlására, Obama amerikai elnök elfogadhatatlannak nevezte a Nemzetközi Büntetőbírógát által körözött szudáni kollégája, Omar Beshir ezen eljárását. Obama arról beszélt, hogy potenciálisan még az eddiginél is nagyobb krízis fenyeget, a becslések szerint kb 1,1 millió darfúri maradhat élelem, víz és gyógyszer nélkül. A khartoumi amerikai követség közben megkezdte a felkészülést a nem létfontosságú személyzet evakuálására. Ezt a megnövekedett terrorfenyegetettség indokolja.

Nigériában ismét gondok vannak az olajkitermeléssel: a Shell most force majeure-t (önhibán kívüli teljesítésképtelenség) jelentett be a Forcados telephelyére, miután múlt héten felrobbantottak egy vezetéket. Közben a katonaság megerősítette a Chevron Escravos telephelyének védelmét, miután fenyegetések érkeztek. A legújabb becslések szerint tavalyhoz képest 20%-al, napi 1,6 millió barrel olajra csökkent a kitermelt olaj mennyisége. És ha mindez nem lenne elég, ott van még a belpolitikai rendetlenség: Yar'Adua elnököt kövekkel dobálták meg a vallási választóvonal mentén fekvő Jos városában, Ekiti államban pedig két politikai párt képviselői vívtak fegyveres harcot, az eredmény 1 halott, 4 sebesült. Yar'Adua elnöknek nem lesz egyszerű dolga, ha békét akar teremteni országában.

A szomáliai kabinet az iszlám Sharia törvénykezés bevezetése mellett döntött. A rendelkezést még jóvá kell hagyni a parlamentnek is, és várhatóan azt is teszi majd. A döntés részben a mérsékelt iszlamistákkal való megbékélést készíti elő, részben pedig Ahmed elnök korábbi politikai programjának (ICU) beteljesítése. Közben véget értek a harcok Baradhere városában, ahol az Al-Shabaab és Ahlu Sunnah Waljamaa csoportok csaptak össze; bár a végeredmény nem tiszta, úgy tűnik változatlanul az előbbiek uralják a települést. A Shabaab folytatja Kismayu kitisztítását is: az augusztusban elfoglalt városban most Hawala cégek (informális pénzügyi hálózatok) sorát oszlatta fel.

Amitől tartani lehetett, kezd valóra válni: fegyverek megtámadták a Darfúrban állomásozó ENSZ/AU-misszió (UNAMID) egyik oszlopát El Geneina (Nyugat-Darfúr) környékén; a támadásban 4 eddig ismeretlen nemzetiségű békefenntartó megsérült, egy súlyosan. Hasonló büntetőakciókra lehet még számítani bosszúból, amiért a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Beshir szudáni elnök ellen. Az elnök most otthon rendezkedik: szabadon eresztette Hassan al-Turabi iszlamista vezetőt, akit ugyanő börtönöztetett be tavaly. Turabi azonban nyilatkozatában azt kérte Beshirtől, adja fel magát, és hasonlóképpen nyilatkozott Salva Kiir dél-szudáni elnök is. Az mindenesetre biztos, hogy Darfúr ellátását Szudán képtelen biztosítani a kiutasított 13 segélyszervezet nélkül.

Szomáliában összecsapások törtek ki a nyugati Bardhere városában a radikális Al-Shabaab és a kormánypárti Ahlu Sunnah Waljamaa milíciák között. A város a két eltérő vallási iskolához tartozó csoport közti vetekedésnek csupán az egyik frontja: a másik jóval északabbra, Guriel és Dhusamareb városoknál van, ahová tegnap óta tart egy 300 fős Al-Shabaab oszlop, hogy visszavegye azokat. A radikálisok az ítélkezés terén is aktívak: Mogadishuban megkorbácsoltak négy fiatalt, akiket nemi erőszakkal gyanúsítanak. És végül egy friss becslés az országban tomboló erőszakról: az Elman Human Rights Group szerint 2008-ban 7.674 ember halt meg, 16.914 pedig menekülni kényszerült az országban tomboló harcok miatt.

Ismét ellentmondó adatok Etiópiából: a szomáli ONLF lázadók saját elmondásuk szerint bevették Mustahil városát, és most Wardheer-t és Khalavo-t ostromolják, mindeközben 80 etióp katona halt meg. A hadsereg szerint ez az egész kitaláció, és az ONLF épp hátrálóban van, sőt megfutamodott. Az igazság nyilván a kettő között van, érzésem szerint ezúttal az ONLF verziójához közelebb, csökkentett mennyiségű halottal.

Morgan Tsangvirai zimbabwei miniszterelnök kijelentette: baleset, és nem merénylet volt, amiben meghalt a felesége, ő maga pedig megsérült múlt héten. Ez már csak azért is jó hír, mert a másik verzió súlyos csapást jelentett volna a nemzeti kiegyezés folyamatára. Ez a tény sem segít azon, hogy a legújabb hírek szerint a kolera áldozatainak száma az országban 4.011-re növekedett, további 89.000 ember pedig fertőzött.

Véget értek a harcok Etiópia keleti részén, ahol a hadsereg szomáli lázadókkal (ONLF) csapott össze. A lázadók győzelemről beszélnek, és 20-30 katona megöléséről számoltak be, a kormányzat azonban jóval kisebb méretű incidenst ismer csak el. Az ONLF az Etiópiában élő, keleten többségben lévő szomáli kisebbség érdekeit képviseli.

Szomáliában az Al-Shabaab iszlamista csoport büntetőakcióra készül a központi részen fekvő Guriel városa ellen. A települést az év elején foglalta el a rivális Ahlu Sunnah Waljamaa csoport, és tegnap 4 embert tartóztatott le ott, aki minden valószínűség szerint az Al-Shabaabhoz tartozhattak. Most Balidogle városából 40 pickup és 300 ember indult el Guriel és a közeli Dhusamareb visszafoglalására. Az ország északi részén fekvő Puntland régióban közben 13 ember sebesült meg egy robbanásban: bár lövöldözésről is szólnak egyes hírek, könnyen lehet, hogy csak a rendőrség felszerelése közül robbant fel valami.

Darfúrba látogatott Beshir szudáni elnök, aki változatlanul szembeszáll a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellene szóló döntésével. Beshir kijelentette: a nemzetközi segélyszervezetek kiutasítása végleges és visszafordíthatatlan. Az országba érkező Arab Liga-elnök, Amr Moussa pedig arról tanácskozott az elnökkel, hogyan változtathatnának a kedvezőtlen szituáción. Közben akadozni látszik a dohai békefolyamat is: az abban érintett JEM lázadó csoport ugyanis bejelentette, Beshir nem partner, ezért ha megjelenik a tárgyalások következő körén Katarban, részükről vége.

Új információk a guinea-bissaui kettős merényletben: a hadsereg főparancsnokával végző bomba Thaiföldön készült. Ez azért érdekes, mert az az ország jelentős szerepet tölt be a drogcsempészetben, Guinea-Bissau pedig tranzitország, olyannyira, hogy sokak szerint a kolumbiai kartelleké az igazi hatalom. Hogy ki és miért követte el a gyilkosságokat, egyenlőre ismeretlen.

Súlyos harcok folynak Etiópia keleti, Szomália tartományában (az azonos nevű országgal határos), ahol a szomáli klánok tagjaiból alakult lázadó szövetség összecsapott a hadsereggel. A tűzharcok péntek este óta zajlanak, eddig 25 halottról és 30 sebesültről szólnak a hírek. A főként az Ogaden klánhoz tartozó lázadók Zelawi miniszterelnököt diktátorként látják, aki tiporja a szomáli kisebbség jogait. Az összecsapások a hírek szerint az ONLF milícia és eddig Szomáliában (az országban) megszálló feladatokat ellátó csapatok között zajlanak Degah Bhur környékén.

Algériában két ember halt meg egy öngyilkos merényletben. Tadmait városában, Tizi Ozou közelében egy merénylő a hadsereg egyik bázisára igyekezett bejutni, amikor azonban megállította egy őr, felrobbantotta az övére csatolt robbanószereket. Az őrön és a merénylőn kívül egy arra járó idős civil is meghalt, 5 ember megsebesült. A támadás mögött a helyi Al-Qaeda szárny (AQIM) állhat, célja az ország megzavarása lehet az áprilisi elnökválasztás előtt.

A tegnapi napon autóbalesetet szenvedett Zimbabwe miniszterelnöke, Morgan Tsangvirai, közepesen súlyos sérülésekkel került kórházba, felesége pedig a helyszínen meghalt. Ma már meg is indultak a találgatások, hogy esetleg Mugabe elnök lehet a dolog mögött. Ez az egész mindenesetre veszélyezteti a Zanu és az MPC közötti törékeny békét és a hatalommmegosztást. Tsangivirai most Botswanába repült kivizsgálásra, én pedig reménykedem, hogy tegnap igazam volt, amikor nem írtam erről, balesetként aposztrofálva a történteket.

A mai nap legmeglepőbb afrikai híre megint a politikai fronton született, ugyanis Marokkó megszakította a diplomáciai kapcsolatait Iránnal. A döntés oka az, hogy Ali Khameini ajatollah iráni vezető egyik fő tanácsadója azt nyilatkozta, hogy Iránnak szuverenitása van Bahrein területe felett. A látszólag helyi vitába azért keveredett Marokkó, mert az ország a siíta többségű Bahreinhez hasonlóan szunnita vezetéssel rendelkezik, Irán pedig síitával, és az afrikai ország felekezeti indítatást sejt a tanácsadó kijelentése mögött. Marokkó belföldön is iráni ügynökök tevénykeségéről számolt be, akik az iszlám síita ágának elterjesztésével próbálkoznak.

Az USA, az ENSZ és a darfúri JEM lázadó szervezet is elítélte a szudáni kormány döntését, amely válaszul Beshir elnök nemzetközi perére kiutasított 13 Darfúrban aktív segélyszervezetet. Az ENSZ azt is felvetette, hogy már ez maga is háborús bűn. Közben Khartoum megingathatatlan, az utcákon tüntetők tömegei foglalnak állást a kormány mellett.

Néhány nap szünet után ismét összecsapások voltak Szomália fővárosában, Mogadishuban, burundi-i békefenntartók és iszlamista fegyveresek közti tűzharcban 3 civil meghalt, 5 megsebesült. Közben a déli Merka kikötővárosában elfogyott az étel: az Al-Shabaab ugyanis nem engedi be az WFP ételszállítmányait. A környéken lévő menekülttáborokban kritikus a helyzet. Az Al-Shabaab Baradheere városát is terrorizálja: már 60 civilt tartóztattak le, akik a kijárási tilalom ellenére meg kívántak ünnepelni egy (szufi) vallási ünnepet. Ezek azonban kicsinységek ahhoz képest, hogy Etiópia Szomália régiójában a szomáli Ogaden klánhoz tartozó ONLF lázadók és a katonák összecsapásában 20 katona halt meg, sejthetőleg hasonló mennyiségű fegyveressel együtt. Az ONLF az Etiópiában élő szomáli törzsek emancipációjáért, esetleg elszakadásáért küzd már hosszú évek óta.

Az ugandai hadsereg újabb 5 LRA-lázadót fogott el Kongó területén. A fegyveresek annak a Kwoyelo ezredesnek a csoportjába tartoznak, aki a héten szintén kézre került, súlyos sebesülés után.

Közép-Afrika fővárosában, Banguiban katonák csaptak össze tüntetőkkel, miután azok az utcára vonultak a helyi rendőrfőnök megölése miatt (a szemtanúk szerint egy katona követte el). A hányattatott sorsú ország katonái azonban nem vicceltek: 13 ember került kórházban golyó ütötte sebekkel, szerencsére nincs hír halálos áldozatokról.

Logikus módon az Afrikával foglalkozó hírek nagy része ma Szudánról és a Beshir elnök ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs következményeiről szól. Szudán nem ismeri el a bíróság döntését, és bosszúból kiutasított az országból 13 nemzetközi segélyszervezetet (International Rescue Committee, Médecins Sans Frontières-Holland és MDF-France, CARE International, Oxfam GB, Mercy Corps, Save The Children Fund-UK és STCF-US, Norwegian Refugee Council, Action Contre la Faim, Solidarites, CHF International, PADCO). Ezzel Darfúr elvesztette a segélyszervezetek mintegy 40%-át, 6500 segélymunkás utazik haza. Becslések szerint 1,1 millió ember maradhat étel, víz és gyógyszerek nélkül, azaz a menekülttáborokban élő 2,7 millió ember több, mint harmada. A kiutasítás csak Észak-Szudánra (és a benne foglalt Darfúrra) vonatkozik, az autonóm Dél-Szudánra nem. Magában Darfúrban közben folytatódik a katonai erőfitogtatás: 150 pickup parádézott a "fővárosában", El Fasherben, miközben két sugárhajtású Su vadász is elhúzott felette. Az utcán tüntetők (főként arabok) pedig az ütemes "Jihad, Jihad, Jihad!" és "Vesszen az USA!" kiáltásokkal festették meg a közhangulatot. Nem lesz ez egy egyszerű kör.

Kenyában két helyen is harcokról érkezett hír. Nairobiban egy egykori diák-aktivistát és egy ügyvédet lőttek agyon az esti órákban a közlekedési dugóban álló kocsijukban ismeretlen fegyveresek. Az eset akkor vett fordulatot, amikor diákok a kocsit az egyetem udvarára húzták és ott üvegekkel és kövekkel megvédték azt (és a holttesteket) a rendőröktől. Az egyetemisták ugyanis azzal vádolják a hatóságot, ők tették el láb alól a kellemetlen embereket. A rendőrség viszont azt állítja, a két személy a hírhedt Mungiki banda tagja volt. Közben vidékről, Samburu East körzetből nagyobb léptékű problémáról érkezett hír: katonák "banditákkal" csaptak össze, fegyvereket és lopott jószágokat foglaltak le. A katonai akciót az előzte meg, hogy fegyveresek rálőttek négy rendőrre. A művelet továbbra is tart, a probléma az, hogy mintegy 2000 ember kényszerült elhagyni otthonát, a segélyszervezeteket pedig nem engedik a környékre sem.

Változatos hírek Szomáliából: béketüntetés volt Mogadishuban, ezt civil szervezetek rendezték. Ugyanott szerdán ugandai békefenntartók halászokat vegzáltak, több hajót megsemmisítettek, egy halász megsérült, a közhangulatnak mindez nem tett jót. Az ország középső részén három álarcos megölt egy a mérsékelt Ahlu Sunna Waljamaa szervezethez tartozó befolyásos sejket. Szabadult a kalózoktól egy egyiptomi hajó, amit január elsején fogtak le. Aweys sejk, az iszlamista ARS/Asmara vezetője nem alkuszik a kormánnyal. Ezeket a mozaikszerű híreket meg sem kísérelem összekötni, az viszont még felületes szemlélőként is látszik, hogy a nemzeti megbékélés nem lesz egyszerű, amíg ennyi ellensége van. És az Al-Shabaab az utóbbi napokban még csak nem is aktív.

Thriller Ghanában: Kwadwo Damoah ezredes felszívódott, miután fegyveresek megtámadták lakásában. Damoah azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy néhány napra arra figyelmeztetett, Rawlings elnök kijelentéseivel polarizálja az etnikailag heterogén hadsereget. Úgy tűnik, az ezredes valakinek kezdett kényelmetlenné válni: ezt a támadást mindenesetre megúszta, bár örökké nem bújkálhat.

Szokásos olaj-problémák Nigériából: a Bonny földgáz-telepre haladó kompot fegyveresek eltérítették, majd pedig az utasai közül kettőt (gondolom külföldi olajmérnökök lehettek) elraboltak, a maradék 19-et szabadon engedték. Közben a Shell hatalmas gondban van olajvezetéke felrobbantása után: számos létesítményét le kellett állítania ez miatt. Nem úgy néz ki, mintha a nigériai kormány nyerőben lenne a Niger-deltában.

És hogy valami jó hír is legyen a végén: Kongóban január 30 óta korábbi 880 gyermekkatonát fegyverezett le és küldött vissza családjához az ENSZ-misszió (MONUC). Főként olyan kongói gyermekekről van szó, akiket a CNDP és FDRL lázadó csoportok alkalmaztak katonaként. Az ENSZ erőfeszítései mellett a ruandai hadsereg "Umoja Wetu" hadművelete is sokat tett azért, hogy a gyerekek sorsa jobbra fordulhasson.

A nap legfontosabb híre, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) letartóztatási parancsot adott ki Omar Hassan al-Beshir szudáni elnök ellen. Beshirt a darfúri konfliktussal kapcsolatban háborús bűnök sorával vádolják (többek között gyilkosság, nemi erőszak, kínzás), azonban népirtással nem. Szudán kormányzata (aminek hatalma főként az ország északi részére terjed ki) nem ismerte el a döntést, és nem szándékozik betartani azt. A kormány tíz nemzetközi szervezetet, köztük segélyszervezeteket tiltott ki az országból a döntés nyomán. Szudán nem tagja az ICC-nek, tehát nem köteles betartani annak döntéseit, a bíróság pedig maga nem tartóztathat le senkit. Darfúr "fővárosában", El-Fasherben kormánykatonák százai vonultak fel, erőt demonstrálva, az ENSZ-békefenntartók (UNAMID) szeme láttára. A fővárosban, Khartoumban emberek ezrei vonultak fel az elnököt éltetve. Dél-Szudán autonóm régió elnöke, Salva Kiir a fővárosba repült hogy egyeztessen az elnökkel. A darfúri lázadó csoportok (JEM, SLA) pedig kijelentették: itt az ideje megszabadulni Beshirtől. Az USA, az EU és az ENSZ képviselői dicsérték a döntést, az AU, az Arab Liga és Kína viszont nem ért vele egyet, és annak felfüggesztését kérték. Sokan a helyzet romlásától tartanak Darfúrban, az UNAMID szerepe fontos lehet a status quo fenntartásában.

Bár a ruandaiak kongói hadművelete sokkal több figyelmet kap, az ország északi részében változatlanul zajlik az ugandai hadsereg "Lightning Thunder" hadművelete az LRA lázadó csoport ellen. Uganda most sikerről számolt be, miután egy haslövés után elfogták Thomas Kwoyelo ezredest, az LRA hierarchiájának negyedik emberét. Kwoyelo egy tűzharcban sebesült meg, amiben egy ugandai katona meghalt. Egy másik összecsapásról is érkezett hír, ott egy LRA-fegyveres halt meg a katonákkal való harcban. A csoportot vezető Joseph Kony azonban változatlanul szökésben van, megmaradt emberei pedig 3 ország lakóit terrorizálják változatlanul Kongó-Kinshasha északi határvidékén.

500 újabb burundii békefenntartó érkezett a szomáliai Mogadishuba, megerősítve az eddig 3500 fős AU-missziót (AMISOM). A békefenntartókat a hetekben több támadás érte, bár az utóbbi napokban az incidensekért felelős Hizbi Islamiya hajlandónak mutatkozik azok beszüntetésére. Kapcsolódó hír, hogy tegnap átvette a belügyminiszteri posztot az ICU-milíciák eddigi parancsnoka, Ali Omar sejk. Közben szokatlan hír a nagyrészt békés északi Puntland autonóm régióból: 4 ember halt meg, amikor Ufeyn környékén tűzharc tört ki klán-milíciák között (update: olaj miatt). A további részletek eddig ismeretlenek. És még szomáli vonatkozású hír: két részre oszlott az Etiópia területén tevékenykedő szomáli Ogaden klán érdekeit képviselő ONLF lázadó csoport: a Salahudin Ma'ow vezette új frakció a régi vezetőt, Mohamed Omar Osmant a jövőben bíróság elé szeretné állítani bűneiért.

Bajban a Chevron: az olajvállalat nigériai projektjei egy évet is csúszhatnak a megnövekedett költségek miatt. Bár a cég nyilatkozata nem tartalmazott erre utalást, egyértelmű, hogy a döntésben szerepe lehet a Niger-deltában zajló olajháborúnak, ami pluszköltségek sorát okozza a cégeknek.

Helyreállt a rend Guinea-Bissau fővárosában, a katonák elhagyták az utcákat, sőt beiktatták Raimundo Pereira átmeneti elnököt is (eddig a parlament elnöke volt). Közben újabb és újabb részletek derülnek ki Vieira elnök tegnapi haláláról. Hétfőn este bomba robbant a katonaság főparancsnokságán, a célpont a vezérkari főnök, Waié tábornok volt, aki meg is halt. Katonák egy csoportja még aznap este elhagyta a barrakokat kifejezetten abból a célból, hogy bosszút áljanak Waié haláláért. Az északról érkező csoport először szétugrasztott egy rendőrkapitányságot, majd megtámadta az elnök rezidenciáját, szétlőtte a dzsippeket és a részben magát a házat is. A menekülő elnököt a háza környékén elkapták, összeverték, majd közvetlen közelről többször arcba és torokba lőtték. Bár először mindenki puccsot sejtett, a katonaság ezt cáfolta és Pereire beiktatása is jó jelnek tűnik. Az új választásokig ő vezetheti az országot, bár az ellenzéki Kumba Yalá kijelentette: elítéli, hogy ilyen gyors döntést hoztak az új elnök személyéről (amit egyébként, teszem hozzá én, az alkotmány nyilvánvalóan meghatároz). Sokan arról beszélnek: a gyilkosságok mögött a kolumbia drogkartell lehet, az ország ugyanis a kokain egyik fő tranzitállomása, a bomba pedig atipikus fegyver a környéken.

Nigériában a katonaság Port Harcourt városában egy autós üldözés után megakadályozott egy emberrablást, sőt megölt 3 gengsztert (egy további elmenekült). Érdemes elolvasni a cikket, igazi thriller bontakozik ki. A városban egy másik csoporttal is tűzharcot vívtak a katonák, itt egy fegyveres sebesült meg mielőtt a csapat elmenekült voltna. Port Harcourt a Niger-delta legfontosabb városa, és a térséget sújtó olajháború fókuszpontja; mindennaposak az emberrablások. Ezt a kört azonban most a katonák nyerték.

Szomáliában megegyezésre jutott az ENSZ étkeztetési programja (WFP) és a Middle Jubba régiót uraló iszlamista vezetés, ami azt jelenti hogy a WFP ismét megkezdheti az ételosztást. A programot közben Sharif Ahmed elnök is védelmébe vette. Közben beiktatták az új minisztereket, de egy baljós előjellel: a halászati miniszter a független média elleni háborút igért, mondván az kártékony és csak kritizálni tud. Abdirahman Ibbi az iszlamista ARS frakció delegáltja a kormányban, nyilatkozata máris nagy vihart kavart.

Rossz hír Közép-Afrikából: az FDPC lázadó csoporthoz most ismét csatlakozott a kormány elleni küzdelemben az az MLCJ, ami december 7-én békeszerződést írt alá a kormányzattal. Mint kiderült, a február 21-edikei támadást a két csoport már együtt követte el. Az MLCJ visszalépésének oka az, hogy a kormány szerintük nem tartotta be a megegyezést.

Bár úgy néz ki az ország legalább a puccsot megússza, Guinea-Bissau kemény 24 órán van túl. Mint kiderült, a tegnapi robban(t)ásban meghalt a hadsereg parancsnoka, Waie tábornok. A reggeli órákban azután renegát katonák (bosszúból?) megrohanták az elnöki rezidenciát, és lelőtték a menekülő Joao Vieira államfőt. A politikust legutóbb novemberben akarták megölni, akkor még nem sikerült, a vezérkari főnök kocsijára pedig januárban lőttek ismeretlenek. A kijárási tilalom és zűrzavar közepette Gomes miniszterelnök a hadsereg (lefejezett) vezetésével találkozott, akik kijelentették: a gyilkosságokról nem tudnak semmit, nem készülnek puccsra és engedik hogy az alkotmány alapján a parlament elnöke, Raimundo Pereira legyen az ideiglenes elnök. Vieira és Waie tábornok riválisok voltak: a nyolcvanas években az elnök a katonát több évre egy lakatlan szigetre száműzte, ezért nem csoda, hogy sokan már a novemberi merénylett mögött is Waiét sejtették. A két vezető halála most veszélyes hatalmi vákuumot okoz, amit könnyen a drogkartellek használhatnak ki - Guinea-Bissau napjainkban a kokain legfontosabb tranzit-országa Dél-Amerika és Európa között, Vieira elnököt sokan azzal vádolták, része van a bizniszben. A másik veszélyt a katonai puccs jelentheti - jó lenne, ha a katonai vezetés tartaná a szavát és Gomes miniszterelnök partnere lenne a rendezésben.

Úgy tűnik, szerdán a nemzetközi büntetőjogi bíróság (ICC) kiadja a körözést Beshir szudáni elnökkel szemben népirtásért és járulékos bűncselekményekért. Ha így történik, nehéz körre lehet számítani: Beshir már most hergeli a khartoumi tömegeket, valamint szimbolikusan kiutasítottak egy brit újságírót az országból. Az országban állomásozó ENSZ-csapatoknak mindenesetre van kontigencia-terve, ha harcokra kerülne sor: erre komoly az esély, lévén hogy a kormányzatnak a darfúri (JEM, SLA) és dél-szudáni (SPLA) ellenzék haragjával is szembe kell néznie, ha nem működik együtt az ICC-vel.

Aktívak a Hawiye törzs vezetői Szomáliában: a Mogadishu-környéki klánok vezetői elérték, hogy a Hizbi Islamiya ellenálló csoport kivonja a csapatait a főváros körzetéből, ezzel adva egy esélyt a békének és a helyi menekültek visszaköltözésének. Találkoztak Sharmake miniszterelnökkel is, őt az iszlám törvénykezés (Sharia) bevezetésével kapcsolatban puhították - bár a kormányzat a jelek szerint egyébként is ezt tervezi. Két független hír az országból: a radikális Al-Shabaab kijárási tilalmat vezetett be Baradheere városában, biztonsági okokra hivatkozva, az ok egy vallási ünnep körüli vita; valamint 9 kalózt adott át az amerikai flotta Puntland régió kormányzatának.

Felrobbantották a Shell egyik olajvezetékét Nigériában: a hadsereg szerint azok a tolvajok lehettek, akiknek a készleteit már többször lefoglalták a hetekben. Bár a kormánynak vannak lokális sikerei, egészben vesztésre áll az olajháborúban: a szakszervezetek sztrájkra készülnek, a külföldi munkások és cégek pedig csapatostul hagyják el az országot a megnövekedett veszélyek miatt.

Algériában a hadsereg vasárnap 16 iszlamistát ölt meg Blida provincia hegyei között; egy társukat már hétfőn utolérte a sorsa. A katonák Sulahane környékén kutakodtak fegyveresek után, amikor belefutottak ebbe a csoportba.

Szabadult 5 zimbabwei ellenzéki aktivista, akiket még decemberben börtönöztek be. A fejlemény pozitív lépés az egységkormány elfogadtatása felé: a nemzetközi közösség örül, de gyanakvó.

Eritreából ritkán érkezik hír és általában jelentős késéssel: most arról szól a fáma, hogy február 25-én Haikota város egy éttermében bomba robbant, két ember meghalt, 8 megsebesült. Az incidensről nincs bővebb információ, a terrorizmustól a leszámolásig sok minden állhat a dolog mögött.

Guinea-Bissauban megint forr a levegő: a novemberi puccskísérlet (lásd az akkori gyorselemzést) után most robbanás történt a hadsereg főhadiszállásán. Bár a dolog eredete tisztázatlan (lehetne akár egy gázpalack is a hibás), van pár gyanús jel: a fővárosban a katonák utakat zártak le, 5 rádiót szedtek le az éterből, az állami rádió pedig csak zenét játszik, híradók nélkül. Ezek a reakciók újabb puccskísérletre utalnak, ami az államban szinte hagyomány. A robbanásban egyébiránt 3 katona sérült meg.

Dél-Szudán képtelen letartóztatni a hét során komoly harcokat kiprovokáló Tang tábornokot, ugyanis arra csak az északi hadseregnek (SAF) van joga. Tang csütörtökön tűnt fel Malakal városában, és mivel a déliek korábban népirtás miatt keresték, nem fogadták szívesen: a déli hadsereg (SPLA) elleni harcok során 57 ember halt meg, legalább 100 megsérült.

Tegnap arról számoltuk be e hasábokon, hogy megegyezés született a Hizbi Islamiya ellenzéki szövetség és a szomáli kormány között: nos ma erről cáfolat érkezett valamiféle szóvivőn keresztül. Nehéz megmondani, mi az igazság, úgy tűnik a nemrég alakult csoporton belül hatalmi harc folyik, ezt Inda'ade hadúr kiválása, a Hizbin belüli elhatárolódások és ez a kommunikációs zavar is jelzi. Ha a kormánynak csak a csapat egy részével sikerül megegyeznie, az is javít a globális helyzeten: Inda'ade mindenestre Sharif Ahmed elnök egykori fegyvertársa és közeli munkatársa volt.

Ruanda a diplomáciai kapcsolatok felvételére készül Kongó-Kinshashával. Az ország csapatai 1996 és 2002 között megszállóként tevékenykedtek Kongóban, a két kormány között nagyon rossz szokott lenni a kapcsolat. Idén viszont nagy meglepetésre az "Umoja Wetu" közös hadművelet keretén belül a két ország csapatai együtt léptek fel kongói területen a hutu lázadó FDRL ellen. Ruanda a héten vonult ki, azonban Kagame elnök jelezte: ha szükség van rájuk, visszatérhetnek.

Algéria összegez: az elmúlt 6 hónapban saját adataik szerint 120 lázadót öltek meg, 322 továbbit őrizetbe vettek, 22 fegyveres pedig feladta magát. A zsákmány 150 fegyverre rúg. A térségben az Iszlám Maghreb Al-Kaidája (Al-Qaeda in Islamic Maghreb, AQIM) a legnagyobb ellenálló csoport. Az mindenesetre elmondható, hogy a világsajtóba elég kevés szivárog át az algériai sikerekből.

Két fontos politikai hír Szomáliából, ahol Sharif Ahmed sejk igyekszik épp egységkormányt felállítani. Az új elnök most békét kötött a két fontos fegyveres ellenálló csoport egyikével, az Iszlám Fronttal (Hizbi Islamiya), amely a napokban 50 áldozatot követelő mogadishui összecsapások egyik felelőse. Az Omar Imam sejk vezette csoporttal a főváros környékén domináns Hawiye törzs vezetői hozták létre a megállapodást, maga a vezető elítélte az akciókat és belső megosztottságra hivatkozott. Sharif elnök emellett bejelentette, hogy az iszlám Sharia törvénykezés bevezetésére készül. Ez azért sem meglepő, mert az elnök annó az ezért küzdő ICU iszlamista csoport vezetője volt. Sharif az AMISOM békefenntartókról is nyilatkozott: ugyan ő nem hívta őket az országba, az előző kormány azonban igen, tehát békével jöttek és szövetségesként kezeli őket. Az AU-csapatoktól cserében igéretet kapott a civilek hatékonyabb óvására, például hogy nem fogják tüzérséggel lőni a lakónegyedeket, mint a héten. Ezek igéretes hírek, persze változatlanul nincs az asztal mellett a legfőbb ellenfél, a radikális Al-Shabaab.

Új részletek láttak napvilágot a tegnapi nigériai katonai akcióról: a katonaság Bayelsa államban egy Kikitata nevű bandavezér csoportján ütöttek rajta, és 6 fegyverest megöltek. A csoportot az Agip helikoptere elleni támadással, a Brass létesítmény elleni akcióval (ezekről e hasábokon beszámoltunk), valamint fegyveres rablással és egy tavalyi incidensben 3 katona megölésével (Nembe városában) vádolják. Bár Kikitata megsebesült, bevonszolta magát a bokrok közé, és eddig nem került elő. A katonaság (JTF) azt reméli, ez az akció jelentősen növeli majd Bayelsa állam stabilitását.

Akcióban Robert Mugabe: a zimbabwei diktátor 85-ödik születésnapján arról beszélt, folytatódni fog a fehér farmerek kisemmizése, ami eddig is a kormányzat hivatalos közpolitikája volt. Mugabe 1980 óta elnök, most hatalmas partit rendeztek a tiszteletére. Tiszta szívemből kívánom, hogy a 90-est már ne állami pénzen rendezzék.

Csökkeni látszik a tegnapi kairói támadás jelentősége: az amerikai tanárt megszúró egyiptomi férfi korábban egy elmegyógyintézetben kapott kezelést. Ha a szervezettséget nagyjából ki is zárhatjuk, Egyiptom idegenforgalmán ez sem fog sokat segíteni, ráadásul ez a támadás akár a Gáza után közhangulat indikátoraként is szolgálhat.

Egyre több helyen üti fel a fejét az erőszak Nigériában, ami nagyon kellemetlen következményekkel járhat az ország belső stabilitására. Ha az eddig lokálisnak tűnő problémák összefüggően beterítik az országot, az komoly veszélyt jelenthet magára a kormányozhatóságra is. Most az eddig stabilnak számító Imo államban próbálták elrabolni egy iskola igazgatóját és helyettesét, és abban csak a szerencse akadályozta meg őket. Ha minden igaz, a Niger-delta felé tartottak áldozataikkal (azok beszámolója erre utal). Ondo államban egy múlt hétről áthúzódó véres incidens újabb körében katonák 2 embert megöltek, 4 továbbit megsebesítettek egy a törzsfőnökségről szóló vitában Ilaje régióban. Enugu államban is törzsi összecsapások voltak, ott Oruku és Umuode törzsbeliek harcolnak már hosszabb ideje. Ezen felül a katonaság (JTF) Bayelsa államban megsemmisítette a MEND lázadók egy nagy bázisát, halottakról és zsákmányról is szólt a hír. Ha ezt a beszámolót egybeolvassuk a tegnapi nigériai bekezdéssel, elég rémisztő kép bontakozik ki.

Kairóban egy egyiptomi férfi leszúrt egy amerikai tanárt, aki szerencsére csak kisebb sérüléseket szenvedett. A helyszínen elfogott támadója az USA iránt érzett gyűlöletét, valamint a Gázai háborút nevezte meg a szúrás okaként. A kairói robbantás, valamint ez a támadás is jól jelzi a növekvő belső nyomást, amivel az egyiptomi kormány az izraeli katonai akció óta szembe kell, hogy nézzen.

A kongói hadsereg (FADRC) a ruandai csapatok távozása után is folytatja a hutu FDRL mozgalom felszámolására indított hadműveletet, ezúttal 3 lázadót öltek meg, egyet pedig elfogta. Ruanda jelezte: a FADRC szerintük elég motivált ahhoz, hogy sikerrel vegye fel a harcot a hutuk ellen. A múltban ez nem volt így: reméljük ezúttal nem mismásolják el az FDRL elleni harcot, mint eddig - a múltban ez egy tuszi ellenálló mozgalom (CNDP) létrejöttéhez vezetett.

Szomáliából friss hír, hogy az utóbbi hat hétben 40.000 ember tért vissza Mogadishuba. Ez azért fontos, mert a belső menekültek nehezítik a többi régió önellátását, és destabilizálják átmeneti lakhelyeiket. Úgy tűnik, a kormány felhívása a visszatérésre sikeres lehet. Emellett olvastam ma egy nagyon jó cikket az Al-Shabaab szerkezetéről itt, egy másik, pár napos az általános helyzetről pedig itt. Mindkettő kiváló olvasmány.

Új taktikát alkalmaznak a Niger-delta olajlázadói: már helikopterekre is lőnek. Az áldozat Bayelsa állam egyik Agip-munkásokat szállító gépe volt; ugyan a lövések nem tettek komolyabb kárt a gépben, egy utas megsérült, és a helikopter visszatért Port Harcourt repterére. Közben az ország délkeleti részén, Edo és Ondo államokban 15 fiatal vesztette életét utcai bandák közti összecsapásokban; az ok nem világos, mindenestre 2 fiatal lány halála válthatta ki a főként egyetemi hallgatókat érintő harcokat.

Siker a kalózok ellen Szomália partjainál: egy kínai hadihajó megmentett egy bajba került olasz hajót, egy dán fregatt pedig egy kínai teherhajót. Utóbbi esetben nem fogták el a kalózokat: bár elkapták őket, csak lefegyverezték a hajóban tartózkodókat, mert nem voltak benne biztosak (?) hogy a RPG-vel, kalasnyikovokkal és egyebekkel felfegyverzett figurák tényleg a kalózok voltak. [Lehet hogy halászni akartak csak.] Ami Szomáliát illeti: Sharmake miniszterelnök és 220 képviselő visszatért az utóbbi napokban feldúlt Mogadishuba, ami a javuló helyzet jele lehet - meglátjuk, innen merre visz tovább az út számukra.

Tucatokra becsülik a Dél-Szudáni összecsapások áldozatainak számát: a tegnap-tegnapelőtt a déli SPLA hadsereg és Tang hadúr csapatai között kitört csatározások legalább 14, de akár 75 emberéletet is követelhettek. Dél-Szudán Tang hadurat, az északi kormányzat pedig az SPLA-t vádolja az incidenssel: az országban nagyon feszült a helyzet, miután Beshir elnök feje felett ott a nemzeti elfogatóparancs réme.

Régi hír Etiópiából: valahogy átment a radar alatt, hogy február 5-én roppant súlyos összecsapások törtek ki az ország déli részén a Borana etnikumhoz, valamint a szomáli Gheri klánhoz tartozók között, valószínűleg a vízforrások birtoklásával kapcsolatban: a mintegy 300 áldozatot követelő harcok után mindenesetre a Gheri klán tagjai jobbnak látták odébbállni. Helyi becslések szerint 100.000-re (!) tehető a menekültek száma, a szituáció azóta is feszült. Valahogy erről senki nem írt annak idején, illetve én nem találkoztam semmivel.