afrika harcban

Máris sikeresnek mondható John Kerry amerikai szenátor látogatása Szudánban: Omar Beshir elnökből sikerült egy barátságosabb hangot előcsalnia, és igéretet kapott arra, hogy bár a Darfúrból kiutasított segélyszervezetek nem térhetnek vissza oda, újak beáramlását engedélyezni fogja a kormányzat. Ez segíthet a növekvő humanitárius nyomás visszaszorításában. Kerry üzent a darfúri lázadó csoportoknak is, akiktől a béketárgyalások folytatását kérte. Az USA most teljesen új hangot ütött meg az eddiekhez képest, egy olyat, ami tetszhet a khartoumi kormányzatnak is.

Miközben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter négy pontban foglalta össze a kalózok elleni új stratégia alapelveit, Szomália miniszterelnöke, Omar Abdirashid Ali Sharmake pénzt kért az ellenük való harcra, mondván hogy csak a források hiánya miatt nem tudnak erőteljesebben fellépni a banditák ellen. Sharmake per pillanat csak mintegy 3500 milicistát tud felmutatni, a kormányzati hadsereg újjászervezése elsőszámú prioritás lenne. A kormány a saját székhelyén, Mogadishuban sem tud rendet tartani, ahol a tegnap meggyilkolt képviselő után ma öt mérsékelt iszlamistát öltek meg, köztük egy a belügyminiszterhez közeli parancsnokot is. Az ezen merényletek mögött álló Al-Shabaab a saját területének számító déli régióban sem tétlenkedik: Kismayuban sírok tucatjait semmisítették meg, Baidoában pedig letartóztattak 25 fiatalt, akik nem tartották be az elrendelt imaidőszakot. A Shabaab elleni növekvő engedetlenségnek ugyan vannak jelei a déli régióban, a szervezet azonban per pillanat túl erős ahhoz, hogy bárki komolyabb ellenállást merjen kifejteni ellene.

Harccal fenyeget a nigériai MEND szervezet: a Niger-delta legerősebb lázadó csoportja a katonák és milicisták hétfő óta eldurvult vízparti csatáit nem nézi jó szemmel, mondván ha a katonaság rajtuk áll bosszút az Ogunbos parancsnok milíciái ellen elszenvedett kudarcaiért, akkor vissza fognak vágni. Jó hír viszont, hogy sikerült kiszabadítani egy a napokban elrabolt olasz munkást: a rendőrség nem fizetett váltságdíjat, hanem rajtaütött az emberrablókon és épségben kimentette a túszt.

Újabb amerikai segélyt szállító hajót céloztak meg a szomáliai kalózok. A Liberty Sun legénysége bezárkózott, amikor a kalózok lőni kezdtek a járműre, és sikerült lerázni az üldözőket még jóval azelőtt, hogy a helyszínre küldött USS Bainbridge romboló öt óra múlva (!) a helyszínre ért. Igazán peches Richard Phillips, a pár napja megmentett hajóskapitány: ma kellett volna hazarepülnie Mombasából, azonban mivel a Bainbridge vissza kellett, hogy forduljon a Liberty Sun felé, a rajta tartózkodó Phillips nem jutott el a kenyai partokig. Ez az eset azért volt különösen veszélyes, mert a kalózok kitartanak az mellett, hogy mostantól bosszúból megölik a fogságba esett amerikai tengerészeket. A Liberty Sun legénysége most mindenesetre kiegészült egy csapat haditengerésszel. Közben a francia hadsereg újabb akciót hajtott végre a kalózok ellen: a Nivose és helikoptere rajtaütött egy kalóz-anyahajón és elfogta annak 11 fős legénységét. Ez a csoport egy libériai hajó veszélyeztetésére készült. Közben nem javul a közbiztonság a szárazföldön sem: Mogadishuban egy parlamenti képviselővel végeztek merénylők. A képviselők elleni támadások azóta szaporodtak meg, mióta az Al-Shabaab iszlamista frakció vérdíjat tűzött ki a fejükre. Lövöldözés tört ki a stratégiai fontosságú K4 körzetben is: itt négy kormánykatona és öt civil sérült meg.

Nigéria és olaj: a kormányzat 30 csónak bevetésével keresi azokat a lázadókat, akik tegnap rohamozták meg a Shell egyik vízi telephelyét, megölve 3 tengerészt (az azt megelőző napi, szintén vízi összecsapásban kb 20 lázadó halt meg). A Shellre amúgyis rájár a rúd: csőtűz és olajszennyezés miatti büntetés rontotta tovább a cég egyébként sem túl rózsás kilátásait.

Közép-Afrikában folytatódott a banditák és állattenyésztők közti konfliktus, amiben a napokban 22 ember halt meg és 52 sérült meg, brutális kézitusa során. Az APRD lázadó csoport elrabolta és kivégezte az állattenyésztőket tömörítő nemzeti szövetség elnökét, Soule Garga-t. A gyilkosoknak aligha van mitől tartaniuk: a kormányzat ereje nem terjed ki az ország északi részében aktív fegyveres csoportok megregulázására.

Halálra ítélt 10 darfúri JEM-lázadót egy khartoumi bíróság, amiért azok részt vettek a tavalyi puccskísérletben. A JEM természetesen illegálisnak minősítette az eljárást, a 10 emberrel 60-ra növekedett a hasonló okból halálsoron lévő darfúri milicisták száma. Közben háromnapos túrára Szudánba érkezett John Kerry amerikai szenátor, a külügyi bizottság vezetője. Kerry az elnökkel való találkozó mellett Darfúrba is ellátogat majd.

Három palesztin fiatalt kapcsolt le az egyiptomi rendőrség, akik Gázánál próbálkoztak illegális határátkeléssel. Kedden 25 férfit tartóztattak le, akik a Hezbollah szervezettel voltak kapcsolatba hozhatóak. A rendőrök TNT-t is találtak zsákokba rejtve. Úgy tűnik, Egyiptom kezdi komolyan venni a határátkelés ellenőrzését, a Hezbollah természetesen máris elégedetlen.

Nem ijedtek meg a szomáliai kalózok attól, hogy a napokban két akcióban öt társukat lőtték le kommandósok: az elmúlt órákban 4 hajót foglaltak el, köztük egy görög teherszállítót. Folytatódnak a fogadkozások is, mi szerint az elfogott francia és amerikai tengerészeket bosszúból ki fogják végezni. Az amerikai beavatkozás azért teremtett veszélyes precedenst, mert könnyen előfordulhat hogy a tűzharc miatt az eddig nagyjából ártatlan Robin Hood játékból hirtelen véres csata lesz.

Vasárnap elraboltak egy skót olajmunkást a Niger-deltában fekvő Port Harcourt városában, egy nigériai biztonsági őr meghalt a tűzharcban. A támadásért eddig egy csoport sem vállalt felelősséget, de minden valószínűség szerint hamarosan valaki váltságdíjat fog majd követelni Alan Preston szabadulásáért. Közben tisztább kép rajzolódott ki a tegnap már ismertetett vizi csatáról az Agip (és nem a Shell) egyik telephelyénél: először hat csónaknyi fegyveres támadott volna a telepre, a katonák azonban rajtuk ütöttek és közülük négyet elsüllyesztettek, egy katona azonban meghalt. A fegyveresek bosszúból megtámadták a katonaság egy bázisát, elrabolták a Shell négy csónakját és megöltek egy másik katonát is. A nigériai hatóságok most fejvadászatot indítottak az elkövetők ellen, akiknek parancsnoka (Ogunbos) ismert bandavezér.

126 elrabolt szarvasmarhát adtak vissza az ugandai katonák a kenyai hatóságoknak, miután elkobozták azokat a Turkana-Tepeth harcosoktól. A harcosok ugyanis a határ kenyai oldalán portyázva tettek szert a gulyára. Uganda a két ország közti kooperáció megerősödésében bízik, a mostani akció mindenesetre jó kezdetnek tűnik.

Az Obama-adminisztráció igyekszik kihasználni a napokban lezajlott kalózdráma farvizét arra, hogy média-felületet szerezzen afrikai terveinek. Obama friss beszédjében a kalózkodás megállítását tűzte ki célul, és hasonló értelemben beszélt a mogadishui villámlátogatást tevő Donald Payne kongresszusi képviselő is. A demokrata honatya magas rangú szomáliai politikusokkal találkozott, és bár gépére az Al-Shabaab felszálláskor aknatüzet zúdított, a politikus megúszta a bátor kirándulást - két civil viszont meghalt, 18 pedig megsebesült. A Shabaab a városi kikötőt is lőtte, ahol épp felszerelést pakoltak ki egy hajóról az egyébként a kongresszusi képviselőt is védő AMISOM békefenntartók számára. A tűzharcban 10 ember meghalt, 18 pedig megsebesült. A város K4 negyedében egy bomba robbant, egy katona meghalt, az elkövető eddig ismeretlen.

Nigériában támadás érte a Shell egyik vízi kitermelőközpontját. A motorcsónakokkal érkező banditák tűzharcba keveredtek a hadsereg a létesítményt védő hajós egységével, egy (néhány forrásnál 3) katona és kilenc fegyveres meghalt. Bár a katonák négy hajót is elsüllyesztettek, a megmaradt lázadók elkötöttek két fegyveres hajót, és saját forrásaik szerint 4 katonát túszul ejtettek. A kormányzat közben egy vitatott, széles körű amnesztiatervezettel igyekszik elsímítani a Niger-deltában egyre komolyabb méreteket öltő banditizmust. Ha a törvény átmegy, mintegy 5000 fegyveres kaphat új esélyt, köztük olyan hírhedt bűnözők, mint Ateke Tom vagy éppen Henry Okah.

A Nyugat-Szahara függetlenségéért küzdő Polisario Front tagadja Marokkó pénteki vádjait, miszerint emberei átléptek volna a demarkációs zónába, valamint ott lődöztek és aknamentesítettek volna. A front szerint az incidens csak Marokkó találmánya, egy békés tüntetésről volt szó, a vonal algériai oldalán. Rabat és a Polisario is az ENSZ BT-hez fordult egyébként is hamarosan esedékes Alan Doss ENSZ-különmegbízott beszámolója a térségben lévő szituációról.

Szabadult az öt napja szomáliai kalózok fogságában lévő amerikai hajóskapitány, Richard Phillips, miután a dráma utolsó felvonásaként amerikai mesterlövészek lelőtték az őt fogva tartó három fegyverest (a negyedik már a nap folyamán megadta magát). A lövések azután dördültek el, hogy az egyik kalóz egy kalasnyikovot fogott Phillipsre, a USS Bainbridge romboló parancsnoka pedig beavatkozásra szánta el magát. A tűzharcban Phillipsnek nem esett baja, most a USS Boxer fedélzetén van. A kalózok bosszút esküdtek, azzal fenyegetve, hogy minden ország hajósaival úgy fognak bánni, ahogy azon ország haditengerészete velük. Meglepő módon a velük eddig ellenséges iszlamisták is a kalózok pártjára keltek: az Al-Shabaab és a Hizbul Islam egy-egy prominens vezetője (Abu Mansur és Hasan Turki) a szomáliai vizek védelmezőinek nevezte őket, és Ahmed sejk elnököt kritizálta amiért együttműködik a külfölddel.

Legalább 20 ember halt meg és több tucat sérült meg, amikor Közép-Afrikában farmerek és kereskedők csaptak össze a főváros, Bangui közelében. Az ok az a mintegy 170 szarvasmarha, amit a farmerektől 10 nappal ezelőtt loptak el, most pedig újra próbálták értékesíteni azokat egy vásárban. A farmerek már április 5-én megpróbálták visszaszerezni jószágaikat, akkor 3 bandita és egy állattenyésztő halt meg. A leírások szerint különösen brutális harc eredményéről nem szólnak a hírek.

A Zoe's Ark (Zoé Bárkája) szervezet munkatársainak ismételt bíróság elé citálását követeli az a csoport, aki Szudánban két segélymunkást rabolt el a héten, ellenkező esetben a halálukkal fenyegetve. Mint ismeretes, a Zoe's Ark aktivistáit embercsempészet miatt 8 év kényszermunkára ítélte egy csádi bíróság, ezt azonban stratégiai okokból Idris Déby elnök végül eltörölte (a francia hadsereg segítette őt lázadók egy támadásának visszaverésében, a segélymunkások pedig franciák). A szudáni fogságban lévő két segélymunkás egyébként saját bevallásuk szerint egyenlőre jól van.

Napok óta tart a patthelyzet a tengeren Szomália partjainál, ahol négy kalóz és amerikai túszuk hánykolódik egy mentőcsónakban, a haditengerészettel tárgyalva. A kalózok ma rálőttek egy kis amerikai felderítő hajóra, ami a csónak közelébe merészkedett, visszafordulásra kényszerítve azt. Miközben egy második amerikai hadihajó, a USS Halyburton is a csónak közelébe érkezett, a kalózok által kiküldött, túszokkal tömött és erősítésnek szánt hajók nem találták meg az incidens helyszinét, és egyesek már vissza is tértek a kikötőkbe. Tovább nőtt azonban a kalózok birtokában lévő hajók száma: egy amerikai tulajdonú uszály és 16 fős legénysége (köztük 10 olasz) csatlakozott a túsz-kontingenshez. Közben Szomáliában zajlanak a mindennapos incidensek: délen lelőttek két segélymunkást és sofőrjüket, Mogadishuban pedig megsebesítettek egy parlamenti képviselőt. Az ország belső instabilitása a kalózok létezésének első számú oka és a visszaszorításuk sem lehetséges e tény figyelembe vétele nélkül.

Marokkó Algériát vádolja annak az akciónak az előkészítésével, melynek során a Nyugat-Szahara függetlenségéért küzdő Polisario Front mintegy 1400 híve átkelt egy a marokkóiak által zárt zónává minősített területre, ott szöges drótokat vágott el és a levegőbe lődözött. A két ország kapcsolatát nagyban mérgezi Nyugat-Szahara kérdése, amit az első autonóm tartományként képzelne el, Algéria és a Polisario Front azonban népszavazást szeretne a függetlenségtől. A konfliktus nem csak a gazdasági együttműködés elmélyedését gátolja, hanem az Al-Qaeda elleni eredményes összefogást is.

Összeomlottak a tárgyalások Madagaszkáron, miután a megbuktatott Ravalomanana elnök hívei felálltak az asztaltól, majd pedig 10.000 embert hívtak az utcákra, megkérdőjelezve az ENSZ függetlenségét. Az ENSZ valóban segített az azóta puccsot végrehajó Andry Rajoelinának elkerülni a letartóztatást néhány hete. A madagaszkári rendezés bonyolultnak tűnik, Ravalomanana részvétele nélkül pedig egyenesen lehetetlennek.

Mára sem oldódott meg a patthelyzet a szomáliai partoknál, ahol kalózok egy amerikai hajóskapitányt tartanak túszként egy mentőcsónakban. Richard Phillips ma szökést kísérelt meg, a vízbe ugrott, a kalózok azonban utána lőttek és visszatérésre kényszerítették a csónakba. A USS Bainbridge romboló közelről figyeli a helyzetet, azonban semmit nem tudott tenni. A kalózok közben 4 korábban elfogott, túszokkal megpakolt hajót indítottak a helyszínre, hogy segítsenek a társaikon, a másik oldal pedig újabb hadihajók bevetésével próbál erősíteni. Mindenesetre tart a patthelyzet. Feloldották a pattot viszont a franciák, az ár azonban nagy volt: francia kommandósok 20 mérfölddel a partok előtt megrohantak egy eltérített jachtot, és kiszabadítottak 4 túszt - egy azonban meghalt, a jacht tulajdonosa, a rajta utazó család feje. A kalózok közül kettő meghalt, hármat elfogtak. A franciák immár harmadszor támadnak meg kalózokat, még mielőtt az elfogott hajó partot érhetne - ez a hivatalos francia taktika. Tudtommal ez az első alkalom, hogy egy külföldi túsznak bántódása esett, úgyhogy lehet hogy felül kellene bírálni ezt a hozzáállást. Egyébként ma szabadult egy két hete elrabolt norvég hajó, és lehagyta támadóit egy észak-kóreai. Szomáliával kapcsolatos egyéb hír, hogy Mogadishuban ugandai békefenntartók iszlamistákkal csaptak össze a Taleh körzetben - a tűzharcban két civil meghalt, fél tucat megsebesült.

Újraválasztották Abdelaziz Bouteflika algériai elnököt, aki a szavazatok több, mint 90%-át söpörhette be. Ellenzékiek és független megfigyelők azonban választási csalások sorára hívták fel a figyelmet, és az USA is aggályait fejezte ki ezzel kapcsolatban. 90% fölé azért nem könnyű csalni, bár feltétlenül segített, hogy a legnagyobb ellenzéki párt bojkottálta a választásokat.

Két csónaknyi lopott olajat talált a nigériai hadsereg Delta államban a Shell egyik telephelye körül, amit a tolvajok a víz alá süllyesztettek a későbbi visszatérés reményében. Az olajos hordók eresztenek, szennyezve a környékbeli vizet, és most a Shell és a hatóságok közösen igyekeznek kiemelni őket a vízből. Az ilyen és ehhez hasonló lopások és szabotázsakciók az elmúlt egy évben kb 1000 halottba és 20,7 milliárd dollárba kerültek Nigéria számára, ahol a lázadók az olajjövedelmek igazságosabb újraelosztását követelik.

Még mindig nem ért véget a tengeri túszdráma, a szomáliai kalózok által tegnap elrabolt amerikai hajóskapitány és a 4 foglyulejtője a vízen hánykolódnak egy kis mentőcsónakban. A USS Bainbridge romboló a csónak közelében van, és az amerikaiak FBI-tárgyalók bevonásával igyekeznek kiegyezni a kalózokkal, aki a parttól távol, a romboló közvetlen közelében elég cudar kilátásokkal néznek szembe. Közben északon, az amúgyis labilis Szomáliföld Gabiley régiójában családok százainak kellett elhagyni otthonát, amikor kiújultak a februárban már két halálos áldozatot hozó harcok a Reed Hared és a Reed Nour klánok között. A konfliktus még 1998-ban kezdődött a lojalista Reed Nour és a függetlenségpárti másik klán között: az április 7-e óta zajló mostani fellángolásnak eddig egyetlen áldozata van.

Folytatódik a vadászat az ellen a csádi MINURCAT ENSZ/EU békemisszióban szolgáló francia idegenlégiós ellen, aki szerdán lelőtte három társát (két idegenlégiós társát és egy togói ENSZ-katonát) az abechei bázison, majd pedig a sivatag felé vette az irányt, ahol megölt egy helyit is, aki nem akarta neki adni a lovát. Most békefenntartók, csendőrök és csádi katonák közösen keresik a még mindig felfegyverzett férfit, aki a leírások alapján "hirtelen megőrült".

Elnökválasztásokat tartottak Algériában. A csalások vádjától sem mentes szavazáson az eddigi elnök, Abdelaziz Bouteflika a fő esélyes, a választók 74%-a járult az urnákhoz. Boumedes régióban a radikálisok is megpróbáltak beleszólni az események menetébe: egy bomba megsebesített két rendőrt. Az Al-Qaeda algériai szervezete azonban úgy tűnik, nem tudta megakadályozni a gyűlölt és ellenük keményen fellépő Bouteflika újraválasztását.

Túszdráma a tengeren: szomáliai kalózok elfoglaltak egy amerikai hajót és annak húszfős amerikai legénységét. (Ritka az ilyen hajó arrafelé, de az USA a kormányzati segélyeket saját legénységgel szállíttatja - ezúttal USAID segély volt a rakomány.) A fegyvertelen legénység azonban nem hagyta magát, és valahogy elfogta az egyik kalózt, majd pedig tárgyalásokba kezdett a többiekkel, aminek eredményeképpen a kalózok elhagyták a hajót az egyik mentőcsónakban, magukkal hurcolva a kapitányt. A legénység igyekezett kicserélni a saját foglyát a kapitányra, a kalózok azonban átverték őket, és most teljes létszámban iszkolnak a mentőcsónakban a kapitánnyal együtt. Egy amerikai és hat szövetséges hadihajó a nyomukban van, e sorok írásakor még kétséges a sztori vége. A támadás a partoktól párszáz kilométerre történt, a kalózok ugyanis úgy védekeznek a nemzetközi ellenlépésekkel szemben, hogy "anyahajók" használatával kiterjesztik a hatáskörzetüket, széthúzva az ellenük fellépő flottát, megakadályozva a segélykérésekre való gyors reakciót. A sztoriban még rengeteg a kérdőjel, holnap beszámolunk az új fejleményekről is. Per pillanat egyébként 14 hajó és 260 ember van a kalózok fogságában. Szomáliával kapcsolatos hír még, hogy tárgyalások kezdődtek az Aweys sejk által vezetett Hizbul Islam ellenzéki csoport és a kormány között. A Hizbul a második legerősebb kormányellenes erő az Al-Shabaab mögött, integrációjuk jót tehetne az ország belső megbékélésének - de nem minden árt érdemes megfizetni érte.

A nigériai kormány leváltotta az állami olajvállalat (NNPC) vezetőit, és új garnitúrát nevezett ki. A döntésben biztosan komoly szerepe van az olajkitermelés fokozatos csökkenésének, valamint az ebből következő bevételkiesésnek. Közben az országban újabb emberrablás történt: Ebonyi államban egy külföldi építőmunkást hurcoltak el, és 150 millió nairát követelnek a szabadon bocsájtásáért. Az emberrablások növekvő száma az állam belső gyengülését mutatja, a kriminalitás pedig a Niger-delta felől fokozatosan kúszik fel észak felé.

Újabb, a sajtóban alig követett front nyílt Kongó-Kinshashában: Kivu (FDRL) és Uélé régiók (LRA) után ismét fellángolt a harc Ituriban is. Március 31-én Bunia közelében az FPJC csoport támadott meg falukat, két nappal később pedig az FPRI csoport ellentámadást hajtott végre a körzetben. Az FPJC tavaly szakadt ki az FPRI-ből, és a két csoport a kongói hadseregen kívül immár egymással is harcban áll. Eddig 30.000 embernek kellett elmenekülnie az otthonából a kiújult attrocitások miatt.

Szomáliföldön súlyosra fordult az alkotmányossági krízis, amit 2008 nyara óta tart. A Szomáliából kivált, de facto önálló köztársaság ugyanis azóta nem képes elnökválasztások tartására, Riyale elnök először április 6-ig kapott hosszabbítást, most ezt a parlament októberig terjesztette ki. Ezt az ellenzék nem nézte jó szemmel - Mohamed Silanyo ellenzéki vezető támogatóinak százaival demonstrációt szervezett Hargeisa városában, azonban a sétáló tömegbe a hírek szerint belelőttek a katonák. Szerintem inkább csak feléjük lőhetettek, mert mindössze egyetlen sérültről szólnak a hírek, a tömeg ezután feloszlott. Berbera városában a demonstráció el sem kezdődött, ott ugyanis mintegy preventíve letartóztatták az ellenzék helyi vezetőjét. Ez a krízis jelentősen megtépázza az országkezdemény nemzetközi tekintélyét, és tovább csökkenti függetlenségi terveinek esetleges támogatásának esélyét.

Újabb támadás érte a szudáni ENSZ-békefenntartó missziót (UNAMID): ezúttal egy autójukat térítették és lopták el fegyveresek. Az utasoknak nem esett bántódása, az eset jelentősége abban van, hogy beillik az utóbbi hetekben a kéksisakosok elleni támadások szaporodásának képébe.

Folytatódik a politikai harc Madagaszkár irányításáért: miközben Marc Ravalomanana megbuktatott elnök az AU vezetésével tanácskozott, Andry Rajoelina puccsista rezsimjének a központi bank dolgozóinak sztrájkjával kellett szembenéznie. Az ország súlyos gazdasági helyzetben van, Rajoelina színrelépése pedig el is szigetelte. Ravalomanana visszatéréséért dolgozik az AU mellett az ENSZ, az EU és a SADC is, ez azonban a diplomáciát meghaladó eszközök bevetése nélkül nem lesz egyszerű feladat.

Kaddhafi líbiai elnök közvetítésével béketárgyalások kezdődtek Niger kormányzata és a tuareg FPN és MJN lázadók között, akik hosszú évek óta harcolnak egymással. Az ország északi részén viszonylagos de facto autonómiában élő tuaregek kérik a részüket az ország uránkitermeléséből származó jövedelemből, valamint szerepet játszanának a hadseregben is. Jóindulatuk jeléül az MJN elengedett öt katonát és egy csendőrt, akik eddig a fogságukban voltak.

A késő őszi ritmusra emlékeztető mennyiségű sikeres kalóztámadás történt az elmúlt 48 órában Szomália partvidékénél: 5 hajó is a fegyveresek fogságába esett. Az öt hajó között egy panamai és egy német teherhajót, valamint egy-egy kisebb francia, taiwani és jemeni hajót találunk. A növekedés különösen azért aggasztó, mert ősz óta számos külföldi hadihajó érkezett a régióba a biztoságos áthaladást biztosítandó. A támadások új hulláma azt mutatja, hogy eddig az intézkedések számlájára írt javulásnak az időjáráshoz is köze lehet, és hogy a méregdrága védett korridor fenntartása sem feltétlenül hozza meg a kívánt eredményt.

Miközben Nigéria visszautasította az USA tegnapi, az országban lévő terrorfenyegetettségről szóló állításait, a Niger-deltában változatlan a külföldiek veszélyeztetettsége. Port Harcourt-ban, az olajban gazdag régióban fegyveresk elraboltak egy brit olajmunkást, a támadásban egy rendőr meghalt, egy másik pedig megsebesült. Közben a Shell képes volt újraindítani azt a gázkitermelő telephelyet, amit a múlt héten kellett bezárnia egy a vezetékeket ért támadás miatt.

Kongói siker: az ország hadserege (FADRC) elfogott 12 LRA-lázadót az északi Garamba Nemzeti Park Területén. A Joseph Kony vezette csoportot decembertől februárig az ugandai hadsereg próbálta sarokba szorítani Kongó területén, azóta hazai csapatok vették át az üldözést. Az intézkedések eredményeként az LRA ugyan atomizálódott, egyes csoportjai azonban változatlanul terrorizálják a lakosságat, szükségessé téve a hadműveletek folytatását.

Komoly kihívást jelentett az egyiptomi kormányzat számára a ma tartott "Harag Napja", ami a rossz körülményekre próbálta felhívni a figyelmet a maga módján, megspékelve a tavalyi tragikus április 6-i demonstrációk mártírjairól való megemlékezéssel. A radikális Muszlim Testvériség nagy számban vonult utcára, közülük 12-t őrizetbe vettek. Az egyik kairói egyetemen diákcsoportok csaptak össze, 8 fiatal megsérült, 15-öt őrizetbe vettek. Összesen 100 ellenzéki honatya is csatlakozott a kezdeményezéshez, akik egyenesen a parlamentből vonultak utcára, amint a miniszterelnök megkezdte hozzászólását.

Elraboltak két segélymunkást Darfúrban, egy franciát és egy kanadait. Mindketten az Aide Medicale Internationale (AMI) dolgozói voltak, és Ed el-Fursan közelében csaptak le rájuk fegyveresek éjszaka az irodájukban. Velük együtt két szudánit is elraboltak, őket azonban szinte azonnal elengedték. A csoport váltságdíjat követel.

Ismét tűzharc volt a szomáliai Mogadishuban, ahol gépfegyverekkel és RPG-kel felfegyverzett iszlamisták támadták meg az AU-békefenntartók egy állását a K4 főút közelében. Az iszlamisták nem érték el a céljukat, viszont meghalt két civil, köztük egy gyerek is. Délen sincs béke: Juba régióban, Jamame városában fegyveres fiatalok csaptak össze a helyi domináns Al-Shabaab milíciákkal, akik be akarták tiltani a fegyverviselést a körzetben. Az összecsapás eredménye kérdéses, az viszont biztos, hogy 4 ember meghalt, 5 pedig megsebesült. Ez az ellenállás azt mutathatja, hogy egyre gyengébb a Shabaab uralma a déli régiók felett. Közben aktívak az északi kalózok is: ezúttal egy német teherhajó esett áldozatukul. Jobban járt az izraeli zászló alatt hajózó Africa Star: a Szomáliától 700 km-re történt támadás során a kalózok rálőttek, azonban nem tudtak felmászni a fedélzetre, mivel a hajó oldala szögesdróttal volt körülvéve.

Terrortámadástól tart az USA nigériai nagykövetsége: a lagos-i misszió olyan információkkal rendelkezik, melyek óvatosságot tesznek indokolttá. A rendőrség mindenesetre máris megerősítette az épület környékének védelmét.

Megtámadták Francisco José Fadul ex-miniszterelnököt Guinea-Bissauban: a politikusra 15 katona támadott rá otthonában, megverték őt és feleségét és ki is rabolták a lakásukat (még a jeggyűrűket is elvitték). Fadul előzőleg korrupcióval vádolta a kormányzatot, és jelezte szándékát a június 28-ára kiírt elnökválasztáson való indulásra. Mint ismeretes, Guinea-Bissau elnökét március 2-án lőtték szitává katonák, és úgy tűnik most is bele akarnak avatkozni a politikába. A korrupciós vádak pedig nem alaptalanok: az országban olyan mértékű a kolumbiai kokain-kartellek, és újabban az ázsiai heroin-kartellek penetrációja, hogy sokan a világ első narko-országját látják Guinea-Bissauban.

Egyiptomban két okból is feszült a közhangulat a napokban. Kafr el-Sheik-ben a rendőrségnek kellett beavatkoznia egy kormányellenes tüntetésen, 25 embert őrizetbe vettek, másokat megvertek. A tüntetők két korábban bebörtönzött társuk szabadon bocsájtását követelték - a két fiatal április 6-át szerette volna gyásznappá nyilváníttatni, ugyanis ezen a napon tavaly 3 ember halt meg és 150 sérült meg a Mahalla városában ipari dolgozók egy elfajult tiltakozó akcióján. Közben emberi jogi aktivisták a Bahá'í vallásúak elleni erőszakra hívták fel a figyelmet: egy újságíró eretneknek nevezte egyik vezetőjüket, mire egy faluban tűzbombákat dobtak a helyi Bahá'í vallású lakosok házaira, és a vizet is elzárták. Az ötnapos pogromban senki nem sérült meg, viszont nem is vizsgálták ki őket.

Kínos incidens a szomáliai kormány háza táján: tegnap egy szóvivő azt nyilatkozta, minden segélyszervezetnek regisztrálnia kell magát a kormányzatnál, vagy mehet az országból. Azonban most kiderült, hogy a dolog mégsem igaz, legalábbis ugyanaz a szóvivő most letagadta a dolog igazságtartalmát. Tavaly 34 segélymunkás halt meg az országban, ez a tervezet pedig súlyos arculcsapása lett volna az áldozatteljes munkát végző szervezeteknek.

Umaru Yar'Adua nigériai elnök amnesztiát igért azoknak a fegyvereseknek, akik leteszik a fegyvert az ország olajban gazdag, és ezért rendkívül volatilis déli Niger-deltájában. A dolog annál inkább sürgős lehet a militánsok számára, hogy a kormányzat megerősítette a térségben aktív katonai-rendőri közös akciócsoportot (Joint Task Force, JTF). A legerősebb deltabeli militáns szervezetet, a MEND-et azonban ez a felhívás nem hatotta meg, sőt szerintük a katonaság az, aki amnesztiára szorul. A MEND az olajjövedelmek igazságosabb elosztásáért küzd, nem is eredménytelenül. Azonban a deltáért felelős miniszter, Ufot Ekaette kijelentette: a gazdasági válság paradox módon jót tehet a békének, az olaj alacsony ára ugyanis elveszi a kitermelésen élősködő banditák kedvét a rablásoktól és szabotázstól.

24-re teszik a halottak, 22-re a sebesültek számát a szudáni Warrap és Lakes államokban múlt héten kitört törzsi háborúban. A teheneket tenyésztő Gok törzs (Lakes állam) azért támadta meg a szintén nomadizáló Jalwau törzset (Warrap állam), mert azok januárban elhajtották az egyik csordájukat. A helyi hatóságok elítélték az erőszakot és a megbékítésen dolgoznak; a harcok azóta szerencsére véget is értek.

Komoly politikai nyomás helyeződik az április 9-edikei elnökválasztások előtt Bouteflika algériai elnökre. Az RCD párt fekete zászlók kihelyezését ajánlotta a demokrácia halálát jelezve, miután Bouteflika olyan törvénymódosítást fogadtatott el, hogy harmadszor is elnök lehessen. Közben az egyébként is nyugtalan Kabylie tartományban 5000 ember tüntetett az elnök ellen, piros lapokat mutatva fel. Kabylie a helyi Al-Qaeda szervezet (AQIM) fő bázisa, és előfordulhat, hogy a jövő héten terrorista akciókkal igyekszenek majd az AQIM ellen keményen fellépő Bouteflika helyzetét megnehezíteni.

Ismét a sajtó középpontjába kerültek a szomáli kalózok, akik elfoglaltak egy helyi jachtot és annak hét fős legénységét a Seychelles-szigetek partjainál. Mivel a támadás az ország felségvizein történt, a seychelles-i kormányzat megerősítette a szigetek partvidékének védelmét. Szomália partjainál azonban változatlanul zajlanak a kalózellenes akciók. Haradheere közelében legalább egy kalóz meghalt, kettő pedig megsebesült amikor egy járőröző hadihajó elsüllyesztett egy kalóz-anyahajót. Közben Puntland tartományban a parti őrség elfoglalt két görög halászhajót, azokat illegális halászattal vádolva. A görögök a halászati miniszter közbenjárására sem voltak hajlandóak kooperálni, ezért tűzharc tört ki, amiben egy szomáli megsebesült. A hajók most Bosaso kikötőjében vannak, további sorsuk kérdéses.

Darfúrban fegyveres banditák kifosztották az ENSZ-misszió (UNAMID) egyik házát: a biztonsági őr elmenekült, a rablók pedig kipakolták a házat. Közben politikai fronton tovább gyűrűznek az események: miközben az új amerikai követ szorosabb kapcsolatokat szeretne Szudán és országa között, kormányzati források bejelentették, hogy az országban jövő februárban általános választásokat tartanak majd - 24 év után. A dolognak több buktatója is lehet - a Beshir elnök elleni nemzetközi körözés, a dél-szudáni szeparatista törekvések, valamint az, hogy a darfúri menekültek aligha szavazhatnak majd. Ha azonban sikerül békés keretek között és tisztán lefolytatni a procedúrát, erősödhet a kormányzat legitimitása.

Megölték a ruandai mészárlás két tuszi túlélőjét az ország déli részén. A két holttestet ezután a Nyabarongo folyóba dobták - annak idején a hutuk is ezt a módszert választották a holttestek megalázására, a folyó ugyanis Etiópia felé tart, ahonnan szerintük a tuszik érkeztek (a tudósok szerint ez kamu). A tuszi túlélőket tömörítő szervezet elmondta, a gyilkosságok aggasztóak, de még ennél is aggasztóbb az, ahogy a túlélőket az országban folyamatosan stigmatizálják.

Újabb parlamenti képviselőt próbáltak megölni Szomáliában. Amir Mohamed Shaketire Mogadishuban lőttek rá az autójában, és bár megsebesült, megúszta. Az utóbbi hetekben egyre több hasonló gyilkossági kísérlet van a fővárosban, ahol a parlament ülésezik: lehet összefüggés azzal, hogy az Al-Shabaab radikális iszlamista szervezet vérdíjat tűzött ki minden egyes képviselő fejére. A legdurvább merényet múlt héten történt, amikor a belügyminisztert igyekeztek kiiktatni, ez azonban nem sikerült (lásd az akkori bejegyzést). Jó hír viszont a kormányzat számára, hogy az AU után az Arab Liga is anyagi segítséget ajánlott fel, 18 millió dollár értékben, amit a következő hat hónapban rekonstrukcióra fordíthatnak majd. A hírek szerint Sharif sejk elnök nem elégedett a felajánlással, és színfalak mögötti alkuk sorával igyekszik majd az összeget felfelé húzni.

Folytatódik a politikai harc Omar Beshir szudáni elnök körözésével kapcsolatban. Beshir most Szaud-Arábiába utazott, névleg zarándoklatra. Az elnököt ezúttal sem tartóztatták le, újabb bizonyítékát adva annak, hogy az arab világ összezárt mögötte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellenében. Közben a nap során megérkezett Khartoumba Gration tábornok, az USA új szudáni követe, akinek kiemelt feladata a darfúri krízis rendezése. Gration délre is ellátogat majd.

Ugandában a hadsereg lépett közbe, amikor a pásztorkodó Karimojong törzs olyan területre próbálta átterelni a nyájait, ahol félni lehetett a Jie törzs harcosainak támadásától. A hadsereg kordont hozott létre, és nem engedte át a csoportot, mondván, akkor mehetnek majd tovább, ha elfogyasztották a mostani területükön lévő víz- és fűkészleteket. A térséget egy gát uralja, ami biztosítja a körülményeket az állattenyésztők számára: gondot okoz azonban a vízforrások szűkössége és a Jie harcosok támadásának veszélye.

Nigériában a rendőrség szabadított ki két először az országba csalt, majd ott lefogott spanyol állampolgárt. Az akció során 4 emberrablót vettek őrizetbe, tűzharcról ezúttal nem érkezett hír. Delta államban azonban már annál inkább volt lövöldözés, amikor a katonaság egy feltételezett militáns csoporttal csapott össze Warri környékén. A csatában egy fegyveres meghalt, a katonák pedig jelentős mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak.

200 egyiptomi békefenntartó érkezett Szudánba az ott állomásozó, 12.000 embert számláló ENSZ-misszió (UNAMID) megerősítésére. Az UNAMID tervezett létszáma 19.555, feladata pedig változatlanul a darfúri menekültek helyzetének biztosítása. Az ENSZ azonban figyelmeztetett: a békefenntartók nem képesek pótolni azokat a nemzetközi segélyszervezeteket, melyeket a kormányzat kiutasított az országból, és a kompetenciák átvételére Szudán sem képes. A darfúri helyzetről Obama elnök is beszélt a napokban annak apropóján, hogy hamarosan a térségbe érkezik az amerikai megbízott, Scott Gration tábornok, akinek egyik feladata pont az NGOk körül kialakult krízishelyzet mihamarabbi megoldása.

Néhány napja csend van a Niger-deltával kapcsolatban, azonban az hogy nincsenek publicitást kapó akciók az nem jelenti azt, hogy a feszültség csökkent volna. Delta államban a fő problémát okozó Ijaw kisebbség képviselői azzal vádolják a kormányt, hogy szabotálja a békülést. Imo államban pedig egy csoport azzal fenyeget, hogy lezárja az olajkutakat, ha a kormányzat nem fizeti ki a tartozását a 13%-ból, ami az olajjövedelmekből az állami kasszát illeti. A hadsereg közben még erélyesebb fellépést igért a fegyveresek ellen - Bello tábornok, a deltában lévő közös akciócsoport (JTF) újonnan kinevezett parancsnoka felszólította a milicisták az azonnali leszerelésre, és azt igérte, fellépnek az ezen csoportok mögött lévő ex-katonákkal szemben is.

Még egy kis lépéssel közelebb került a tönkhöz Madagaszkár új elnöke, Andry Rajoelina, akinek kormányzatát az AU után a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) is felfüggesztette. A szervezet Ravalomanana elnök azonnali és feltétel nélküli visszahelyezését követelte, ennek elmaradása esetén "egyéb eszközök" felhasználását sem tartják kizártnak.

Komoly külpolitikai győzelmet aratott Omar Beshir szudáni elnök, az Arab Liga katari gyűlése ugyanis támogatásáról biztosította a nemzetközi elfogatóparancs elleni ellenállásában. Beshir ezt megelőzően egy ENSZ-ellenes beszéddel fokozta a hangulatot. A showt azonban nem ő, hanem Kaddhafi líbiai elnök lopta el, aki éles szópárbajba keveredett a szaudi királlyal, amit aztán a katari államfőnek kellett elsímítania.

Jó hír a szomáliai kormánynak, hogy az AU 1 millió dolláros támogatást jelentett be az ország biztonsági erejének kiépítését elősegítendő. Kell is a pénz, a harcok ugyanis folyamatosak. Mogadishuban ezúttal a Karan körzetben tört ki lövöldözés, aminek eredményeként 1 ember meghalt és 11 megsérült. A körzet a város egyik nyugodtabb részének számított, és először volt itt harc, mióta az új elnökhöz lojális ICU-milíciák vették át az ellenőrzését. A város egy másik körzetében is fegyverzaj volt, onnan két halottat jelentettek. Közben a városban a K4 út közelében lelőttek egy prominens politikust. Abdirahman Mohamud Jimale annó a 2007-es mogadishui klánok közti konferencia egyik szóvivője volt, és ha minden igaz, akkor kormányzati katonák lőtték le ismeretlen okokból. Délen, Baidoa közelében kormányzati csapatok az Al-Shabaab radikálisaival csaptak össze. Szokás szerint mindkét fél győzelmet jelentett, ami biztos, hogy legalább 7 halott van. Baidoa visszafoglalására a kormányzat már több offenzívát indított, és a napokban is várható volt egy újabb miután az Ahlu Sunnah Waljamaa milíciák is csatlakoztak a kormányerőkhöz. Holnap valószínűleg újabb információk lehetnek.

3000 kongói kormánykatona és mintegy 100 ENSZ-békefenntartó vonul be a Garamba nemzeti parkba, hogy ott sakkban tartsa az ugandai LRA lázadókat, akik terrorizálják a lakosságot. Az ugandai hadsereg decembertől februárig igyekezett kiirtani a Joseph Kony vezette, kegyetlenségéről híres csoportot, azonban a kinshashai kormány február során megkérte az ország erőit a távozásra. A kongói seregek most az ugandai erő által hagyott igyekeznek betölteni az ENSZ-katonák segítségével. Kony közben békét kért: ennek esélye kicsi, miután a legutóbbi béketárgyalásokat csúnyán elrontotta.

Egy rendőrségi akció kiszabadította azt a libanoni túszt, akit néhány napja raboltak el a nigériai Lagosban. A fővárosban nem gyakoriak a hasonló esetek, azonban félő hogy számuk emelkedni fog, mivel az erőszak elől a Niger-deltából ideköltöző olajmunkások magukkal vonzzák a rájuk vadászó emberrablókat is. A rendőrségi akció elég véresre sikeredett, mind a hat túszejtő meghalt.

Három nap lövöldözés után sikerült tűzszünetet kieszközölni a Hawiye törzsbeli vezetőknek Mogadishuban, Szomália fővárosában. Yaqshid negyedben a kormánypárti ICU milíciák az ellenzéki Hizbi Islamiya (Hizbul Islam) csapataival keveredtek harcba egy rendőrörs birtoklásával kapcsolatban. A 10 emberéletet követelt összecsapások végeredménye ismeretlen, a tegnapi híradások szerint a kormányellenes Hizbi-csapatoknak sikerült irányításuk alá vonni a környéket.

Katarba utazott Beshir szudáni elnök, aki az Arab Liga dohai gyűlésén vesz részt. Beshir ellen változatlanul érvényben van a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa, Katar azonban Szudánhoz hasonlóan nem ratifikálta az ICC alapszerződését, ezért nem köteles lefogni őt. Közben a találkozón Kadhafi líbiai elnök, nem mellesleg az AU elnöke is, az ICC-t "újvilági terrorizmusnak" nevezte, kihangsúlyozva, hogy az nem más, mint az újbóli gyarmatosítás egy eszköze. Mindenki sejtette, hogy Beshir elfogása nem lesz egy egyszerű kör, és nem is az.

A rendőrségnek kellett feloszlatnia az elnökpárti tüntetők gyűlését Madagaszkáron, miután balhé tört ki a Ravalomanana elnök visszatérését kívánó és a puccsista Andry Rajoelinát támogató táborok között. A rendőrség könnygázt is használt és figyelmeztető lövéseket is leadtak: 34 ember került kórházba. Ravalomanana azt kérte a híveitől, szervezzék magukat, és hétfőre általános sztrájkra szólított fel. Rajoelina, aki per pillanat a hatalom de facto birtokosa, az élelmiszerárak csökkentésével próbálja magához édesgetni a tömegeket - a kenyér ára 33%-al, a sütőolaj ára 40%-al ment le, és a közeljövőre nézve az alapélelmiszernek számító rizs árának szabályozását is kilátásba helyezte a kormányzat.

Ismét lecsapott az algériai rendőrség az országban működő iszlamista csoportokra: ezúttal 6 feltételezett terroristát lőttek le a fővárostól, Algierstől délre egy tisztító hadműveletben. Az ország április 9-én elnökválasztásokra készül, az összecsapások a Bouteflika elnök újraválasztását megakadályozni kívánó iszlamistákkal pedig folyamatosak.

Két bombatámadás rázta meg a Szomália északi részén lévő, eddig a béke oázisának számító Puntland autonóm régiót: először Garowe városában dobtak egy gránátot egy etióp étterembe (egy etióp meghalt, hárman megsérültek), majd Bosasóban robbantottak a helyi biztonsági erők (PIS) egyik bázisánál. Az utóbbi eset után a biztonságiak lövöldözésbe kezdtek, ismeretlen célpontok ellen és ismeretlen okból, a káosz miatt az áldozatok száma bizonytalan. Puntland destabilizációja az iszlamista ellenzéknek is érdeke, de a klánok közötti vetekedés is elfajult, mióta Farole elnök kormányzata felülvizsgálta az olajügyleteket - mindenki szeretne egy részt magának a tortából. Puntlanddal kapcsolatos hír az is, hogy a kalózok elengedték a német Longchamp teherhajót, amit januárban raboltak el - minden bizonnyal váltságdíj kifizetése ellenében. Közben Ahmed Sharif sejk szomáliai elnök kijelentette: szükség van az afrikai békefenntartók jelenlétére az országban, egészen addig, amig a kormányzat nem rendelkezik saját jól kiképzett biztonsági erőkkel. Sharif elhatárolódott az Al-Qaeda az országgal foglalkozó nyilatkozatától, mondván kormányzata legitim és a békére szeretne törekedni.

Újabb összecsapásokról érkezett hír Szomáliából. Mogadishuban két rivális iszlamista frakció (valószínűleg a két részre esett Hizbi Islamiya tagjairól lehet szó) esett egymásnak, az eredmény két halott és több tucat sérült. Bardhere városában a mérsékelt Ahlu Sunnah Waljamaa milíciák hajtottak végre eredményes támadást a helyi Al-Shabaab csoport ellen: megölték Elwaq körzet iszlamista vezetőjét és egy társát. Az Ahlu Sunnah közben a Bay és Bakool régióbeli csapatait összevonta Elbarde városában, ahol azok csatlakoztak a helyi kormánycsapatokhoz. Abu Ismail csapatai egy újabb Baidoa elleni kormányoffenzívában vehetnek majd részt: az előző két támadás összeomlott. Közben Uganda hivatalosan is megerősítette, hogy egy újabb zászlóaljnyi békefenntartót küldött az országba: ez 800 katonát jelent, amivel az AMISOM-misszió létszáma 3500-ra emelkedik.

Újabb jelei mutatkoznak az erőszak visszatérésének Kongóba. Kivu régióban Pinga falut terrorizálják ismét FDRL és PARECO milíciák; bár eddig nem történt támadás, a 8500 lakos pánikol a fel-feltűnedező fegyveresek miatt, és az ENSZ is osztja az aggályaikat. Közben Uélé régióban sem jobb a helyzett: itt az LRA milícia miatt kellett visszafordulni egy segélykonvojnak, és több falu is támadásokat jelentett. Az LRA a szomszédos Dél-Szudánba is átportyázik, a legutóbbi támadásukban két ember halt meg. A hónap elején úgy tűnt, Kongó, Ruanda és Uganda közös fellépése megszűntetheti az FDRL és az LRA terroruralmát, azonban a két vendéghadsereg kivonulása után sajnos megint a régi kerékvágás visszatérése fenyeget.

Szudán gyanúja egyre erősebb, hogy januárban és februárban Izrael hajtotta végre azt a két bombázást, melyek során 40, konvojban közlekedő fegyverkereskedő halt meg az egyiptomi határ közelében. Ehud Olmert miniszterelnök annó azt nyilatkozta, az ország lecsapott, ahol csak tudott, Szudánt azonban nem említette név szerint. A NY Times mindenesetre kész tényként számol be az izraeli részvételről.

A Kongóban tevékenykedő, ruandai FDRL hutu lázadó csoport kezd újra magára találni a múlt havi, "Umoja Wetu" fedőnevű hadművelet után, mely során a ruandai hadsereg kongói területen mért csapást a fegyveresekre. Miután Ruanda kivonult, az FDRL lassan visszaszivárgott Kivu régió területére, és megkezdte a leszámolást az ellenségeikkel kooperáló helyiekkel. Sőt, a csoport ma arra ragadtatta magát, hogy Ruanda területét lője egy ágyúból - a két becsapódó gránát nem okozott veszteséget emberéletben. A kongói hadsereg (FADRC) tehetetlennek tűnik, az őket támogató ENSZ-misszió (MONUC) mandátuma pedig nem terjed ki a proaktív akciókra és a FADRC helyettesítésére. A hutu lázadók megállítása rendkívül fontos lenne, az eddig az egyensúlyt fenntartó, mérsékeltebbnek tűnő tuszi CNDP-t ugyanis a kormány már leszerelte.

Ismeretlenek bombamerényletet követtek el Abdulkadir Ali Omar sejk szomáliai belügyminiszter ellen annak mogadishui otthona közelében; a támadásban a sejk csak könnyebben sérült meg, személyi titkára azonban meghalt. Sharmake miniszterelnök elítélte a támadást, ami mögött minden bizonnyal valamelyik radikális iszlamista szervezet állhat. Közben aktívak a kalózok is: 24 órán belül két teherhajó, egy görög és egy norvég is áldozatukká vált.

Szudán elnöke, a nemzetközi körözéssel szembenéző Omar Beshir négy napon belül a harmadik országot látogatja meg, erejét fitogtatva. Eritrea és Egyiptom után most Líbia volt soron, ami azért különösen pikáns, mert Kaddhafi elnök épp az AU soros elnöke is egyben. Közben napvilágra került egy tanulmány, ami szerint ha Dél-Szudán nem kap anyagi segélycsomagot a nyugattól, akkor összeomolhat. Az autonóm tartomány Beshir fő belső ellenzéke, jogait véres polgárháború során harcolta ki. És még egy januári hír, ami most került napvilágra: a hónap során ismeretlen repülők szétbombáztak egy fegyvercsempész konvojt, ami Szudánból Egyiptom felé tartott. A 30 emberrel végző támadás végrehajtását az USA tagadja, Izrael nem nyilatkozik, az utóbbi állam tűnik befutónak.

Madagaszkáron a rendőrségnek figyelmeztető lövéseket kellett leadnia, hogy feloszlassa az elűzött Marc Ravalomanana elnököt támogató 6000 fős tömeget a főváros utcáiról. Az incidens során senki nem sérült meg, a nyugtalanság azonban kitart a szigetországban.

Már tegnap is rebesgették, hogy esetleg erősítés érkezett a szomáliai AU-békefenntartókhoz (AMISOM), ma pedig már azt is tudni vélik, hogy egy ugandai zászlóaljról van szó. Az országban vita folyik arról, mi legyen a békefenntartók szerepe, és eddig úgy tűnik, azok vannak többségben, akik mihamarabbi kivonulásukat szeretnék. Kétséges azonban, hogy az AMISOM nélkül képes lenne-e a kormány ellátni Mogadishu biztosítását - ma is 5 katona halt meg a városban egy összecsapásban. Közben a hírek szerint a kormány fő ellenségének számító Al-Shabaab militáns szervezet egyre több külföldi harcossal erősödik meg: a Kismayu kikötőjébe érkező arab, afrikai és ázsiai fegyvereseket lehet, hogy Oszama bin Laden nemrég kiadott, a dzsihádot támogató kazettája motiválja. A Shabaab közben az uralma alatt lévő déli részek biztosításával bajlódik: Baidoában ma többszáz fő vonult az utcára, miután a Shabaab betiltotta a népszerű tradícionális drog, a khat használatát. Az iszlamistáknak a levegőben kellett lőni, hogy feloszlassák a tömeget, egy ember megsérült, mintegy ötvenet pedig őrizetbe vettek. A szervezet emberei délen elfogtak öt kenyait, akik illegálisan próbáltak bejutni az országba - a nairobi-i most magyarázkodni kényszerül, mit csináltak az emberei a határ rossz oldalán. És még mindig Szomália: kalózok eltérítettek egy seychelles-szigeteki jachtot az ország partjai közelében. A hajó két utasa most a kalózok túszává vált.

Legalább két (egyesek szerint három) szudáni menekült halt meg, amikor ismeretlen felgyújtották a darfúri Abuzar menekülttábort. A szél miatt a tűz gyorsan terjedt, 600 menedék égett le, ami 1500 embert érint. A JEM darfúri lázadó szervezet kormánypárti milíciákat tett felelőssé az akcióért. Legalább három ember súlyosan meg is sebesült, őket El Geneina kórházában ápolják. Beshir elnök közben Egyiptomba látogatott, bizonyítva: a nemzetközi elfogatóparancs nem tudja korlátozni őt mozgásában az arab világ országaiban.

Lassú kapcsolás Dél-Szudánból: március elején súlyos harcok törtek ki Joglei államban a Murle és Nuer törzsek között, az áldozatok számát 750-re (!) becsülik. A dolog azzal kezdődött, hogy a Lou Nuer törzs szerint a másik csoport január 2 és február 13 között többször is portyákat intézett a gulyáik ellen, megölve 50 embert és elhajtva 50.000 marhát. Ezt megbosszulva most márciusban a Lou Nuerek visszatámadtak, Pibor település környékén 453 Murle meghalt, 106 eltűnt, 20 pedig megsérült, és elhajtottak 600.000 marhát. 17 település leégett, 6000 ember maradt fedél nélkül. A térségben gyakoriak a harcok az állatok tulajdonlása felett, ilyen véres összecsapások azonban 1991 óta nem voltak. Mint hasonló törzsi összecsapások esetén gyakran, a nyugati sajtó lassan, vagy egyáltalán nem is számol be róla.

Visszatérésre készül Marc Ravalomanana madagaszkári elnök: a Szváziföldre menekült politikus most telefonon beszélt az Antananarivo utcáin összegyűlt híveinek. Andry Rajoelina önjelölt elnök elűzése nem lesz egyszerű, ugyanis mögötte áll a hadsereg. Ravalomanana azonban számíthat a nemzetközi közvélemény támogatására. A két politikus hívei összecsaptak egymással az utcákon, köveket dobálva; a balhét végül a rohamrendőrök számolták fel, könnygáz bevetésével.

Megöltek egy szudáni segélymunkást Darfúrban. A férfi egy kanadai szervezetnek dolgozott, halála oka egy szerencsétlenül alakult rablótámadás lehet. Mindenesetre gyanús az időzítés most, amikor Beshir elnök a nemzetközi közösséggel vív az ellene kiadott elfogatóparancs miatt.

Nigériában elmarad az olajipari dolgozók sztrájkja, miután a szakszervezetek megegyezésre jutottak a kormányzattal. Ez azért fontos hír, mert az országban a militáns elemek aktivitása miatt máris 1,78 millió barrelre esett a napi kitermelés a két évvel ezelőtti 2,6 millióról. A Shell szárazföldi telephelyeinek termelése például 300 ezer hordóra esett a korábbi millióról, a válság miatt pedig 1800 embert el is kellett bocsájtani. Közben a fővárosban, Lagosban motorcsónakos fegyveresek elraboltak egy libanoni építőmunkást, társa sikeresen elszökött. A hasonló akciók a Niger-deltában megszokottak, a főváros viszont eddig aránylag biztos helynek számított, sok külföldi olajmunkás pont ezért ide települt át.

Átfogó békeszerződést írt alá a kongói kormány a Kivu régióban tevénykedő fegyveres csoportokkal, köztük a tuszi CNDP-vel. A gomai békeszerződés fontos lépés lehet a térség rendeződése irányában. Nincs az aláírók között azonban a hutu FDRL, aminek maradványai szépen lassan szivárognak vissza a régióba. Közben a kormányzat finom kritikát kapott Ugandától, akik nehezményezik, hogy nem folytathatták hadműveletüket az LRA csoport ellen az ország területén, mégpedig a kongói belpolitikai elvárások miatt. Az ugandai nyilatkozat azonban tényleg finom, mindössze azért jelentős, mert azt mutatja, hogy úgy érzik, nem végezték el a munkát - azaz az LRA-ról még hallani fogunk (sajnos).

Szomáliában folytatódik Inda'ade hadúr és Aweys sejk párbaja a Hizbi Islam fegyveres szervezet irányításáért. A dolog kimenetele azért érdekes, mert ez a csoport az egyik fő kormányellenes erő az országban, és nem mindegy, hogy melyik frakció irányíthatja majd - Inda'ade talán mérsékeltebb ebben az esetben, a jelenlegi elnök fegyvertársa volt. Közben iszlamista városvezetést nevezett ki az Al-Shabaab Baidoa városában. A város sokáig a kormányzat erődje volt, az év elején esett el.

Nagy bajba keverte magát Szomália frissen kinevezett külügyminisztere, amikor múlt héten azt nyilatkozta: országa kérne az AU-békefenntartók létszámának megnövelését, valamint esetleg az AMISOM ENSZ-misszióvá való felfejlesztését is. Azóta törzs vezetők (lásd tegnap), az információs miniszter, Puntland régió, sőt még a miniszterelnök is szembeszállt a kijelentéssel, mondván, a külföldi csapatok jelenléte ellentétes az iszlám törvénnyel, és ezért 120 napon belül kérik a kivonulásukat. Közben az eddig konszolidálódni látszó, ám bévül megosztott Hizbi Islamiya fegyveres csoporton belül a radikálisok átvették az uralmat, elcsapták az eddigi vezetőt és az AMISOM-ellenes kijelentéseket tevő Hassan Amey sejket nevezték ki a helyére. A Hizbi csapatai Bakool régióban máris szent sírokat romboltak le, ezzel provokálva az ottani legfőbb riválisuknak számító mérsékelt, szufi Ahlu Sunnah milíciákat. És még mindig Szomália: 2 ember meghalt, legalább 5 pedig megsebesült, amikor az északi Puntland autonóm régióban zavargások törtek ki egy ismert sejk letartóztatása. Osman sejket Bosasóban vették őrizetbe, az utcára vonuló hívei akkor sérültek meg, amikor a kődobálásra a rendőrök éles lőszerrel válaszoltak.

Nigéria Delta államában sikerről számolhatott be a hadsereg (JTF), miután megtámadták és elfoglalták Kingsley Opuye bandavezér csapatának bázisát Abiteye környékén. A katonák rajtaütöttek a fegyvereseken, akik rövid tűzharc után eliszkoltak, gazdag zsákmányt hagyva a hadseregnek. Opuye emberei az olajvonalak ellen hajtottak végre támadásokat - eddig. Ez a siker azonban csekélységnek tűnik annak fényében, hogy szerdán elkezdődhet az olajipari szakszervezetek sztrájkja.

Sikerült feloldani a veterán katonák körül kialakult krízist a szudáni Nimule városában (lásd itt), miután Salva Kiir dél-szudáni elnök személyesen érkezett a helyszínre. A gépjárműforgalom az ugandai átkelőnél immár mindkét irányban folyamatos.

Eritreába látogatott Omar Beshir szudáni elnök, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Eritreára azonban ez a parancs nem érvényes, mert nem ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapokmányát. Beshir pedig utazik, amíg van hová: előfordulhat, hogy a hó végi katari Arab Liga értekezlet már nem fog összejönni.