afrika harcban

Ahogy ezen az oldalon is beszámoltunk róla, néhány napja döntött egy nemzetközi döntőbíróság az Észak- és Dél-Szudán határán fekvő Abyei régió határairól. Akkor úgy tűnt, a döntés mindenkit kielégít - észak olajmezőket kapott pluszban, dél viszont a helyi törzsek számára elegendő területet legeltetéshez. A döntés makrószinten jónak tűnt, azonban most a helyben lakó és érintett törzsek felszólaltak ellene. A déli, fekete afrikai Dinka Ngok törzs azt kifogásolta, hogy az (északi) elnök, Omar Beshir a befolyó olajjövedelmekből a határ túloldalán fekvő arab Missiriya törzs számára elérhető szolgáltatásokat kívánja fejleszteni, szerintük az ő rovásukra. A törzs egyik vezetője emlékeztette az elnököt: ők is Szudánhoz tartoznak, ezért egyenlő bánásmódot kérnek. Ennek szöges ellentettjét fogalmazta meg a magát a Missiriya törzs "emírjének" nevező egy vezető: szerintük az olaj nem fontos, nekik a Bahr el-Arab folyótól északra lévő összes terület kellene, legeltetés miatt, merthogy az elvileg az övék lenne és nem a Dinkáké. Nem tudok állást foglalni a kérdésben, a különböző nézőpontok bemutatását azért tartottam fontosnak, mert jól látni, milyen nehéz mikró- vagy akár mezoszinten jól működő döntéseket hozni még körültekintőnek tűnő makro-hozzáállás esetén is. Egyébként van remény a békés folytatásra: mind a Missiriya emir, mind a Dinka szultán a két törzs közti békét nevezte a legfontosabbnak.

Közép-Afrikában csapott le az ugandai LRA lázadó csoport, amely Kongó, Szudán és Közép-Afrika határvidékén portyázik és menekül a helyi hadseregek elől. Ezúttal Ligoua falucska járt pórul, a lakosság bejelentésére azonban azonnal az LRA nyomába eredt az ugandai hadsereg, melynek csapatai közép-afrikai földön, Haut-Mbomou prefektúrában is folytatták az LRA üldözését. Közben az északkeleti Birao városát elhagyta, és Sam Oudja város elhagyására készül az UFDR nevű egykori lázadó csoport, mára kormánybarát milícia. A döntésre a városokban domináns Kara etnikum és az UFDR főként Goula nemzetségbeli legénysége közti egyeztetés után sikerült meghozni, az utóbbi hónapok interetnikus feszültségét enyhítendő.

Ismét etióp csapatok léptek Szomália földjére, a határ menti Kalabeyr és Balanbal településeknél. A január elején kivonult etiópok azóta többször is visszatértek az ország földjére, főként azért, hogy az Etiópiában aktív ONLF lázadók határon túli bázisait felszámolják. Hogy most is erről van-e szó, eddig nem lehet tudni, ilyenkor mindig felmerül a pletyka, hogy esetleg kormánybarát intervencióról lehet szó - ennek esélye most extra kicsi. Közben Szomália partjainál török hajók és egy helikopter lekapcsoltak egy kalózhajót. Az öt kalóz azután esett fogságba, hogy az általuk megtámadni készült hajó segélykérésére a Gediz és Gaziantep fregattok vették üldözőbe őket, és végül ez utóbbi helikoptere és kommandósok bevetésével sikerült legyűrni a fegyvereseket.

Hónapok óta nem látott intenzitással dúlnak a harcok Kongó keleti részén, Kivu régióban a hutu FDLR lázadók és a kormánycsapatok (FADRC) között. A hadseregnek most a futó "Kimia II." fedőnevű hadművelete keretén belül sikerült az ellenfél egyik fő bázisát lerohanni a dél-kivui Lubero városban, és elfogni a helyi gerilla-csoport jelentős részét. Mint arról korábban beszámoltunk, egy hétfői akcióban 25 ember halt meg, többségük civil. Egy másik incidens során egy katolikus segélyszervezet munkatársa halt meg, holttestét ki is fosztották. Ezek fényében nem csoda, hogy a lakosság jelentős része fogta menekülőre, a menekültügyi szervezetek tippje szerint az elmúlt napokban 35.000 ember hagyta el otthonát - az idei évben ezzel a becsült menekültek száma immár 535 ezer. Az ENSZ által is támogatott Kimia II. inkább eseti kezelésnek tűnik, mint hosszú távú megoldásnak: a szakértők arra figyelmeztetnek, a hutu lázadók kérdését csak asztal mellett, és Ruanda bevonásával lehet majd megoldani.

Veszélybe került a nigériai kormány amnesztiatervezete, miután a hat déli állam (Rivers, Bayelsa, Akwa Ibom, Cross River, Delta, Edo) kormányzója kiszállt abból. Döntésük oka a kormány a régió számára kedvezőtlen intézkedéseinek folytatódása, többek között a most előkészített "olajtörvény", ami erőforrásokat von el az elosztásban így is alulreprezentált déltől. Yar'Adua elnök most azonnali tárgyalásra hívta a kormányzókat: a megegyezés valószínű, az elnöknek ugyanis szüksége van az államokra az amnesztiához, az államoknak viszont szüksége van az elnökre az olajjövedelem számukra jobb elosztásához.

Győzelmet jelentett be az Ahlu Sunnah Waljamaa nevű szomáliai mérsékelt iszlamista szervezet, melynek milíciái Galgaduud és Hiiraan régiókban csaptak össze a radikális iszlamista Al-Shabaab/Hizbul Islam szövetség fegyvereseivel. Ha a bejelentés igaz, az javíthatja a kormány pozícióit a középső fronton, és ezen belül az egész országban. A két radikális szervezet közben tovább közeledhet egymáshoz: a Hizbult vezető Aweys sejk legalábbis egységet szeretne. Kérdés, hogy a talán még radikálisabb Shabaab ebbe belemenne-e, és ha igen, hajlandó-e lenne elfogadni Aweys vezetését: a sejk ugyanis másét aligha lesz.

Lekapcsolta a júniusi mauritániai gyilkosság egy újabb gyanúsítottját a helyi rendőrség Nuakchottban. Akkor egy amerikai tanárt öltek meg egy Al-Qaeda közeli sejt tagjai.

Ismét erőszakhullám Szomáliában. Az erősödő mogadishui harcok (Hodan körzet - 25 halott, városszerte legalább 50 civil sebesült az iszlamisták és kormányerők közti harcban) mellett ezúttal a központi fronton, Galgaduud régióban is fellángolt az erőszak, ahol az iszlamista lázadókkal a mérsékelt Ahlu Sunnah Waljamaa nevű szufi milíciák állnak szemben. A harc Warholo falu környékén zajlik, a halottak számáról eddig nincs információ (az ASW szerint 40 iszlamistát öltek meg, ez persze túlzásnak tűnik), az azonban biztos hogy az összecsapás "intenzív". Most mindkét fél erősítéseket vezényelt a környékre, a csata folytatódása biztosnak tűnik. Közben északon, az autonóm Puntland tartományban gránát robbant; a célpontot a Bosaso város egyik forgalmas helyén lévő rendőrök egy csoportja jelentette, öt civil megsérült. Puntland a béke szigetének számít az országon belül, október óta nem volt jelentős incidens a tartományban, ez a gyenge támadás sem utal a helyzet változására.

A kenyai rendőrség megerősített alakulatainak kellett lehűtenie a kedélyeket az ország északi részén fekvő Isiolo város környékén, miután az ott élő több törzs egymásnak esett legelők birtoklásán összeveszve. A harc a Borana és Szomáli, valamint a Samburu és Turkana közösségek között volt, 20 ember meghalt, legalább 1700 pedig elmenekült, további 200 ember pedig a szomszédos Meru régiót volt ténytelen elhagyni. A feszültségek a kivezényelt rendőrök láttára csökkentek, akik a közvetítés mellett az illegálisan tartott fegyverek beszedését is elkezdték.

A hét elején kemény és véres harc alakult ki Kongó Észak-Kivu régiójának Mandje városában, amikor hutu FDLR-lázadók támadták meg a hadsereg egyik bázisát. A csatában 3 katona meghalt és 4 megsebesült, a lázadók közül 4-re várt ez a sors. Rosszabbul jártak a civilek: közülük 16-an hunytak el. Mandje azért kecsegtető célpont a lázadók számára, mert szinte teljesen izolált: csak helikopterekkel lehet elérni, azokkal is nehezen. Közben az ugandai határ mentén fekvő Buguma város piacán is tűzharc tört ki katonák és egy a Ngiti etnikumhoz tartozó lázadó milícia között: 3 civil megsebesült, köztük egy ugandai nő.

Gránátot dobtak a ruandai Kigaliban lévő Gisozi emlékműre, ami az országban lezajló vérontásnak állít emléket. A támadásban 2 ember könnyebben megsérült, a motoron menekülő elkövetőt a rendőrök feltartóztatták. Nem ez az első alkalom, hogy az emlékmű ellen támadást hajtanak végre: legutóbb áprilisban történt hasonló eset.

Meghozta a döntését az Abyei régió határairól döntő nemzetközi bizottság, amelynek sikerült olyan végeredményt produkálnia, amit mind az északi, mind a déli fél elismer, sőt még sikerként is értékel. Abyei Észak- és Dél-Szudán határán fekszik, lakói majd 2011-ben járulhatnak az urnákhoz, hogy hovatartozásukról döntsenek - ugyanekkor fog Dél-Szudán szavazni az önállósodásról, és előreláthatólag Abyei ennek az önállóvá váló, fekete-afrikaiak lakta Dél-Szudánnak válik majd részévé. A mostani döntés a régió határait rajzolta át, egész pontosan annak nyugati és keleti határait, 8099 négyzetkilométerrel csökkentve annak területét. Észak sikerként éli meg, hogy a teljes Heglig olajmező és a hozzá vezető nílusi olajvezeték náluk maradt; a dél annak örül, hogy a Dinka törzs területét sikeresen elkülönítették az arab Misseriya törzsétől, elutasítva ez utóbbi csoport területi követeléseit. Mindkét fél a döntés respektálását ígérte, a szövet eddig egy helyen feslik fel: a dél feszegette, hogy a föld feletti döntés a föld alatti olajra való hatása nem egyértelmű. Remélhetőleg ez csak egy nüansz, a következő kör várhatóan 2011-ben következik.

Nigériában szabadult a korábban gerillák által eltérített Sichen Peace nevű hajó 6 fős külföldi legénysége (3 orosz, 2 fülöp-szigeteki és egy indiai). Az őket foglyul ejtő MEND szervezet szerint szabadon bocsájtásuk a 60 napos tűzszünet részét képezi, egyes források szerint azonban váltságdíj csendes kifizetése előzte meg a dolgot.

Hadihajók és helikopterek tűntek fel a szomáliai Mogadishu és Merka kikötőiben. A dolog különösen ez utóbbi település esetében érdekes, mivel az iszlamista irányítás alatt van. Mivel hivatalos közlemény nincs, esetleg arra lehet gondolni, a dolog oka a két Mogadishuban elrabolt francia esete lehet, Sárközy elnök ugyanis potenciálisan nem zárkózott el egy szabadító akciótól.

Egy évvel meghosszabbította az AU a közös darfúri AU-ENSZ békefenntartó misszió (UNAMID) mandátumát, és ugyanerre a lépésre kérte partnerét is. Az AU sikernek nevezte a misszió tevékenységét, és reményét fejezte ki, hogy az év végéig sikerül elérni annak tervezett létszámát - 26.000 katonát és rendőrt az eddigi 17.000 helyett. Darfúrban most egész más jellegű probléma viszi a prímet, mint a vérontás idején - Csád és Szudán vitatkozik egymással, miután az előbbi megsértette az utóbbi légterét, lázadókat bombázva. Szudán most az ENSZ elé vitte az ügyet, Csád viszont azzal védekezik: sem szudáni katonákat, sem civileket nem ért veszteség, csak ott bújkáló csádi lázadókat.

Veszélybe került a tűzszünet a nigériai kormány és a MEND lázadó szervezet között, mivel ez utóbbi azt követeli, a tűzszünet 60 napja alatt ne javítsák ki az eddig felrobbantott olajvezetékeket és létesítményeket. Az abszurd kérés oka nyilván az, hogy az olajkitermelés ne tudjon magához térni a támadások okozta sokkból, és ezáltal ne romoljanak a mozgalom pozíciói. Kérdéses, hogy egy ilyen ultimátumot el lehet-e fogadni, a MEND mindenesetre jelezte: javítások esetén visszatérnek a tett helyére, és újra felrobbantják azt.

Spanyol segítséget kaphat Mali az iszlamista lázadók elleni harcban. Malinak az Al-Qaeda észak-afrikai szárnyával (AQIM) gyűlt meg a baja: a spanyol kormányzat most terrorellenes összefogásról beszél a két ország közt.

Miközben a szomáliai Mogadishu utcái továbbra is halottak és sérültek tömegét produkálják naponta (Derkenley körzet, gránáttámadás - 4 sérült. Hodan körzet, tűzharc - 13 sérült. K4 csomópont, békefenntartók elleni támadás - 3 halott, legalább 14 sérült.), egy érdekes elmélet is napfényre került a napokban elrabolt francia túszokkal kapcsolatban. E szerint a férfiakat az iszlamista lázadók kezére átjátszó eddig "kormánykatonának" nevezett fegyveresek valójában az Abdulkadir Ali Omar belügyminiszter által vezetett, független ICU-milíciákhoz tartoztak, és hogy az ICU az utóbbi hetekben egyre inkább az Aweys sejk vezette Hizbul Islam milíciákhoz kerülnek közel - a túszokat is nekik játszották át (a két milíciáról lásd az oldalsó menüben lévő írásokat). Ha az ICU tényleg a Hizbul szövetségesévé válik, az az utolsó csapást jelentheti a kormányzatra - ha viszont az ICU-nak sikerült "behúznia" Aweys sejket egykori szövetségese, Sharif sejk mellé a kormányba, akkor a radikálisok lehetnek bajban. Az ICU és a Hizbul közötti összefonódás számomra új hír, de ha igaz, radikálisan fogja átformálni az erőviszonyokat az országban.

22 hutu FDLR lázadó megölését, és egy "nagyobb csoport" elfogását jelentette a kongói hadsereg, mely május óta támadja intenzíven a gerillák Kivu régióban lévő állásait "Kimia II." nevű offenzívájában. Az utóbbi hetekben intenzívebbé váló akció eredményei kétesek: a civilek mindkét oldaltól szenvednek, az FDLRre nem sikerül döntő vereséget mérni és a nemzetközi szervezetek szerint az emberi jogokat is súlyosan sérti mindkét fél.

Robbanásközeli hangulatban van a kenyai Isoso városka, ahol az elmúlt két napban 8 embert öltek meg vízzel és útvonalakkal kapcsolatos vitákban. A környék lakói pásztorok, két csoportjuk pedig egymásnak esett az erőforrások elosztásán. Per pillanat 500 ember lakik menekülttáborokban, a kormányzat intenzívebb beavatkozást igér a problémák rendezésére.

Elnököt választottak Mauritániában, és a győztes már az első fordulóban eldőlt: Mohamed Ould Aziz tábornok a szavazatok 52%-át begyűjtve kapott megbízást a tisztség viselésére. Aziz 2008-ban került hatalomra egy katonai puccs segítségével, megdöntve a demokratikusan megválasztott, a junta által iszlamizmussal vádolt Abdullahi elnök uralmát, majd 2009 májusában lemondott, hogy demokratikus választásokon mérhesse össze erejét az ellenzékkel. Aziz nem vesztegette el a rendelkezésére álló évet, rendeleteivel (infrastrukturális fejlesztésekm valamint a gáz, víz, áram és cukor árának radikális csökkentése) sikeresen maga mellé állította az ország szegényrétegeit (is). Nem meglepő ezért, hogy az ellenzék szaporodó vádjai ellenére az AU és Franciaország választási ellenőrei az első körben demokratikusnak és nagyobb visszaélésektől mentesnek nevezték a lezajlott szavazást. Ez a pozitív összkép még változhat - az "alkotmányos puccsról" beszélő ellenzék bizonyítékokat igért és panaszok sorát nyújtotta be a választási bizottságnál.

Az ENSZ felszólította a Dél- és Észak-Szudán határán fekvő Abiyei körzetben aktív milíciákat, hogy hagyják el azt. Főként a déli hadsereghez (SPLA) tartozó alakulatokról van szó. Abiyei státusza vitatott, arról 22-én nemzetközi bizottság dönt majd, az ENSZ-misszió (UNMIS) aggodalma pont ebből fakad, hiszen bármilyen döntés is születik majd, az erőszakot szülhet az elégedetlenek csoportjai közt.

Iszlamista lázadók elraboltak két francia katonai tanácsadót a mogadishui Hotel Sahafiból, ha minden igaz, kormánykatonák cinkosságával. Az akciót a Hizbul Islam szervezet hajtotta végre, azonban radikálisabb szövetségesük, az Al-Shabaab később arra kényszerítette őket (a hírek szerint fegyverrel), hogy átadják nekik egyik túszukat. A két francia most egyrészt propagandacélokat szolgálhat, másrészt pedig engedmények kicsikarására is jó lehet a "nyugattól" - én személy szerint az Al-Shabaabhoz jutott túsz túléléséért aggódnék jobban. A túszokra most az iszlám törvénykezés szerinti per vár kémkedés és az iszlám elleni összeesküvés vádjával - a Shabaab törvénykezése hírhedten kegyetlen, kivégzésekkel, kövezésekkel, amputációkkal. Közben délen, a kenyai határ melletti Manderában három segélymunkást raboltak el. A francia ICF három embere között van pakisztáni, egy zimbabwei és egy "nyugati" is (nemzetiséget nem adtak meg), segélymunkásként várhatóan könnyebb lehet a szabadulásuk, mint a katonai tanácsadóknak. További rossz hír Szomáliából, hogy harc kezdődött az ország középső részén lévő Beledweyne nagyvárosból, aminek egyik felét kormánybarát, másikat kormányellenes erők ellenőrzik. Eddig 4 ember sérült meg, a csata azonban eldurvulhat, és a mogadishuihoz hasonló pokoli helyzet is kialakulhat a per pillanat mintegy 2 milliós lakosságú városban.

Elengedte 60 foglyát a darfúri JEM lázadó csoport, 55 katonát és 5 rendőrt. A foglyok szabadon bocsájtásában nagy szerepe volt a Nemzetközi Vöröskeresztnek (ICRC), akiknek annak ellenére is sikerült elérniük ezt a döntést, hogy a khartoumi kormányzat nem hajlandó az általa elfogott JEM-tagok kiszabadítására, sőt közülük 100 épp a halálsoron van büntetésük végrehajtására várva a tavalyi, a főváros elleni támadás miatt.

A mauritániai rendőrség egy tűzpárbaj után őrizetbe vett két feltételezett terroristát. A két férfi Maliból érkezett az országba, és annak a négytagú terrorista sejtnek a tagjai voltak, amely júniusban kivégzett egy amerikai állampolgárt az országban (a másik két tagot közvetlenül a támadás után elkapták). A fővárosban, Nuakchottban lezajlott tűzharc során a rendőrök megsebesítették az egyik férfit, akin robbanószerekkel teli öv volt, csak ezután sikerült lefegyverezni őket.

Heves tagadást váltott ki a kongó-brazzavillei kormányzatból külföldi újságírók azon vádja, mi szerint durvák voltak velük a szerdán lezajlott, az elnök újraválasztása elleni tüntetések feloszlatása során. Saját bevallásuk szerint a France 24 és a BBC egy-egy tudósítóját bántalmazták, felszerelésüket elvették és/vagy eltörték. A kongói hatóságok szerint a tudósítók hergelték a tömeget a tüntetések során, és elítélték ahogy a szerintük demokratikus, egyébként nyilvánvalóan csalásokkal teli választásokról a külföldi sajtó beszámolt.

Szomália fővárosában, Mogadishuban újabb 5 civil halt meg, amikor a kormánykatonák és az iszlamista lázadók vívtak egymással tüzérségi párbajt. Először az előbbiek bombázták Karan, Yaqshid és Warghidley körzeteket (itt lázadók bázisok vannak), megtorlásképpen az iszlamisták Hamarweyne körzetet vették tűz alá. Az áldozatok saját házaikban tartózkodtak az incidens idején.

Szabadult a közép-afrikai CPJP csoport májusban Csádban őrizetbe vett vezetője, Charles Massi. A csádi hatóságok szerint Massi nem akart a közép-afrikai kormány ellen fellépni (ez természetesen nem igaz...), ezért nincs okuk fogságban tartani. A CPJP legutóbb június elején támadta a kormánycsapatok állásait Ndele környékén. Csád most már nagyon nehezen fogja lemosni magáról azt az eddigis hangoztatott vádat, hogy ők pénzelik ezt a lázadó csoportot.

Eldurvult egy két törzs közötti vita Nigéria Benue államában, Kwande környékén. A Nyiev és Uyough törzsek közti konfliktus egy földterület birtoklásával kapcsolatban tört ki, és a rendőrség fokozott beavatkozására sem simult el, sőt tovább durvult, eddig 14 ember halt meg, 3000-nek kellett elhagynia otthonát, a két fél pedig szétrombolta egymás településeit. A konfliktus immár 80 éve tart növekvő-csökkenő intenzitással, ezért a hadsereg azon állítása, miszerint további csapatok a helyszínre küldésével fogja megoldani azt, reménytelennek hangzik - bár a tüneti kezelés természetesen ideig-óráig lehetséges.

A Szudán határain belül fekvő Nyugat-Darfúrban bombázott célpontokat a csádi légierő, ezzel megsértve az ország szuverenitását. Csád elvileg a Szudán által támogatott, UFR nevű lázadó csoport állásait célozta meg Umm Dukhun környékén, a lázadók szerint mintegy 50 civil halt meg és 100 megsebesült (szerintük egyébként csádi földön történt az incidens). A két ország között legutóbb májusban durvult el a helyzet hasonlóképpen, akkor Csád szárazföldi offenzívát is indított a Szudán által bújtatott gerillák ellen.

Becserkészte és megölte a kenyai hadsereg az ország Mount Elgon körzetében aktív SLDF (Sabaot Land Defence Force) milícia egyik parancsnokát. Robert Kwamoi (alias Roberto Carlos) Kitale városában bújkált öt társával együtt, akiknek sikerült elmenekülnie. A hadsereg most folytatja a hajtóvadászatot az egykor több ezer tagot számláló, a Sabaot etnikumhoz tartozó lakosok jogaiért harcoló szervezet maradványai ellen.

Ismét teljesen kivonult Szomália területéről az etióp hadsereg, akik május közepe óta voltak jelen a határ menti Kalabeyr városkában. Az etiópok - szokásukhoz híven - nem fűztek kommentárt az eseményhez. Közben a Galgaduud régióban fekvő Guriel városában robbanás történt; a területet irányító Ahlu Sunnah Waljamaa mozgalomhoz tartozó egyik vallási vezető volt a gránáttámadás célpontja. Az ASW az incidens felderítéséig kijárási tilalmat vezetett be a közép-szomáliai városban.

Miután a MEND nigériai gerilla szervezet tegnap 60 napos tűzszünetet hirdetett, újabb lépés történt az ország olajban dús déli részének megbékélésének irányában. A nap folyamán a hadsereg a térségbe küldött akciócsoportja ugyanis abbahagyta a május 13-án elkezdett hadműveletét (cordon and search operation), melynek során a térségben a gerillák elleni harcban eltűnt 16 katonát keresték intenzíven, sokszor a helyieket vegzálva. (A MEND egyébként magára vállalta a katonák meggyilkolását, ez azonban a hadseregnek eddig nem volt elég bizonyíték.) Megkezdődött a fegyverek begyűjtése az amnesztiába eddig bekapcsolódó lázadó csoportoktól is. A MEND jelezte: észlelte egy 7 hajóból álló katonai kötelék mozgását Warri környékén, és figyelmeztette a hadsereget arra, hogy ne veszélyzetesse a tűzszünetet hasonló akciókkal. Egyenlőre tehát lehet ok óvatos optimizmusra - meglátjuk, mi jön ez után.

Elnököt választott Kongó-Brazzaville. Az ellenzéki bojkott és a jelzett nagy tömegű választási csalás mellett nem meglepő, hogy ismét az eddigi elnök, Denis Sassou-Nguesso lett a befutó a szavazatok 78.6%-ával. Sassou-Nguesso 1979 óta áll az ország élén, kivéve egy rövid szakaszt 1992 és 1997 között, aminek elején demokratikus választások, végén pedig egy Angola által támogatott puccs állt.

A legújabb elemzések szerint a szomáliai kormány nagy győzelmet aratott azzal, hogy az AU-békefenntartók hathatós támogatásával visszaverte az iszlamista lázadók támadását az elnöki palota ellen. Helyi források szerint az 51 halott és 212 sebesült nagy része fegyveres, ráadásul tömegében lázadók. Másfelől ez a kudarc lehet az Al-Shabaab mozgalom első igazi veresége 2007 óta, mert bár a csoport sikeresen elfoglalta a harcok során elvesztett területe egy részét, nagyrészt kinyomták eddig használt észak-mogadishui bázisairól. A Shabaabnak most azzal is szembe kellhet majd néznie, hogy szövetségese, a Hizbul Islam a kudarc miatt ellene fordulhat - az azt vezető Aweys sejk a Shabaabnál pragmatikusabbnak tűnik.

Július 15-én 00.00-tól kezdődően 60 napos tűzszünetet hirdetett a legnagyobb nigériai olajlázadó szervezet, a MEND. A bejelentést két fontos esemény előzte meg: egyrészt szabadult az eddig bebörtönzött Henry Okah lázadóvezér, aki elfogadta a kormányzat amnesztiaajánlatát. Másrészt a MEND először hajtott végre támadást az ország északi részén: a fővárosban, Lagosban robbantották fel az Atlas Cove nevű olajipari telepet. Több tucat (egyes források szerint 225) gerilla hajókon érkezett a telephez, ott öt katonát megöltek majd a fegyvertár kifosztása után továbbálltak. A MENDet Okah elengedése motiválta a tűzszünetre, a lagosi támadás pedig valószínűleg tárgyalási pozícióik erősítését szolgálja. A 60 nap alatt a két fél asztalhoz ülhet az amnesztia elfogadásával kapcsolatban: a MEND előfeltételei a hadsereg akciócsoportjának (JTF) kivonása a Niger-deltából, valamint a környékről elmenekültek státuszának rendezése és/vagy hazatérésének lehetővé tétele. Közben egy egészen más sztori az országból: Benue államban földterületek elosztása miatt csapott össze két szomszédos település lakossága, a halottak száma 6, több százan kényszerültek menekülésre. Bővebben itt.

Az elnöki palota elleni sikertelen támadásuk után pozícióik erősítésén dolgoznak a szomáliai iszlamista lázadók. Mogadishutól délre két faluban, Yak Bariweyne-ben és Lego-ban az Al-Shabaab iszlamista adminisztrációt hozott létre. A délnyugati Bardere városából egy oszlopnyi gerilla indult a mogadishui front megerősítésére. Magában Mogadishuban pedig két külföldi újságírót raboltak el fegyveresek egy hotelból. Ezek a jelek, különösen a délnyugati erők magabiztossága, egyértelművé teszik, hogy a lázadók pozíciói fokozatosan javulnak és minden valószínűség szerint újabb offenzívát terveznek az elnöki rezidencia ellen.

Miközben a szomáliai iszlamista lázadók konszolidálják frissen elfoglalt pozícióikat az elnöki palota környékén, Mogadishu északi részében, a nemzetközi közösség most leginkább a kormányzatot védő AU-békefenntartók (AMISOM) mandátumának és létszámának megerősítésének kérdésével foglalkozik. Az AMISOM a tegnapi csata során először avatkozott nyíltan be a kormányzat és a lázadók közti harcba, három ugandai katona meghalt, egy pedig megsebesült. A kontigens szóvivője kijelentette: mandátumuk szerint Szomália bármelyik városában felvehet(né)nek pozíciókat, ezt az iszlamisták elleni közvetett fenyegetésként is fel lehet fogni. A kelet-afrikai regionális szövetség, az IGAD még ennél is tovább menne: ők azt szeretnék, ha a békefenntartók mandátumát nyílt harcra is kibővítenék. A kérdéshez persze a lázadók is hozzászóltak: az Al-Shabaab további bekeményítést, és az etióp hadsereg ellen használtakhoz hasonló taktika felújítását ígérte.

Újabb falut fosztottak ki a Kongó Bas-Ouele provinciájában tomboló ugandai LRA lázadók. Ezúttal Bayule falucska volt a célpont, amit részben felégettek, majd pedig 80 embert elraboltak és magukkal hurcoltak a "bozótba". A kongói hadsereg tehetetlennek tűnik a gerillák ellen, a helyi önvédelmi milíciák kiépülése pedig a határ kongói oldalán eredménytelennek tűnik.

Szabadlábra került Henry Okah nigériai gerillavezér, akit korábban árulással vádoltak. Okah a MEND szervezet egyik vezetője, és most a kormányzati amnesztia elfogadása után szabadulhatott. Elutasította azonban az amnesztiát az Alhaji Mujahid Dokubo-Asari vezette NDPSF gerillaszervezet: mivel egyetlen tagjuk ellen sem emelt vádat a kormányzat, nem érzik úgy, hogy lenne keresnivalójuk az amnesztiaprogramban.

Minden eddiginél közelebb jutottak a szomáliai iszlamista lázadók Sharif Ahmed sejk kormányának megbuktatásához, miután csapataik Mogadishuban súlyos csatában egy kilométernél is közelebb jutottak az elnöki palotához. Ott azonban megállították őket a harcba beavatkozó AU békefenntartók, akik a palota biztonságáért felelnek. A 4300 fős, főként ugandaiakból álló AMISOM-misszió mandátuma korlátozott, azaz nem kezdeményezhetnek csatát, az elnök védelmében azonban felléphetnek. A csata súlyos következményekkel járt: legalább 50 ember meghalt és 120 megsebesült, főként civilek, a kórházak zsúfolásig tele vannak, a személyzet napok óta nem alszik. Sharif sejk sorsa tehát most csak az AMISOMon áll, az egyetlen erőn az iszlamisták és az elnöki palota között.

Puccstól tart a Guinea(-Conakry)t uraló katonai junta. Az azt vezető Moussa Dadis Camara kapitány riadóztatta a hadsereget, miután a hírszerzés szerint csapatösszevonásokat észleltek Guinea-Bissau és Libéria határ menti térségeiben. Camara szerint ezek a csapatok az általa elmozdított drogbárók zsoldosai, és az általa vezetett átmeneti kormányzat megdöntésére készülnek. A junta nemzetközi megítésése ellentmondásos: bár több forrás dícséri a drogkereskedelem elleni harcot, nemzetközi szervezetek az emberi jogok tiprására is felhívták a figyelmet.

Ismét felerősödtek az utóbbi napokban némileg lecsendesedő harcok Szomália fővárosában, Mogadishuban, ahol ezúttal az északi Abdal Aziz körzetben estek egymásnak a kormányerők és az iszlamista lázadók. A harcok egy Bashir Rage nevű üzletember egykori háza körül zajlottak, a sérültek számát pedig legalább 40-re teszik, természetesen többségében civilekről van szó. Közben az ország északi partjainál kalózok lefogtak egy indiai hajót (dhow-t), amely 16 fős legénységével először kikötött a kalózok egyik fészkének számító, Bosasóban, majd onnan mindössze 15 km-re eltávolodva a kalózok elfoglalták. A rablók minden valószínűség szerint anyahajóként használhatják majd új szerzeményüket, nagyobb távolságú támadások kivitelezésére.

Alkotmányellenesnek nyilvánította a szudáni kormányt és új, átmeneti kormány felállítását követeli az ország ellenzéki pártjainak többsége. A pártok arra hivatkoznak, hogy az észak és dél között megkötött békeszerződés (CPA) szerint július 9-ig bezárólag választásokat kellett volna tartani, erre pedig nem került sor (jövőre fog), ezért annak lebonyolításáig átmeneti egységkormánynak kell átvenni a hatalmat. A legnagyobb kormánypárt (NCP) és a legnagyobb déli párt (SPLM) ezt természetesen elutasítják, bár az SPLM nem zárta ki a tárgyalások lehetőségét. Szudánra most egyébként is nagy megrázkódtatás vár: 22-én hozza meg döntését az a nemzetközi bíróság, amely a vitatott státuszú Abiyei régiót fogja (f)elosztani észak és dél között. Bár mindkét fél a döntés elfogadását ígérte, fogadni lehet, hogy ez nem lesz könnyű kör, főleg ha észak komolyabb területi "veszteséget" szenved.

A Kimberley Process (KP) nevű, a gyémántok kitermelésének emberi tisztaságával foglalkozó nemzetközi szervezet elmarasztaló jelentése ellenére sem hajlandó kivonni katonáit és rendőreit az országban fekvő Chiazwa (más néven Marange) gyémántmezőről Zimbabwe. A hatóságok szerint ugyanis ezek a csapatok csupán a közbiztonságért felelnek és jelenlétük szükségszerű. A KP szerint azonban pontosan ezek a fegyveresek jelentik az erőszak és az illegális kitermelés fő forrását: ha Zimbabwe lesöpri ajánlásukat az asztalról, könnyen lehet, hogy az ország gyémántjai "véres gyémántként" feketelistára kerülnek már a közeljövőben.

Miközben a nigériai MEND lázadó szervezet felrobbantotta a Chevron olajtársaság egy újabb vezetékét a Delta-állambeli Abiteye környékén, egy másik támadást pedig a hadsereg akadályozott meg Tebidaba mellett, új remény villant fel a szervezet a kormánnyal való kibékülésére, miután üdvözölték Timi Alaibe tiszteletbeli elnöki tanácsossá való kinevezését. A férfi közvetítőként szolgálhat a lázadók és Yar'Adua elnök között, ami az eddigi kommunikációs hiányhoz képest feltétlenül optimizmusra ad okot. Közben Imo államban a rendőrség kommandója szabadított ki egy amerikai túszt: a váltságdíj átadása közben ütöttek rajta az emberrablókon, akik később elmondták, az amerikait foglalkoztató olajcég adta nekik az információt, ami alapján foglyul ejtették a férfit.

Egy katona meghalt, egy másik pedig megsérült amikor a szomáliai Mogadishu Wadajir körzetében egy célzott aknarobbanásban. A robbantást követő tűzharcban (azaz hogy a katonák lövöldözni kezdtek) egy civil meghalt.

26 feltételezett terroristát tartóztattak le a hatóságok Egyiptomban. Az egy palesztin kivételével egyiptomi állampolgárokból álló sejt az Al-Qaeda közeli Islamic Army of Palestine csoporthoz tartozott, és a Sínai-félszigeten a korábbi háborúk során elhagyott fegyverekből állítottak össze IED-ket (improvizált bombákat), amikkel a Szuezi-csatorna elleni támadás(oka)t terveztek. A csoport tagjait egy másik akcióval is vádolnak: 2008 nyarán ők hajthattak végre egy kopt keresztények által üzemeltetett bolt elleni rablótámádást Kairóban, amiben 5 ember halt meg - a támadás során használt egyik fegyvert megtalálták a csoport felszerelései között.

Elfogadta a kormányzati amnesztia lehetőségét és szabadulhat a nigériai MEND lázadó szervezet egyik vezetője, Henry Okah. Bár a férfi szabadulása a MEND egyik alapfeltétele volt az amnesztia elfogadásának "megfontolásához", önmagában nem oldja majd meg a szembenállást: a csoport további támadásokat ígért a "folytatódó kormányzati akciók" miatt. Egy ilyen akciót most a hadsereg sikeresen meghiúsított: a Forcados terminálnál két fegyverest kapcsoltak le.

Miközben folytatódnak a harcok Szomália fővárosában a kormánycsapatok és az iszlamista lázadók között (ezúttal Derkenley körzetben), a sajtó a napokban érdekes hívta fel a figyelmet. Az egyik miszerint az USA tanácsára és pénzéből Uganda fegyvereket adott a kormányzatnak, kvázi illegálisan. Ezt Uganda természetesen tagadja, azonban innen nézve lenne benne logika.

Illegális bányászokkal csapott össze a hadsereg és a rendőrség Ghana Ashanti régiójának Konogo városában. A felfegyverezett karhatalmi erők azután érkeztek a városba, miután a bányát biztosító őrök képtelennek bizonyultak az illegális bányászok kitiltására. A katonák tüzet nyitottak a nekik ellenálló fegyveresekre; többen megsebesültek, 12 embert pedig őrizetbe vettek.

Újabb (fantom-)lázadószervezet lekapcsolását jelentette be az ugandai hadsereg. Ezúttal az Ituri régióban való ellenállásra készülő kongóiak egy csoportjáról van szó, akik még áprilisban akadtak fent a rostán egy lakossági bejelentés alapján West Nile körzetben.

Csapatai kivonására utasította a Kimberley Process (KP) nevű nemzetközi szervezet a zimbabwei kormányt az országban fekvő Chiazwa gyémántmezőről. A KP feladata a "véres gyémántok" elleni harc, azaz a kitermelés és felhasználás tisztaságának ellenőrzése. Vádjaik szerint a hadsereg és a katonaság az elmúlt évek során rátette a kezét a gyémántkereskedelem irányítására, és nemcsak hogy eltűrik, de sok esetben ők maguk hajtják végre a jogtiprásokat és az illegális kitermelést. A kormányzat a fegyveresek kivonását ígérte, ellenkező esetben a KP szankcióira számíthat: az ország gyémántjai akár feketelistára is kerülhetnek.

Két új bázist létesített az ENSZ Dél-Szudán Jonglei államában, ahol az elmúlt napokban számos törzsi összecsapás zajlott le a Lou Nuer, Jikany Nuer és Murle etnikumok között. A Pibor és Akobo településen létesített bázisok összesen 120 fős személyzettel rendelkeznek majd, és az UNMIS misszió alá tartoznak, annak Jonglei állambeli stabilizációs tervének részeként.

A BBC által is megerősített szudáni vádak szerint Csád engedélyezte a darfúri JEM lázadó csoport számára, hogy azok használják az Oure Cassoni menekülttábort ellátmány vételezésére és járműveik javítására. Csád és a JEM tagadják ezeket a vádakat, azonban szemtanúk látták a JEM oszlopait, amint keresztülhajtottak a táboron. Ez a fejlemény nem meglepő: Csád és Szudán egymással proxykon keresztül vív háborút már évek óta, a csádi oldalon ez a JEM, a szudánin pedig újabban az UFR.

A Szomáliában állomásozó AU-békefenntartók, az AMISOM mandátumának kiterjesztésért lobbizik az ország szorult helyzetben lévő elnöke. Sharif Ahmed sejk Líbiába és Etiópiába látogatott, a fő téma a 4200 fős kontingens 8000 emberre való megnövelése, valamint az erőszak alkalmazásának megengedése volt az AU-katonák számára. Az AU-közgyűlésen kemény vita zajlott a misszió sorsáról, melynek katonái per pillanat az elnök védelmét és a kikötők és repterek biztosítását látják el a fővárosban, Mogadishuban. A fővárosban teljes a káosz: a május óta felélénkült harcok elől eddig 207.000 ember menekült el.

Fél évre katonai irányítás alá helyezte az északi Mara régió két körzetét a tanzániai kormány. A Tarime és Rorya körzetekben a Lou és Kurya törzsek feszültek egymásnak az elmúlt fél évben, az elmúlt két hétben tovább durvuló harcokban 30 ember halt meg és több száznak kellett elmenekülnie. A tanzániai ellenzék élesen szembeszállt a döntéssel, megkérdőjelezve annak hatékonyságát és a krízis további fokozódását prognosztizálva.

Összefoglaló eredményt közöltek a nigériai gerillák olajcégek elleni támadásainak eredményeiről a nigériai lapok. Számításuk szerint az elmúlt 2 hónapban 12 létesítményt kellett lecsukni miattuk, a kimaradás pedig per pillanat mintegy napi 589.000 barrel olaj. Ez jelentős csapás a kormány költségvetésére, és jól mutatja, mennyire sebezhető az ország ezen a fronton.

Hatalmi átrendeződés zajlik Szomália második legnagyobb városában, Beledweyne-ben, ami újabb csapást jelenthet a Sharif Ahmed sejk vezette kormányzatra. A hétvége során ugyanis a kormánypárti mérsékelt iszlamista ICU eddig a várost irányító csoportja összeomlott: az eddigi embereik jelentős része az ellenzéki Hizbul Islam soraiba állt át, köztük az egyik katonai parancsnok és két teherautónyi fegyveres is, és bejelentették, harcolni fognak a kormánycsapatok és az etiópok ellen is. Az összeomlás közvetlen kiváltó oka az lehetett, hogy a városba érkező és az ottani katonai erő megszervezését a pár hete felrobbantott Omar Hasi védelmi miniszter után átvevő Mukhtar Hussein Afrah tábornok kijelentette, a város védelmét a kormányhadsereg katonáira kívánja bízni. Azóta jelentős mennyiségű katona érkezett a városba, akik az utcákon járőröznek. A másik okot az jelentheti, hogy a kormánnyal szövetséges etióp csapatok "talán" megközelítették a várost, bár a legfrissebb hírek szerint épphogy kivonulóban vannak, Balanbal várost máris elhagyták. A Hizbul Islam mindenesetre üdvözölte az átállókat. Az eddigi ICU adminisztráció vezetőjének sorsa kétes: a lojálisnak tartott Ma'ow sejk éppen Mogadishuban tárgyal a kormány képviselőivel. Beledweyne elvesztése egyben Hiiraan régió elvesztését is jelentené Ahmed sejk számára, ami végleg ellen fordíthatná a háború menetét. Mintha ezt érezné a radikális Al-Shabaab is, melynek vezetője, Zubeyr sejk 5 napot adott a kormánykatonáknak az azonnali fegyverletételre, ami után iszlám bíróság döntene sorsukról.

Összecsapás volt az etióp kormánycsapatok és a szomáli nemzetiségű ONFL lázadó csoport között Etiópia Szomália tartományában. A Kebridehar, Degehabur és Jijiga környkén lezajló harcok kemények voltak, eredményükről azonban nehéz objektív képet alkotni: az ONLF szerint 100 katonát öltek meg és sikert értek el, a hadsereg szerint azonban épphogy 80 lázadó halt meg és visszaverték őket. Innen lehetetlen megmondani, mi az igazság ezzel kapcsolatban, könnyen lehet, hogy valahol félúton van. Ezzel lenne összefüggésben az etióp csapatkivonás Szomália (az ország) nyugati részéből?

Újabb sikeres támadásokat hajtott végre a MEND lázadó szervezet. Ezúttal a Chevron olajcég Okan csomópontja ellen hajtottak végre akciót, ezen a ponton halad át a cég által kitermelt olaj mintegy 80%-a, a károk ezért súlyosak, a fegyveresek egyenesen a cső teljes elpusztításáról beszélnek. Emellett sikerült eltéríteniük egy hajót is, melynek hat fős legénységét (három orosz, két fülöp-szigeteki és egy indiai) túszul ejtették. A kémiai anyagokat szállító tanker megszegte a Niger-delta elkerülését előíró rendeletet, matrózai most értékes bábokká vállhatnak a gerillák kezében.

3000 Lou Nuer törzsbeli menekült érkezett a Dél-Szudán Jonlei államában lévő Ulang körzetbe a szomszédos Akobóból, mivel félnek a Murle törzs esetleges támadásától az esős szezonban. Ez nehéz humanitárius helyzetet eredményezett Ulangban, az ottani hatóságok segítséget kértek a helyzet kezeléséhez és a törzsek közti viszály mihamarabbi rendezését indítványozták.

A nigériai MEND lázadó szervezet ismét a Shell olajtársaság egyik létesítménye ellen intézett támadást. Ezúttal a Rivers állambeli Bonny telepet ellátó egyik csatornát támadták meg, az okozott kár eddig ismeretlen. A MEND újabb fenyegetések sorát is bejelentette: az eddigi "Hurricane Piper Alpha" hadműveletük most a "Hurricane Moses" fázisba lép át, ami szerintük további fokozódást jelent az aktivitásukban. A szervezet emellett a majd kiépülő Transz-Szahara Gázvezeték felrobbantását is beígérték.

Újabb 12 ember halt meg a Szomália fővárosában, Mogadishuban folytatódó csatákban. Ezúttal az északi Karan körzetet lőtte valamelyik fél aknavetőből, az áldozatok java része civil. Közben kiderült, hogy a héten elhunyt áldozatok között van egy újabb újságíró is, a sokadik az idén.

Előrehozott időpontban, június 26-án rendezhetik meg a guinea-bissaui elnökválasztás második körét, melybe két volt elnök, a kormánypárti Malam Bacai Sanhá és az ellenzéki Kumba Yalá jutott be. A döntés oka az, hogy a procedúrát még az aratás előtt le tudják folytatni, ezzel levéve a terhet a szavazók többségét képező farmerekről. A leendő elnök legnagyobb problémáját az elharapódzó droghelyzet jelenti majd, ami annyira súlyos, hogy az ENSZ "narkóállamnak" titulálta az országot.

Ismét fokozódik a 2006-ban már lezártnak gondolt Casamance-i konfliktus, melyben Szenegál a kvázi-exklávé szeparatista erőivel néz szembe. Az új hullámot erőszak (farmerek elleni támadások, autóeltérítések, fosztogatások) jellemzik, és újabban emberrablások is, ami egyre inkább rányomja a bélyegét a régió gazdasági helyzetére is. Bár az incidensek egyenlőre inkább elszórtak, jó lesz odafigyelni erre a területre.

Komoly és meglepő áttörést sikerült elérni Közép-Afrikában: az eddig a kormánnyal való békülést kizáró, a Líbiába száműzött Abdoulaye Miskine által vezetett FDPC csoport békészerződést írt alá a kormányzat képviselőivel az AU kairói csúcsa során. 20 egykori lázadó máris visszatért a fővárosba, Banguiba, bár Miskine nincs köztük. A döntésben szerepe lehet annak, hogy pont a múlt héten érkezett új ENSZ-megbízott az országba, hogy elősegítse a békefolyamatot, ez azonban csak feltételezés részemről.

Folytatódik a három napja tartó intenzív harc a szomáliai Mogadishu északi részén (Yaqshid, Karan, Shibis körzetek). A csatában eddig legalább 25 ember meghalt, 70 pedig megsebesült, a kormányzat szerint a halottak közül három a lázadókat támogató külföldi harcos, egy afrikai, kettő pedig az AfPak régióból. A kormányerőket az AMISOM-békefenntartók is támogatták akcióikban. Közben ismét szerepet kapott kedvenc köpönyegforgató haduram, Yusuf Siad Inda'ade, aki élve az alkalommal (az előző miniszter bombamerénylet áldozata lett), most a kormány védelmi minisztere lett... Kiváncsi vagyok meddig húzza az új szerepkörében, a korábbi átállásairól már írtam a blogon.

Az egész kamunak tűnik, de azért írok róla: az ugandai kormány 17 embert vádolt meg, hogy egy UPF nevű új lázadó csoportot szervez az ország északi részén. A sajtó most tele van az erről szóló cikkekkel: részemről a hírszerzést vezető Tinyefuza tábornokban bízom, aki szerint az egész felhajtás alaptalan. (Csak gondoltam megemlítem ezt az egészet.)

Kemény politikai csata alakult ki Szudánban Beshir elnök legitimitása körül, amelyben mind az elnök, mind ellenfelei igyekeznek újjászervezni erőiket. Beshir számára hatalmas siker, hogy az AU úgy döntött, tagállamai számára a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az elnök elfogására felszólító döntésének figyelmen kívül hagyását javasolja. Így Beshir nyugodtan utazgathat Afrika-szerte. A döntésnek azonban komolyabb nemzetközi következményei is lehetnek, ugyanis az AU 30 tagállama egyben az ICC-t megalapozó római szerződés aláírója is, most pedig ezek az országok nyíltan szembemennek vele, mintegy az általuk érzékelt "neokolonializmusra" adott válaszként. A lövészárok másik oldalán Kairóban alapegyezményt írt alá a legnagyobb szudáni ellenzéki párt, az Ummah, valamint a legfontosabb darfúri lázadócsoport, a JEM (Justice and Equality Movement). Az Ummah vezetője az a Sadiq al-Mahdi, aki Szudán utolsó demokratikusan megválasztott miniszterelnöke volt a hadsereg puccsa előtt. A két szervezet szerint július 9-én megszűnik a mostani kormányzat legitimitása, ekkor kellett volna ugyanis az észak és dél közti béketerv (CPA) szerint választásokat rendezni. Az ellenzék most egységkormány létrehozását javasolta, ami garantálhatná a kormányzati legitimitást a jövő év elején esedékes választásokig. Erre kevés esély látszik, és valószínűleg Khartoum roppant dühösen reagál majd két ellenfele kirajzolódó szövetségére. Közben Darfúrban elraboltak két segélymunkást: az ír és ugandai férfi a Goal nevű szervezetnek dolgoztak.

10 milliárd dolláros projektről írt alá szerződést Algéria, Niger és Nigéria. A Transz-Szahara gázvezeték (TSGP) ez utóbbiból vezetne Európáig, és kiépítésében az orosz Gazprom is szeretne részt venni, ezt a nigériai olajvállalattal (NNPC) közösen létrehozott leányvállalatán keresztül lehet majd megvalósítani. A projekthez most befektetőket keresnek, mielőtt a több ezer kilométeres vonal kiépítéséhez valóban hozzá lehetne fogni.

Ismét kiújultak az összecsapások a kormánycsapatok és az iszlamista ellenzék között a szomáliai főváros, Mogadishu északi részében. Szerdán 15 ember halt meg és 42 megsebesült, ma pedig 8 ember halt meg és 7 további sebesült meg amikor az AU-békefenntartók által támogatott kormányerők megpróbálták visszafoglalni a Karan körzet egyes részeit a Hizbul Islam csoporttól. A híradások szerint nem meglepő módon az áldozatok nagy része civil. Közben helyszíni tudósítások szerint a hivatalos tagadás ellenére is egyre mélyebbre hatolnak etióp csapatok az ország Hiiraan tartományába, a hivatalosan "felderítést" végző etióp oszlop immár Elgay falucskában van, mindössze 20 kilométerre a régió központjától, Beledweyne-től. Szomáliai főbázisukra, Kalabeyrbe is újabb erők érkeztek. Az etióp katonák év elején vonultak ki az országból, esetleges visszatérésük a belpolitikai helyzet teljes átrendeződését vonná maga után.

Újabb támadásokat intéztek a helyi lakosság és a kongói hadsereg ellen a helyi PARECO milíciák által támogatott hutu FDLR-csapatok Kongó Kivu tartományában. Kedden 70-80 fegyveres rohanta le Kaseghe falucskát, a hadsereg azonban visszaverte a támadást, 5 gerillát megöltek, kettőt pedig elfogtak. Másnap rakétatámadás érte Nyabiondo települést; a becsapódó 4 lövedék ugyan nem okozott sérülést, azonban mintegy 300 helyi elmenekült a támadások elől. Az FDLR támadásai folyamatosak, a hadsereg pedig még az ENSZ-misszió (MONUC) segítségével is maximum kordában tudja tartani a helyzetet, javítani nem.

Egy Rivers állambeli gerillavezér lehet a nigériai amnesztiaajánlat következő aláírója. Reuben Wilson Koluama település környékén volt aktív, és annak az olajjövedelmekből való nagyobb részesedéséért harcolt. Wilson most formálisan is benyújtotta igényét az amnesztiára, mindemellett emlékeztetett rá: a település sorsa változatlanul rossz, és a helyzet megoldását kérte a kormányzattól.

Három ember meghalt, amikor az etióp katonaság keresztény állampolgárokkal került összetűzésben az Addis Abebától északkeletre lévő Dessie közelében. A keresztény csoport egy a muszlimok által is magukénak tartott területen próbáltak illegálisan templomot felhúzni. A hadsereg beavatkozott az építés megakadályozása érdekében, az eldurvuló konfliktusban 2 embert lelőttek, egy pedig leesett a sziklákról. Az ország északkeleti része a múltban is a két felekezet közti összecsapások színhelye volt, 2007-ben 12 ember halt meg vallási összecsapások során.

Nagy akadály hárulhat el a nigéria MEND "olajlázadók" és a kormány közti békülés útjából, utóbbi ugyanis az elfogott gerillavezér, Henry Okah az amnesztiaprogramba való becsatolását ígérte. A beteg Okah szabadsága a MEND egyik feltétele az amnesztia tömeges elfogadásának napirendre vételéhez. A bekülés szele alsóbb szinteken is látszik: Alhaji Dokubo-Asari ex-lázadóvezér most kibékült Rivers állam kormányzójával, akivel évek óta haragban állt annak a gerillákat bűnözőként megnevező kijelentése miatt. Ezek persze még csupán szimbolikus lépések, azonban már ez is előrehaladást jelent az eddigiekhez képest.

Újabb képviselő halt meg a szomáliai Mogadishuban. Sharif Roble halálának körülményei eddig tisztázatlanok és ismeretlenek, az mindenesetre biztos, hogy idén ő már a negyedik parlamenti képviselő, aki elhunyt az országban.

Eltörölte a Mauritániát súlytó szankciókat az AU. Az intézkedések februárban léptek életbe, a demokratikusan megválasztott elnököt megdöntő katonai puccsra való válaszként. Az AU most annak fényében változtatta meg döntését, hogy a felek megegyeztek, és e hónap során választások lesznek - reméljük, ezúttal mindenki respektálja majd a végeredményt (mégha megint iszlamista jelölt győz is).