afrika harcban

Három fronton is offenzívába kezdett a szomáliai kormányzat az ország déli részét uraló iszlamista lázadók ellen. A központi részen elért sikerekről korábban már beszámoltunk. Délen, Gedo tartományban a kormányhadsereg az Ahlu Sunnah Waljamaa milíciák által is támogatott oszlopa elfoglalta a fontos Luq városát, ahonnan az azt eddig uraló Hizbul Islam radikális fegyveresei lövés nélkül távoztak. Külön érdekesség, hogy etióp katonák is a győztes csoport részét képezték - Etiópia hivatalos bejelentése vagy kommentára nélkül. Valamivel északabbra, Hiiraan tartományban Bulo Burte városra támadt a hadsereg egyik oszlopa, a harc kimenetele eddig ismeretlen. A Sharif Ahmed sejk vezette kormány politikailag is igyekszik stabilizálni pozícióit és kiterjeszteni lehetőségeit. A tradícionálisan kormánybarát, északi szakadár Puntland autonóm tartománnyal való egyezkedés mellett a kormánynak sikerült átverekednie a parlamenten a statárium (katonai jog) bevezetését az ország területén, valószínűleg egy átfogó offenzíva előjeleként. A fejleményekről folyamatosan beszámolunk.

Tűzharc tört ki katonák és gerillák közt Nigéria Rivers államában, egy katona megsebesült. Mind a hadsereg, mind a MEND nevű lázadó csoport egymásra mutogat a Sama településen történt incidenssel kapcsolatban: nem is ez a lényeg, hanem hogy a tűzszünet a két fél között ennek ellenére is kitart. Közben kacsának bizonyult a hír, miszerint megkezdődött a katonaság kivonása a dél-nigériai Warri körzetéből. A katonák kivonása a MEND egyik követelése a kormánnyal való békekötéssel kapcsolatban, a hadsereg azonban cáfolta emberei távozását a körzetből, mondván emberei maradnak, amíg a helyzet nem "normalizálódik". Nem éppen a normalizációt szolgálta viszont a hadsereg jelenléte Anambra államban: Onitsha városába 6 ember meghalt, 15 megsérült amikor a helyi rendőrség egy akciócsoportja gerillának nézte a hadsereg egy harccsoportját, és tüzet nyitott rájuk. A katonák viszonozták a tüzet, az áldozatok többsége pedig a kereszttűzben maradt civilek közül került ki - teljesen felesleges áldozatokról beszélünk.

Szerződés aláírásával erősítette meg a 2005-ös szudáni békeszerződést (CPA) annak két akkori résztvevője. A mostani "akciótervet" Gration amerikai különmegbízott hozta tető alá, benne az északi és a déli kormánypárt olyan kérdésekről egyezett meg, amelyek kiegészítik a békeszerződésben meghatározott folyamatot. Dél-Szudán 2011-ben népszavazásra készül: akkor válik el, autonóm régióként, vagy külön országként folytatja majd a terület.

Merényletet élt túl az eritreai elnök. Issaias Afewerki autójára Asmarában lőtt rá egy magányos merénylő, akit később a kialakuló tűzharc során a testőrség lelőtt. Afewerki sérülések nélkül került ki az incidensből, bár a beszámolók szerint meglehetősen megrázta őt az eset. Az elnököt sűrűn kritizálják belföldön és külföldön egyaránt, főként az emberi jogok tiprásával, valamint a nemzetközi terrorizmus finanszírozásával vádolva őt. A mostani merénylő szándékai nem tiszták, az biztos, hogy egy egykori katonatisztről van szó.

Törzsi milíciák közti harcról számoltak be a hírügynökségek Dél-Szudán Unity államából. A harcban mintegy 300-350 fegyveres vesz részt Mayom környékén, az egyik fél a Nuer törzscsoport egyik része. Az információ eddig szegényes, valószínűleg halottak soráról kell majd beszámolnom, ha beérkeznek az újabb hírek.

Kijelölte az új választások időpontjáit a katonai junta Guinea-Conakryban: 2010. január 31. Moussa Dadis Camara kapitány és emberei decemberben vették át a hatalmat, Conté elnök halála után: nem kizárt, hogy Camara a korrupció elleni harcban szerzett népszerűségét politikai tökévé képes változtatni majd.

Lendületben maradtak a kormánypárti csapatok Szomáliában: az Ahlu Sunnah Waljamaa-milíciák ezúttal a Galgaduud régióbeli Wabho városát vették vissza az Al-Shabaab radikális fegyvereseitől, tűzpárbaj után. És egy apróság az "ínyenceknek": az ASW Gedo-régióbeli csapatainak ismét részét képezik a Barre Hiraale hadúrhoz hű, jubaföldi klánmilíciák. Ők hol lehettek eddig, Etiópiában?

Az Al-Qaeda észak-afrikai szárnya (AQIM) magára vállalta a felelősséget az augusztus 8-adikai mauritániai öngyilkos merénylettel kapcsolatban. Akkor három ember megsérült, köztük két francia rendőr, amikor Franciaország nuakchotti nagykövetsége előtt egy férfi felrobbantotta magát. A támadást a "keresztesek elleni bosszúként"  értékelte az AQIM a weben közzétett kommünikéje.

Ahogy arról néhány napja beszámoltunk, a szomáliai kormány a délnyugati Gedo régió visszavételére készül. A hadművelet úgy tűnik, hogy meg is kezdődött: a kormánybarát Ahlu Sunnah Waljamaa (ASW) milíciák benyomultak Balad Hawo városába, átvéve az uralmat az onnan kivonuló iszlamista Al-Shabaab embereitől. A milicisták most Luq városhoz közelítenek, ott a Hizbul Islam nevű radikális szervezet embereinél van a gyeplő, ezért fegyveres összecsapás várható. Az iszlamisták komolyan veszik a fenyegetést: a régióban fekvő, stratégiai fontosságú Bardhere nagyvárosban máris kijárási tilalmat rendeltek el. Az ASW és az Al-Shabaab az ország központi részén is összecsapott egymással: a hetek óta intenzív harcokat látó Galgaduud régió Galad városában ez előbbi csoport emberei kerekedtek felül, a halottak számát 65-re teszik, bár ez túlzó lehet. Hetek óta először a kormányzat erősebbnek tűnik kihívóinál: jól mutatja ezt az is, hogy 55 egykori Hizbul-milicista állt át az oldalukra Hiiraan régióban (eddig inkább fordított átállásokról számolhattunk be). Az erőszakhullám persze folytatódik, főként a fővárosban. Mogadishuban öt ember meghalt, 20 megsebesült, amikor egy a lázadók által kilőtt és a kikötőt célzó lövedék célt tévesztett és egy lakónegyedbe csapódott be. A hadsereg egy járművét aknával próbálták felrobbantani: egy katona meghalt, egy fiatal fiú pedig megsebesült. Bakol régióban a WFP (World Food Program) segélyszervezet bázisát 10 fegyveres támadta meg, a biztonsági őrök azonban visszaverték őket, 3 támadó meghalt.

Miközben a fegyveres csoportok közti vádaskodás ellenére fokozatosan halad előre a nigériai amnesztiaprogram (legutóbb egy 100 fős gerillacsoport adta fel magát, egy bizonyos Soboma George vezetésével), egy új csoport veszélyezteti az ország belső békéjét. Az Urhobo Revolutionary Army (URA) nevű szervezet a Niger-deltában élő Urhobo etnikai csoport jogaiért küzd, és az eddig is létező Ijaw ellenálló csoportok (MEND, Camp 5, NDPVF) szövetségesének tekinti magát. Az URA vállalta magára azt a múlt heti merényletet a Shell egyik létesítménye ellen, ami az egész ország energiaellátását veszélybe sodorta, és további támadásokkal fenyegetett. Ez komoly problémát jelenthet a kormánynak, és felvillantja a nagy déli etnikai csoportok (Ijaw, Igbo, Urhobo) szeparatista törekvéseinek egy új fázisba való átlépésének lehetőségét is.

Megkezdődött az ország északi részén lévő gerillák leszerelése a Közép-Afrikai Köztársaságban. Öt fegyveres csoport decemberben írt alá békeszerződést a kormánnyal, most megkezdődhet a 6 és 10 ezer közé becsült létszámú tagságuk lefegyverzése és integrációja. Az első fázisban, amely egy hónapig tart majd, a kormányzati emberek a terepen próbálják majd felmérni a helyzetet és listázni a gerillákat. A teljes folyamat előreláthatóan 3 évet (36 hónapot) vesz majd igénybe. A leszerelés azonban nem teljes: egyes csoportok, mint a CPJP, nem vesznek részt benne, és továbbra is a fegyveres ellenállás útját választják az érdekérvényesítésre.

Egy nagy iszlamista létesítményre csapott le a nigériai hadsereg az ország északnyugati Niger szövetségi államában (nem azonos Niger országgal!). A Darul Islam szekta Mokwa településen tartott fent egy nagyobb, egyes források szerint 4000 fő által lakott telephelyet, ahonnan most 1500 felfegyverzett rendőr (!) 600 szektatagot cibált ki, és kísért át egy kormányzati létesítménybe. Az akció oka egyértelmű: néhány hete a Boko Haram nevű iszlamista szekta lángba borította az ország északi részét, a halottak számát az akkori harcokban most 800-1000 köré teszik. Niger állam pont ezért hívta be a szövetségi rendőrséget, nem bízott a nagy létszámú és a területén tevékenykedő szekta szándékaiban. Malam Bashiru Abdullahi Sulaiman szektavezető azonban kijelentette: a csoport 16 éve azért alakult, hogy az "átlagemberektől" teljesen elkülönülve, tiszta módon tudják gyakorolni vallásukat. Sulaiman külön kitért arra, hogy emberei nem szándékoztak és -nak a Boko Haramhoz hasonló lázadást szítani, békések. A riportok egyébként kiemelik, hogy a rendőrség fellépése is békés volt, azt azonban nem tudni, hogy a kikérdezések befejeztével mi lesz a 600 ember sorsa, netán "simán" visszaengedik őket a telepükre, vagy így is számíthatnak korlátozásokra?

16 ember halt meg a kongói Észak-Kivu tartomány egyik eldugott falujában, Mpamában szerdán, amikor felfegyverzett lázadók támadtak rájuk (talán az FDRL emberei, a híradásokból nem derült ki). A kongói hadsereg (FADRC) katonái későn érkeztek a helyszínre, most azonban legalább az ENSZ kéksisakosai a faluban vannak, hogy segédkezzenek a helyreállítási munkálatokkal.

Bomba robbant a közép-szomáliai Herale egyik Korán-iskolájában, 10 gyerek megsérült, köztük hárman súlyosan. Herale a mérsékelt és radikális iszlamisták által is birtokolni kívánt Galgaduud tartományban fekszik; ez a támadás ez utóbbiak, azaz az Al-Shabaab bosszúja lehet a héten a szufi Ahlu Sunnah Waljamaa csoporttól elszenvedett vereségeikért Elder városában (lásd tegnap és korábban).

Kemény harcba bonyolódott a Szomália középső részén fekvő Galgaduud tartomány Elder faluban a radikális iszlamista (vahhabi) Al-Shabaab és a mérsékelt iszlamista (szufi) Ahlu Sunnah Waljamaa (ASW) milícia. A kormánybarát szufik néhány napja foglalták el a körzetet, ahol a radikálisok most ellentámadást kíséreltek meg: a beszámolók szerint legalább 30 harcos halt meg, főként a támadók közül, és végül az ASW kerekedett felül, bár a Shabaab ezt tagadja. Galgaduud nagy része a szufik kezén van, a Shabaab csak egy körzetben tudta megtartani állásait. Közben bosszút fogadtak a szomáliai kalózok egykori egyiptomi foglyaik ellen. A 34 halász még áprilisban esett fogságba, csütörtökön azonban felülkerekedtek foglyultartóikon, kettőt megöltek, a többieket magukkal hurcolták és két hajóban a víz felé vették az irányt. A kalózok azt mondják, most 7 társuk holttestét találták meg a vízben: az egyiptomiak végeztek velük. A fegyveresek nyilvánvalóvá tették: bár eddig a megszokottnál jobban bántak az egyiptomi legénységgel, ha újra a kezük közé kerülnek, nem kerülik el a sorsukat.

Egy rendőr meghalt, két civil megsérült Algériában, amikor bomba robbant az északi Tigzirt város strandját felügyelő őrbódénál. A település az iszlamista lázadás egyik központja, Tizi Ozou környékén fekszik; az akció jól illeszkedik az utóbbi évek alacsony intenzitású terrorhullámának ívébe.

Az ugandai LRA lázadók öt emberét, köztük egy tisztet fogott el az ugandai hadsereg Közép-Afrika területén. A délkeleti Obo város környékén a határ kongói és középafrikai oldalán is jelentős mennyiségű LRA-támadást jegyeztek fel; nem véletlen, hogy Kongóból immár 1500 ember menekült biztonságot remélve a túloldalra. Uganda a gerillák nyomában jár, embereinek "mandátumot" adott a határátlépésre is. Az elfogott fegyveresek most Kampalában állhatnak majd bíróság elé.

Nagy formátumú gerilla fogadta el a nigériai kormány amnesztiaajánlatát: Soboma George a legnagyobb ellenálló szövetség, a MEND egyik csoportjának parancsnoka volt, és most 23 emberével és fegyverekkel együtt adta fel magát Port Harcourtban. Soboma reményét fejezte ki, hogy a kormányzat állja a szavát, és a fegyverletételért cserébe valódi amnesztia jár majd. Szabadult az az 5 litván tengerész is, akiket 9 napja raboltak el az ország déli vizein fegyveresek. Ezeket a mikrószintű kormányzati győzelmeket azonban egy óriási "incidens" szinte teljesen letörölte a szinről. Fegyveresek ugyanis felrobbantották a Shell egyik gázművét Delta államban. Az Utorogu létesítmény az ország energiaellátásában kiemelten fontos szerepet játszik, az eddigi 2400 megawatt teljesítményből 1000 (!) a Shell gázán alapszik. Szakértők figyelmeztettek, hogy akár hosszabb és teljes áramkiesés is bekövetkezhet. Még senki nem vállalta magára az akciót, ha azonban kiderülne, hogy a MEND vagy valamely hozzá közel álló csoport követte el, az a tűzszünet végét, de akár az amnesztiaprogram teljes összeomlását is jelentheti. Közben az ország a néhány hete szétvert Boko Haram iszlamista szekta újjáéledésével is szembe kell, hogy nézzen: annak új vezetője, Sanni Umaru molla robbantásos merényletekkel fenyegetőzik. Aki kiváncsi a megszokott dzsihádista fordulatokra, ezúttal nigériai verzióban, itt olvashatja el az új kiáltványt.

A szomáliai Mogadishu Medina körzetében két civil meghalt, további négy pedig megsebesült, amikor iszlamista lázadók lőni kezdték a kormánycsapatok állásait. Az Al-Shabaab lázadók aktívak voltak a központi régióban is: elfogtak egy kormányzati fegyverszállítmányt. Nyilatkozatuk szerint a fegyvereket egymással ellenséges klánok felfegyverzésére szánták a békefenntartók (!), hogy ezzel destabilizálják az országot. Hát persze.

Változatlanul komoly fejfájást jelenteken a Közép-Afrika dzsungeleiben bújkáló LRA lázadók. Kongó mellett a Közép-Afrikai-Köztársaság és Dél-Szudán is célkeresztben van. Előbbi helyen egy támadássorozatuk miatt 2000 embernek kellett elhagynia otthonát, utóbbi helyen Ezo környékén 3 ember meghalt, 40 megsebesült és mintegy 40.000 ember menekült el (!) a gerillák miatt. A lázadók eredetileg ugandaiak, ironikus módon pont ezt az országot azonban az utóbbi hónapokban megkímélik, nem kis mértékben a kemény katonai fellépés miatt. Uganda most is fogadkozik: az LRA-t nem engedik vissza a határokon belülre. Amíg azonban a fegyveresek számára olyan könnyen elérhető célpontok vannak, mint az elszegényedett kongói-szudáni-középafrikai határvidék települései, nincs is szükségük az egykori ugandai "vadászterületükre".

Klánok közti harc tört ki a már napok óta forrongó (lásd pl tegnapi bejegyzés), a Szomália északi részén lévő Puntland autonóm tartomány déli csücskében fekvő Galkayo városban. A két állig felfegyverzett csoport harcában két ember meghalt, három megsebesült, a város pedig gyakorlatilag leállt. Kevésbé meglepő, hogy Mogadishuban is fegyveres incidensek voltak: Dherkenley körzetben kormánykatonák és iszlamista lázadók összecsapása során két civil meghalt, 4 további pedig megsebesült. A város egy másik pontján viszont kormánykatonák harcoltak egymással egy kulcsfontosságú kereszteződés birtoklásáért. Abdi Qeybiid rendőrfőparancsnok és Abdifatah Shaweye helyettes polgármester milíciái nem kímélték egymást: négy katona meghalt, 20 ember, köztük civilek pedig megsebesült. Ez az incidens jól mutatja a szomáliai hadsereg reális helyzetét: koherens szervezet helyett még mindig hadurakhoz kötődő milíciák sorából áll.

Diplomáciai bonyodalom alakult ki Malawi és Mozambik között miután ez utóbbi ország egy határmenti rendőrőrsét fegyveresek támadták meg és égették fel, a lőszerekkel együtt. A bonyodalmat az okozza, hogy a könnygázt is használó támadók a malawi rendőrség egyenruháját viselték. A két kormány között egyébként jó a kapcsolat. Mutharika malawi elnök, aki ráadásul épp Mozambikban volt az incidens idején gyors kivizsgálást ígért de már előzőleg leszögezte: semmiképpen nem lehetett szó hivatalos akcióról. Ha kiderül mi áll az ügy hátterében, visszatérek rá.

Kongóban elfogták a ruandai népirtás egy gyanúsítottját. Gregorie Ndahimanát mintegy 2000 tuszi meggyilkolásában való részvétellel gyanúsítják, és eddig a hutu FDRL milíciák sorában "bújkált" kongói területen. Ndahimanát nem harcban kapták el, hanem egy "civil rajtaütés" során, valószínűleg valaki felismerhette és feladta a helyi hatóságoknál. A férfire most kiadatás és per várhat: bonyodalmat csak az jelenthetne, ha Kongó cserébe a ruandaiak által elfogott Nkunda tábornok kiadatását kérné.

Egyre erősebben kezd begyűrűzni a gazdasági krízis Afrikába is. Jó iskolapéldája ennek a Közép-Afrikai Köztársaság, amelynek egyébként is rossz helyzetét (az ország az ENSZ fejlettségi indexében - HDI - 179-ből a 178adik helyet foglalja el...) a válság még rosszabbra fordította. Ahogy az ENSZ ezen kiváló cikke jelzi, az ország gazdasága főleg fa- és gyémántexporton alapul, azonban a kereslet nagy mértékben csökkent (a gyémánt esetében egy év alatt 80%-al!), ami az elszegényedés elmélyedését, alultápláltságot (a gyermekek 7% súlyosan alultáplált) és feszültségeket hozott, ráadásul pont az országnak azon déli részében, ami a gazdaságtól nagyjából elvágott, Szudán és Csád felé orientálódó, gazdasági kapcsolatait ott intéző északi provinciákkal ellentétben eddig békés volt (északon már eddigis lázadások sora feszítette szét az államiságot). Mindennek a tetejébe a Nyugat romló gazdasági helyzete miatt a beérkező segély mennyisége is esik - a 2008-as 310 millió dollár 2009-ben már csak 250 millió volt. Ez a jórészt erre támaszkodó állami szolgáltatások leépítését hozhatja maga után. A szerző rámutat: az utóbbi évek próbálkozásait, hogy segélyek segítségével talpra állítsák az országot, könnyedén elmoshatja a válság, maga alá temetve az országban a rászorulók ezreit.

Tűzharc volt a szomáliai Mogadishu Hodan körzetében, 2 kormánykatona meghalt, 2 civil pedig megsérült. Ennél meglepőbb hír, hogy a puntlandi Galkayo városában ismeretlen fegyveresek lelőttek 5 vallási méltóságot, köztük négy pakisztánit. A férfiak a Tabliq szektához tartoztak, és épp egy mecsetbe tartottak. Galkayo, ahol mint arról beszámoltam tegnap kijárási tilalmat vezettek be, egyre több incidens színhelye az utóbbi időben. Szakértők arra figyelmeztetnek, egész Puntlandra destabilizáció vár, ha a kormányzat nem változtat a mostanában használt diktatórikus politikai kurzusán. És a végére a jó hír: szabadult 4 segélymunkás és 2 pilótájuk, akiket még 9 hónapja raboltak el a központi részen fekvő Dhusamareb repterén. A körülmények ismeretlenek, az ENSZ pedig természetesen üdvözölte a történteket.

Legalább 30 ember meghalt egy törzsi összecsapásban Dél-Szudán Warrap államában. Tonj környékén a Dinka csoport két klánja, a Luach és az Awan esett egymásnak, méghozzá mint általában, szarvasmarhák és legelők miatt. A támadást végrehajtó Luachok a véres áldozatok mellett 15 nőt és gyermeket el is hurcoltak. A dél-szudáni hadsereg, az SPLA egy egységet vezényelt az érintett területre, és ENSZ-katonák érkezése is várható. Dél-Szudán az utóbbi hónapokban nagyon volatilis, egymást érik a törzsi csaták sőt a népirtások is. Van aki úgy véli: a szituáció lassan a darfúrinál is kezd rosszabbá válni.

Szórványos harc után átvette az uralmat a szomáliai központi Galgaduud tartományában fekvő Elder falu felett a kormánybarát, mérsékelt Ahlu Sunnah Waljamaa milícia. A szufi szervezet a radikális Al-Shabaab embereit űzte ki a településről. A szufi milícia változatlanul a kormány egyik legbiztosabb bázisa: a központi fronton elért eredményeik az AMISOM-békefenntartók akciói mellett a kormányoldal talán egyedüli igazi sikerei az utóbbi hónapokban.

Fontos lépésnek tűnik Zimbabwe megbékélésének folyamatában, hogy a napokban a hadsereg vezető tábornokai hajlandóak voltak nyilvánosan szalutálni Morgan Tsangvirai miniszterelnöknek. Ez azért ilyen nagy esemény, mert a tavalyi hatalmi harc során a tábornokok kijelentették, ők Mugabe elnök mögött állnak, és semmiképpen nem szalutálnak Tsangvirainak, kiegyezés ide vagy oda. Ez a mostani fordulat azt mutatja, immár a hadsereg vezető köreiben is hisznek az eleinte reménytelennek tűnő hatalommegosztásban. Hogy ez Mugabe erővesztése, Tsangvirai "felpuhulása", vagy esetleg a tényleges hatalommegosztás miatt van, innen nehéz megmondani.

Miközben a nigériai Niger-delta militáns csoportjai között egyre erősebb az ideológiai harc azzal kapcsolatban, érdemes-e elfogadni a kormányzat által felkínált amnesztiatervezetet, mindkét szembenálló fél elhatározottságát a béke mellett próbára tette egy-egy incidens. Delta államban rablótámadás ért egy hajót, az elkövetők megöltek egy őrt, másokat megsebesítettek. A fegyveresek a hatóságok szerint a gerillák tömegét adó Ijaw népcsoporthoz tartoztak. Bayelsa államban viszont egy gerillavezér halt meg: a Kitikata néven futó férfi még múlt csütörtökön sérült meg egy tűzharcban, kórházi kezelés híján pedig belehalt sérüléseibe. Mindkét fél a tűzszünet megsértéséről beszél, ám az eddig úgy tűnik, kitart. Az amnesztiaprogram sorsa végül a MEND szervezet (nem)csatlakozásán múlhat, eddig azonban nem látszik, hogy a csoport és a kormány képes lenne megegyezésre.

Ismét merényletet hajtottak végre a szomáliai Mogadishuban: a Wabheri körzetben történt robbantásban három ember meghalt, négy megsebesült, a halottak közt van két rendőr is. Közben kijárási tilalmat rendelt el a Puntland autonóm régió Galkayo városában, ahol néhány napja lelőtték Warsame Abdi információs minisztert. Puntland komolyan veszi az esetet: az autonómia kikiáltása, 1998 óta nem fordult elő, hogy az ország ezen nyugodt részén ilyen történt volna. A tetteseket most gőzerővel keresik.

Öt napos intenzív tárgyalás után végre sikerült megegyezni Madagaszkár négy fő pártjának átmeneti kormány felállításáról és új választások lebonyolításáról 2010-ben. Mint ismeretes, az országban Andry Rajoelina vezetésével puccs történt Marc Ravalomanana elnök ellen, aki az afrikai szárazföldre menekült. A feleket most Joaqim Chissano egykori mozambiki elnök tudta asztalhoz ültetni. A sikerek ellenére egy nagy feladat még hátravan, ez pedig az új kormány posztjainak elosztása a négy fél között.

A kormánykatonák erőszakosságára hívta fel a figyelmet a szomáliai sajtó több cikke is a napokban. Beledweyne városában két civil sérült meg, egyikük kritikusan, amikor az éjjel gépkocsijukkal megpróbáltak átjutni a városközponton. A városban az öngyilkos merényletek miatt kijárási tilalom van érvényben, nem csoda hát, hogy a katonák tüzet nyitottak a járműre - abban azonban nem (potenciális) merénylők ültek. Pech. Bakol régió Yeed nevű falujában törzsi elöljáróknak kellett közbelépniük egy híres üzletember szabadon bocsájtásának érdekében, akit a hadsereg vett őrizetbe. A helyiek szerint ártatlan férfi végül szabadult, az eset azonban így is kritikus hangvételű hozzászólásokat provokált ki. Gedo régió Dolow városából pedig arról érkezett hír, hogy etióp és szomáliai katonák szervezkednek a régió "destabilizációja" érdekében - a határmenti városban többször volt már példa hasonló erőösszevonásokra, akkor rendre rövid és eredménytelen offenzívák következtek. A hadsereg idegessége némileg érthető: a merényletek mindennaposak, és kemény áldozatokat követelnek. Legutóbb a fővárost, Mogadishut sújtotta hasonló eset: a kormánykatonák egy járművét megcélzó akna végül két szerencsétlen civillel végzett, a járműben nem esett kár.

Az USA szudáni különmegbízottjának, Scott Grationnek a visszahívását követeli a darfúri JEM lázadó szövetség vezetője, Khalil Ibrahim. A vezetőnek az nem tetszik, hogy Gration a szudáni kormánnyal szembeni szankciók enyhítését vagy visszavonását javasolta. Ibrahim a khartoumi kormány érdekeinek kiszolgálójának nevezte a megbízottat, és elutasította a javaslatot - más kérdés, hogy a szakciók nem állították meg a vérontást, ellenben a darfúri népeket is, sőt leginkább őket sújtották. Több forrás is opportunistának nevezte a JEM vezetőjének nyilatkozatát, rámutatva: Ibrahim a szenvedésből igyekszik politikai tőkét kovácsolni.

Az országban lappangó ellentéteket hozott felszínre a tanzániai miniszterelnök egy mondata. Mizengo Pinda egy kérdésre válaszolva elmondta, örülne ha az országban csak egy kormányzat, egy állam létezne. A politikai rendszer ugyanis a történelmi hagyományok miatt kétosztatú: a központi mellett létezik egy különálló, autonóm zanzibári kormányzat is. Az ország 1964-es létrejöttekor ugyanis az a döntés született, hogy a Tanganyikába beolvadó, ám autonóm egységként működő Zanzibár saját intézményeket kap. Tanganyika nem kapott ilyeneket - a közös tanzániai szervekben ugyanis akkora túlsúlya van a Zanzibár szigetnél többtízszer nagyobb földterületnek, hogy felesleges vízfejnek tűnne. Pinda most a zanzibári szervezetet kezdte ki: érvelése egyaránt gazdasági és államszemléleti. Pont ez utóbbi ok miatt alakult ki erős ellenállás a miniszterelnökkel szemben: a zanzibáriak ugyanis attól félnek, autonóm politikai képviseletük megszüntetése miatt be- és elolvadás lenne a sorsuk a tanzániai embertömegben.

Komoly ceremónia keretén belül 32 fegyveres csoport vezetője fogadta el a kormányzat amnesztiaajánlatát Nigériában. Az Abujában megrendezett ceremónia keretén belül Yar'Adua elnök fogadta a gerillákat, és örömét fejezte ki, hogy egyre több fiatalt sikerül visszacsábítani a "bozótból". A megtérőket képviselő "Boyloaf tábornok" nevű lázadóvezér azonban rámutatott: a fegyveresek valós problémára reagáltak, a Niger-delta népeinek szenvedésére, amit a kormányzat még mindig nem oldott meg. A valós cél pedig ez kell hogy legyen: amíg nyomor és kiegyensúlyozatlanság jellemzi a déli viszonyokat, minden leszerelt gerilla helyére újak fognak beállni népük jogaiért harcolva.

Újabb LRA-támadásokat jelentettek Közép-Afrikából. Az ugandai lázadók akciója nyomán mintegy 1000 embernek kellett elmenekülnie Gouberé és Ligoua településekről, ők most a közeli Obóban kerültek elszállásolásra. Áldozatokról nem érkezett hír.

Néhány nap szünet után ismét kemény harcok a szomáliai Mogadishuban: az iszlamisták fészkének számító Bakara piac közelében kitört tűzharc után valaki (nyilván a kormánykatonák) tüzérsége lőni kezdte a piac területét, legalább 10 ember meghalt, 12 pedig megsebesült. Az áldozatok többsége "természetesen" civil. Harc volt a békésnek számító Mudug régióban is: Harardere városában két klánmilícia esett egymásnak. A halottak számáról nincs információ, a helyi önkormányzat vezetője azonban figyelmeztetett: a harcnak valószínűleg nincs vége, a két klán hamarosan újra egymásnak feszülhet.

"Történelmi találkozó" zajlott le a kongó(-kinshasha)i Goma mellett a kongói és a ruandai elnökök között. Joseph Kabila és Paul Kagame találkozójának az adja meg a jelentőségét, hogy a két ország között 13 éve nem zajlott le hasonló esemény - akkor az első kongói háború miatt szakadt meg a kapcsolat. A kongói elnök akkor a mostani elnök apja, Laurent-Desiré Kabila volt, a tuszi nemzetiségű Kagame pedig már akkor Ruanda "árnyékelnökként" működő alelnöke volt a hutu Pasteur Bizimungu vezetése alatt. A két ország további gazdasági és katonai kooperációban egyezett meg - feltétlenül jó hír a lassan stabilizálódni látszó közép-afrikai régió szempontjából. A találkozó egyébként közvetlenül a két ország határán, de 200 méterre a kongói területen történt.

Megkezdődött a nigériai Niger-delta lázadói számára felkínált amnesztiacsomag gyakorlati felhasználása, miután hat fegyveres feladta magát Port Harcourt egyik rendőrállomásán, a fegyvereikkel együtt. A huszas éveikben járó férfiakra most átképzés vár. Nigéria reményei szerint akár 10.000 gerilla is elfogadhatja ajánlatukat, aggodalomra ad azonban okot, hogy eddig két nap alatt mindössze hatan éltek a lehetőséggel. Közben a rendőrség lecsapott Alhaji Dokubo-Asari egykori lázadóvezér, az NDPVF nevű leszerelt szervezet egykori vezetőjének egy feltételezett fegyverraktárára, ahol 26 kalasnyikovot zsákmányoltak. Az akció egy magas rangú informátor bejelentése után zajlott le, aki szerint Asari egy Igbo-Ijaw etnikai koalíció létrehozására és a Niger-delta háborúban való önállósítására készül, ezért 4000 gépfegyvert és egyéb felszerelést hozott az országba. A hír felfújtnak tűnik, azonban még ha csak töredékeiben is igaz, a kormány "kénytelen lesz" letartóztatni a déli gerillák körében legendás vezért, ami komoly veszélybe sodorhatja az egész amnesztiaprogram sorsát.

Kormányellenes kirohanást intézett a sajtó képviselőihez az egyik jelentős szomáliai vallási szervezet. Az Islamic Council of Amal szerint a kormányerő etióp és külföldi (értsd: ugandai és burundii békefenntartók) segítségével az ország déli részének visszafoglalására készül, hogy aztán Etiópiának játszhassa át azt. Az ilyen és efféle vádak 2007-ben komoly port kavartak és számos embert irányítottak az iszlamista szervezetek zászlója alá: más kérdés, 2009-ben mennyire lehet ezt komolyan venni.

Egyre több támadás éri a sajtóban a nigériai hadsereg az iszlamista Boko Haram szekta elleni fellépését, kritizálva a tematizálást, a brutalitást és a letartóztatások nagy számát. Van aki ennél is továbbmegy: a tisztázatlan körülmények között szitává lőtt (=nyilván kivégzett) szektavezető családja pert is fontolgat. Emellett nem csoda, ha a hatóságok aránylag kesztyűs kézzel bánnak a foglyokkal: 36 vádlott máris szabadlábon védekezhet, óvadék fejében.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellenében szólalt fel Kína: az ország képviselői jelezték, nem csak a szudáni elnök, Omar Beshir beidézését tartják rossz ötletnek, de még a vérengzésekről híres ugandai lázadóvezérét, Joseph Konyét is. A nyilatkozaton részben nincs mit csodálkozni: az eleinte szövetségesnek számító Kony és Beshir mindketten Kína állítólagos támogatását élvezték annó. Az azonban még Kínától is meglepő fordulat, hogy egy hasonló mészáros "oldalán" szólal fel, mégha a letartóztatás elleni érv a destabilizáció is.

Hivatalosan is megkezdődött a nigériai amnesztiaprogram, ami a Niger-delta gerilláit célozta meg. Néhányan máris elfogadták az ajánlatot, köztük a hírhedt Henry Okah, a MEND szervezet egykori vezetője, aki a börtönből szabadult. Nincs azonban ok határtalan optimizmusra: a MEND éppen tegnap szabott új, nehezen elfogadható feltételeket a tárgyaláshoz az amnesztia tömeges elfogadásáról. A kormány akár 10.000 gerilla lefegyverezését, iskolázását és átképzését is lehetségesnek tartaná.

Merénylet áldozata lett Szomália Puntland autonóm tartományának igazságügyminisztere. A Sefta Barnaka néven ismert férfi Galkayo városban lépett ki egy étteremből, amikor hatan rátámadtak és lelőtték. A merénylet háttere eddig ismeretlen, mivel Puntland nyugodt résznek számít, lehetséges hogy személyes háttere van. Közben a nyugodtnak egyáltalán nem nevezhető Hiiraan tartomány központjában, Beledweynében is robbanások voltak, melyek a hadsereg bázisait célozták meg. Sérültekről és halottakról nincs hír, szigorodott viszont az eddigis érvényben lévő kijárási tilalom: immár este 8 után tilos az utcára lépni. "Szokás szerint" halottakról számolhatunk be Mogadishuból is: Hodan körzetben két civil, Waberi körzetben két civil és egy katona, Dharkinley körzetben újabb két civil halt meg, ez utóbbi esetben a szemtanúk a kormánykatonák brutalitásáról is beszámoltak. Sajnos ezek az esetek annyira mindennaposak, hogy el sem érik a legtöbb sajtóorgánum ingerküszöbét...

Zavargások törtek ki Nigerben, ahol népszavazást tartottak Mamadou Tandja elnök mandátumának meghosszabbításáról. Az ellenzék eleve bojkottálta a népszavazást, alkotmányellenesnek tartva azt; Tandja azonban szavazásra kérte az embereket, és 75%-os részvételt várt. A hírek szerint bár az ellenzéknek nem sikerült elérnie hogy az emberek masszívan ignorálják a szavazást, Tandja becslését messze alulmúlja majd a résztvevők aránya. A nyugati Tahoua város környékén több településen is összecsaptak egymással a rendőrök és a szavazófülkéket blokkolni próbáló tüntetők; Illola városban könnygázt is bevetettek, Dossoban pedig több embert őrizetbe vettek. Valószínűleg minden hiába, a nemzetközi kritika és az ellenzék próbálkozásai ellenére az elnök pozíciója megingathatatlannak tűnik.

Rohamrendőrök és jogvédők csaptak össze Lubna Ahmed al-Hussein közszeméremsértéssel vádolt szudáni újságíró perének helyszínén. Ez a blog ritkán foglalkozik emberi jogi kérdésekkel; annyit mindenesetre érdemes megemlíteni, hogy Lubna Hussein bűne az volt, hogy "nő létére" nadrágot viselt egy étteremben, és most 40 korbácsütés fenyegeti. Akit komolyabban érdekel az ügy, a google a névre keresve sokszáz találatot kínál. A tüntetésen többszáz szimpatizáns és emberi jogi aktivista vett részt, jelentős részben nők, az oszlatás során sérültekről nem érkeztek hírek.

Új követeléssel állt elő a kormány által kínált amnesztia elfogadásával kapcsolatban a nigériai MEND gerillaszövetség: 300.000 nairát (kb 2000 USD) kérnek minden egyes leadott kalasnyikovért, valamint háromszobás lakásokat a leszerelt "tisztjeinek". Az összköltség szerintük kb 3 milliárd naira, ezt pedig a saját számlájukra kérik előzetesen (!) átutalni. A kormány ebbe aligha mehet bele. Az amnesztiatárgyalások előrehaladtával meglepő hírnek tűnik, hogy öt litván tengerészt ejtettek túszul az ország felségvizein fegyveresek. A tizennégy tagú legénység maradék részében és a hajóban nem esett kár. Érdekes kérdés, ki lehet a támadás mögött, az ilyeneket általában magára vállaló MEND ezúttal aligha viszi el a balhét. Egyszerű kalózkodásról lenne szó, banditizmusról? A hadsereg közben átszervezte a déli államokban lévő biztonsági erők parancsnoki struktúráját: innentől a JTF (közös harccsoport) parancsnoksága az eddigi Delta állam helyett Bayelsában lesz.

Véres támadás rázta meg Dél-Szudánt. A hajnali órákban Jonglei állam Akobo városának környékén a Murle törzshöz tartozó fegyveresek támadták meg a Lou Nuer törzs egyik menekülttáborát. A vérengzés során a harcosok legalább 185 embert, nagyrészt nőket és gyermeket mészároltak le, emellett megölték a tábort védő 11 SPLA-katonát is (az SPLA Dél-Szudán autonóm hadserege), 5 fő saját veszteség mellett. A két törzs, Jonglei legtöbb csoportjához hasonlóan, folyamatosan egymás torkánál van a polgárháború által okozott elszegényedés miatt; Jonglei hadszintér volt, rossz az infrastruktúra, nagy a szegénység és sok a fegyver - rossz kombináció. A Lou Nuereket sem kell félteni: csak órákkal ez előtt a hír előtt futott be az, mi szerint Nuer harcosok megtámadták a Dachuek törzs egy táborát, hat ember meghalt, 9 megsérült, a törzs marháinak egy részét ellopták. Az előbbi támadásban azonban az a különösen vérfagyasztó, hogy itt még csak nem is a "standard" marhalopásról volt szó, ez népirtásnak tűnik. És ha mindez nem lenne elég, Dél-Szudánban változatlanul aktív az ugandai LRA lázadó csoport is: legutóbb Ezo falut támadták meg a brutalitásukról hírhedt gerillák.

Jie törzsbeli harcosokon ütött rajta az ugandai hadsereg egyik járőröző csoportja az ország keleti Kaabong körzetének dzsungelében. A fegyveresek Lolelia faluból igyekezték elhajtani a szarvasmarhákat, azonban pórul jártak: hat meghalt, a katonák 12 fegyvert is zsákmányoltak. A körzetben komoly gondot okoz a marhalopás, illetve a fegyverek elterjedtsége, pont ezért járőrözik intenzíven a hadsereg harmadik hadosztálya.

Helyi földművelők és Fulani törzsbeli pásztorok között alakult ki vita Nigéria Plateau államában. A Fulanik egy csoportja tilosban legeltette a marháit, egy asszony tiltakozott, mire leszúrták. A helyzet azzal mérgesedett tovább, hogy a helybéliek bosszúból megöltek két Fulanit. Most a hadsereg egységei érkeztek a térségbe, hogy megakadályozzák a további vérontást: a béke visszaállítása mellett a legelők problémájának orvosolását is igérték a vitatott részen - ez a kérdés azonban az ország számos pontján akutt.

Ismét kormánykatonák csoportjai lőttek egymásra a szomáliai Mogadishu Hodan körzetében, 4 ember meghalt, köztük két civil. Nem találtam erre forrást, de előfordulhat, hogy a "régi" kormányhadsereg és a hozzájuk januárban beállt, de nem integrált ICU milíciák között mélyült el az amúgyis meglévő törésvonal. Ha az ICU emberei a lázadók oldalára állnának át, az eldönthetné a polgárháború sorsát.

Immár 780-ra becsülik az észak-nigériai Borno állam Maiduguri városában lezajlott vérengzés áldozatainak számát. Mint arról a blogon korábban beszámoltam, a nyugati oktatást (és áttételesen a nyugati kultúrát) elutasító Boko Haram szekta tagjai csaptak össze a rendőrség és a katonaság erőivel, akik brutálisan szétverték az előtte hasonlóképpen brutálisan tomboló szektatagok gyülekezetét. Az áldozatok mennyiségét idáig 300 köré tippelték, a holttestek száma azonban ennek többszöröse. A testeket tömegsírokba temetik majd. A hatóságok figyelmeztettek: Borno államban még lehetnek elszórt, harckész Boko Haram sejtek, akik a beállt csendet újjászervezésre használhatják fel. A katonaság félelmét a lakosság is megérzi, a helyszín beszámolók folyamatos vegzálásról és általános félelemről számoltak be. Valahogy nem divat most szakállat viselni Maiduguriban - ez volt ugyanis a Boko Haram megkülönböztetőt viselete.

Hajmeresztő hír Ugandából: most került nyilvánosságra, hogy amikor július közepén az országba látogatott a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által körözött Omar Beshir szudáni elnök, akkor Dél-Szudán autonóm régió magas rangú (egy tábornok és két miniszter) küldöttséget menesztett Ugandába, akik közölték a helyiekkel: ha őrizetbe veszik Beshirt, háborúra számíthatnak, sőt felmerült hogy "második Szomáliát" csinálnak az országból, öngyilkos merényletekkel és klánmilíciákkal. Durva fenyegetés: adalék lehet ahhoz, miért nem követte az egyébként ICC-tag Uganda a szervezet határozatát. Másrészt az eset jól mutatja Beshir erejét otthon, hiszen Dél-Szudán elvileg ellenséges terület: ugyan vezetői kiegyeztek Khartoummal, 2011-ben mégis önállósodási népszavazásra készülnek. Ha dél ennyire kiáll az elnök mellett, nem lehet csodálkozni rajta, hogy az észak úgy összezárt az ICC-határozat ellen.

Valószínűleg jó jel, hogy a mai napra nem nagyon jutott más, mint békefenntartós hírek. Burundi újabb 850 főnyi békefenntartót küldött Szomáliába. A kontigens immár a harmadik zászlóalj az országból, ami a Mogadishuban állomásozó AMISOM-misszió részét alkotja. Az AU által szponzorált misszió tömegét eddig ugandaiak alkották, csaknem 3000 fő; a mostani erősítéssell immár a burundiak létszáma is 2500 fölé emelkedett. Az ország a misszió 2007-es kiküldése óta 17 katonát vesztett Szomáliában, ebből 11 egy februári öngyilkos merénylet során halt meg. Burundi és Uganda azt várná, hogy más országok is csatlakozzanak az AMISOMhoz; Nigéria ajánlott már csapatokat, azonban még a körvonalai sem látszanak az ország szerepvállalásának. Az AMISOM szerepe pedig egyre fontosabb: az elmúlt hetekben csak a békefenntartók álltak az iszlamista lázadók és az elnöki palota között, képletesen és szó szerint egyaránt. Közben a múlt heti után újabb török akció az ország felségvizein: kommandósoknak 7 kalózt sikerült lekapcsolniuk, amikor azok egy hajóra támadtak. Törökország két hajóval képviselteti magát az Ádeni-öbölben, melyek helikopterrel és kommandósokkal is el vannak látva.

Egy évvel meghosszabbította darfúri missziója, az UNAMID mandátumát az ENSZ-BT, amely így legalább 2010 július 31-ig maradhat Szudánban. A szintén donor AU múlt héten már meghozta a döntést, ehhez most a BT is csatlakozott, egyhangú döntéssel.

A nigériai rendőrség és hadsereg tegnapi győzelme után, melyben szétverték a Boko Haram szekta központját és tisztázatlan körülmények között megölték annak elfogott vezetőjét ma az országban folytatódott a szekta maradványainak felszámolása. A fővárosban, Abujában a Boko Haram 38 tagját tartóztatták le, a Plateau állambeli Jos városban pedig 18-at, köztük egy ghánai állampolgárt. A fő csata színhelyén, a Borno állambeli Maiduguri városában még mindig holttestek százai fekszenek az utcán, miközben a helybeliek nagy része leborotválta a szakállát, nehogy az efféle arcszőrzetet előíró szekta tagjának nézzék a hatóságok. Nem meglepő módon a Boko Haram megmaradt emberei is ugyanígy tettek, és a hírek szerint Gamborunál egy csoportjuk keresztüljutott az ellenőrzésen és most Csád felé tart. Nem meglepő ezért, hogy a legtöbb államban változatlanul rendkívüli biztonsági intézkedések maradtak érvényben, sőt Cross River, Ogun és Taraba államokban épphogy most vezettek be ilyeneket. Fontos kérdés lehet, miért és hogyan ölték meg Mohammad Yusuf szektavezetőt fogságba esése után: a hivatalos verzió szerint szökni próbált, ezt kevesen hiszik el, annál inkább mivel a kormány arról beszél, Yusuf halála a legjobb, ami történhetett. Így vagy úgy, a krízis végre rendeződni látszik.

Négy ember halt meg és hat megsérült a szomáliai Mogadishuban, amikor kormánycsapatok nyitottak tüzet egymásra. A harcban Janakow igazságügyminiszter személyi milíciája és egy másik csoport vett részt. Még éppen ez hiányzik a kormányzatnak, hogy emberei immár egymásra is lőjjenek... Ha minden igaz, a konfliktust azóta sikerült rendezni.

Megint Közép-Afrikában csaptak le az ugandai LRA lázadók, azonban most túl keménynek bizonyult számukra az általuk kiválasztott dió. Mboki falut támadták meg, ahol azonban éppen egy csádi kereskedőcsapat tartózkodott: az LRA-nak ugyan sikerült két csádit megölni és hatot megsebesíteni, azok azonban viszonozták a tüzet, három gerillát leterítve és többeket megsebesítve. A felbátorodott csádiak ezután a bozótba is követték a hátráló fegyvereseket, ahol további négy holttestet találtak (a korábbi sebesültek egy része). Rossz rágondolni, mi lett volna a faluval a kereskedők nélkül: ez most így aránylag happy end.

Bedurvult a nigériai hadsereg a Boko Haram szektával szembeni fellépésében: emberei először őrizetbe vették, majd pedig szitává lőtték az azt vezető Mohammed Yusufot a Borno állambeli Maiduguriban. Yusuf egyes források szerint könyörgött az életéért: érthetetlen, mi szükség volt megölésére, ha már fogoly volt. Harc közben halt meg Yusuf egyik helyettesen, Abubakar Skekau és az őt követő 200 ember is, akik megpróbálták elhagyni a várost. Az összecsapásokban eddig legalább 6 katona is meghalt. Emberi jogi szervezetek a szituáció és a hadsereg brutális fellépésének azonnali kivizsgálását követelik. Közben az ország muszlimok lakta északi államaiban is sok helyütt voltak incidensek. Bauchi államban 180 túsz, nők és gyermekek szabadult a hadsereg egyik akciójában, őket eddig állítólag a Boko Haram tagjai kényszerítették kooperációra. Yobe államban 43 fegyverest öltek meg a hatóságok Potiskum egyik külvárosában. Taraba állam fővárosában, Jalingóban megtalálták és becsukták a szekta egyik kiképzőközpontját. Kano állam Wudil városában lerombolták a szekta helyi vezetőjének a házát és egy mecsetet. Fokozott készenlétbe helyezték a karhatalmi erőket Oyo és Niger államokban is, ahol esetleg incidensekre lehet számítani. Eddig úgy tűnik a hadsereg van nyerésben, kérdés azonban hogy reagálnak a szektatagok vezetőjük érthetetlen halálára. Folyt.köv.

Aknatámadás érte a szomáliai parlament épületét, miközben a képviselők épp bent üléseztek. Ugyan egy lövedék sem találta el az épületet, azonban a környező házakban 15 ember megsebesült. Kérdés, milyen munkát lehet végezni ilyen körülmények között - bár a képviselők nyilván hozzá vannak szokva a harc közelségéhez. Nagyon aktuálisnak tűnik az ENSZ új tervezete, mely szerint az irakihoz hasonló Zöld Zónát kellene létrehozni Mogadishuban. A szervezet szomáliai főmegbízottja szerint amúgyis itt az ideje, hogy az ENSZ visszatérjen az országba - azt már csak én teszem hozzá, hogy lehet hogy ez itt már az utolsó pillanat rá.

Pontosítás a tegnapi algériai támadással kapcsolatban: 11 halott katona, Damous környékén (Tipaza provinciában), nem fegyveresek hanem egy rakat útszéli bomba, és természetesen az AQIM vállalta magára az akciót. Annyi új infó, hogy talán megért egy külön bejegyzést.

Miután a parlament jóváhagyta a hadsereg bevetését Nigéria északkeleti részén a vasárnap este óta 300 áldozatot követelő, az iszlamista Boko Haram szekta által elkezdett lázadás leverésében, a 3. páncélosdandár egységei, beleértve 6 tankot, körülvették majd lőni kezdték a szekta főhadiszállását a Borno állambeli Maiduguri város Bayan Quarters nevű részében. A hadseregnek sikerült bevennie a városrészt, azonban a szektások egy négy autóból álló konvoja (talán beleértve Yusuf vallási vezetőt is), sikeresen elhagyta azt. Az biztosnak tűnik, hogy a szekta helyettes vezetője, Mallam Shikau őrizetbe került, és legalább 30 ember meghalt. A hadsereg Yobe állambeli (rész)sikere azonban nem jelenti azt, hogy az erőszak nem terjed tovább: Kano állam Wudil városában ismét összecsapás volt mely során újabb 20 embert tartóztattak le. Egy rendőrörsöt Katsina államban is támadás ért, egy rendőr megsebesült. Bauchi államban két katona és egy rendőr vesztette életét a szórványos harcokban, viszont sikerült fel- és letartóztatni egy 176 tagú felfegyverzett bandát, akik egy üzlet felgyújtására készültek. Ezek után nem csoda, hogy az ország északkeleti részéből emberek ezrei menekültek el, a fővárosban, Abujában pedig vörös vészjelzés van érvényben potenciális támadásoktól tartva. Folytatása következik, meglátjuk sikerül-e a szektának belobbantani a muszlim lakosság jelentős részét egy polgárháborúba, vagy a hadseregnek sikerül megfékezni a szekta tombolását. És akkor még az olajtörvény körüli hercehurcáról, ami az ország déli részének berobbanásával fenyeget, nem is beszéltem.

Legalább 14 de akár 20 katona halt meg egy merényletben Algéria nyugati Tipaza provinciájában, amikor konvojukat iszlamista fegyveresek támadták meg. Az iszlamista lázadók sikere azért is jelentős, mert a kormányzat épp a napokban jelentette be, hogy különböző akciók során legalább 21 gerillát sikerült megölniük az elmúlt napokban, Batna Tizi Ozounál és Meda környékén. Ez a mostani akció beárnyékolja a kormányzat részsikereit, és jól ábrázolja, változatlanul milyen súlyos a helyzet az országban.

Guinea-Bissau elnököt választott. A márciusban meggyilkolt Vieira elnököt Malam Bacai Sanhá váltja, aki a szavazatok 63.4 százalékát gyűjtötte be. Az átmenet békésnek tűnik, a megvert Kumba Yalá is elismerte a választások tisztaságát - jó jel a csapzott, sőt szinte összeomlott politikai rendszerű, a narkómaffiák által szorongatott állam jövőjének tekintetében.

Gyors ütemben terjed az iszlamisták által felélesztett interetnikus erőszak Nigéria északi, főként muszlimok által lakott részén. Borno állam egyik központjában, Maiduguriban összesen 100 ember halt meg, amikor a Boko Haram szekta (a nevük jelentése "az oktatás bűn", nyilván a nyugati tanokra utalva) tagjai és szimpatizánsai megtámadták az állami rendőrközpontot, a földdel tettek egyenlővé két rendőrörsöt, felégették a rohamrendőriskolát valamint megtámadtak egy börtönt is. A halottak túlnyomó többsége a támadók közül került ki, azonban a rendőrök közül is volt legalább 7 halott (hatan az iskolában, valamint a rohamrendőrök helyettes állami parancsnoka) és a börtönőrök között is vannak áldozatok. Gondot jelent a börtönből kiszabadított rabok sora is. Yobe állam Potiskum nevű településén rendőrörsöket támadtak meg a Boko Haram szimpatizánsai, itt legalább 2 áldozat van és kijárási tilalmat vezettek be. A Kano állambeli Wudilban is egy rendőrörsöt támadtak meg, itt két rendőr megsérült, három lázadó meghalt és további 133at őrizetbe vettek, köztük csádiakat (!) is. Kano állam határán emellett feltartóztattak egy száz felfegyverzett emberből álló, két teherautós konvojt, és őket le is tartóztatták. Adamawa, Taraba és Kaduna államokban is történtek letartóztatások, 17, 17 és 23 emberről van szó államonként, és Gombe államban is nyugtalan a helyzet. Yar'Adua államfő reakciója egyértelmű: a Boko Haramot fel kell számolni, követőiit szétszórni, ehhez pedig be kell vetni a rendőrség és katonaság minden felszabadítható erejét. A karhatalom az iszlamisták "levadászását" igérte. Ebonyi államban közben kisebb horderejű, de halálos törzsi villongás zajlik: eddig 12 ember esett az Ezillo és Ezza-Ezillo törzsek között. A kitört háború oka egy kis földparcella birtoklása, a halottak nagy része pedig a két csoport által felbérelt zsoldosok közül kerül ki.

Újabb 7 ember halt meg és 15 sérült meg a szomáliai Mogadishuban, ahol kormánycsapatok és iszlamista lázadók csaptak össze egymással. Először az előbbiek támadtak kormányzati pozíciókat a fontos Maka Al Mukarrama út mentén, majd a két fél között tüzérségi párbaj kezdődött. Az áldozatok többsége ez utóbbi során keletkezett, miután a lövedékek egy része az iszlamista központként funkcionáló, de a civilek által nagyon sűrűn látogatott Bakara piacot találta el.

Tovább fokozódhat a nigériai vallási krízis, miután az abban érintett, Boko Haram nevű iszlamista szekta ("a nigériai talibán") vezetője bosszút igért a tegnapi, Bauchi városában lezajlott események miatt. Múlt héten a szekta 9 tagját tartóztatták le a Borno állambeli Biu városában, akik bombamerényletre készültek. Tegnap Bauchiban a rendőrség és a katonaság erői összecsaptak a szekta vérmes követőivel, legalább 42 ember meghalt, száz feletti a sérültek száma és ugyanannyit őrizetbe is vettek. Az összecsapást a Boko Haram tagjai kezdték, amikor megtámadták a rendőrség két épületét a letartóztatásokat megbosszulandó. Ezután a rendőrök rajtaütöttek a szekta központját, és megöltek többek között egy újabb bombamerénylőt is. (Ha ismételném magam tegnaphoz képest, az a pontosabb fogalmazás kedvéért van.) És ha a kormányzatnak nem lenne elég baja, ott vannak a déli olajlázadók is: a MEND szervezet ezúttal Kaduna elleni támadást ígért abban az esetben, ha a déli államok kormányzói beváltják igéretüket és kilépnek az amnesztiafolyamatból. Úgy tűnik, Nigéria kereteit kezdi szétfeszíteni az etnikai feszültség, kérdés, a kormányzatnak van-e elég erőforrása a konfliktusok rendezésére.

Visszafoglalták Szomália második legnépesebb városát, Beledweyne-t a kormánycsapatok. A stratégiai fontosságú város keleti része eddigis a kormány kezén volt, nyugati részében azonban iszlamista milíciák uralták a terepet. A kormánycsapatok több oldalról hatoltak be az etióp határhoz közel fekvő város ellenséges részébe, és ellenállás nélkül foglalták el azt. Pont a közelség miatt nem mulasztja el egy forrás sem megjegyezni, hogy a napokban etióp csapatok érkeztek a közeli Kalabeyr településre - a harcokba ugyan nem avatkoztak be (remélhetőleg a jövőben sem akarnak), azonban jelenlétük biztosan nyugtalanabbá tette az iszlamistákat.

Durva fordulatot vett a nigériai belpolitika, a lassan csendesedő déli, olajjal kapcsolatos konfliktust ugyanis északon egy új és véres vallási harc veheti át. Bauchi városban (Bauchi állam) több mint 50 ember halt meg és kb 200 sebesült meg, amikor egy Boko Haram nevű iszlamista csoport fegyveresei megrohamoztak két rendőrállomást, a szervezet néhány tagjának letartóztatása miatt. A halálos áldozatok zöme akkor keletkezett, amikor a rendőrség és a katonaság ellentámadásba ment át, kiűzve a fegyvereseket a rendőrállomások közeléből. A Boko Haramot szokás "nigériai talibánnak" is nevezni, célja az ország megtisztítása a szentségtelen nyugati hatásoktól. Nigéria északi része muszlim, déli része keresztény többségű, a két csoport aránya nagyjából fele-fele. Az érintett Bauchi északon van. Yar'Adua elnök kormányzatának sok minden kell, csak egy vallásháború és/vagy iszlamista felkelés nem - ha pedig a Boko Haram a nemzetközi iszlamista hálózathoz csatlakozik, annak messzemenő, globális politikai következményei is lehetnek.

Hónapok óta kérdés, mi lehet a végcélja azoknak a tankoknak, amiket az ukrán Faina hajó szállított valahová Afrikában, mielőtt a szomáliai kalózok lekapcsolták. Akkor Kenya bevállalta, hogy a szállítmány az övék, ezt azonban senki nem gondolta komolyan és úgy tűnik, hogy a pletykák igazak lehetnek: Dél-Szudán lehet a kedvezményezett, legalábbis egy angol újságíró szerint. A déli fegyverkezés rossz hír lehet a 2011-ben az elszakadásról szóló népszavazásra készülő Szudánban: reméljük a tankok, ha oda is mennek, soha nem kerülnek bevetésre.